Gazdaság

Mesterséges intelligencia húzhatja ki a válságból a cégeket

Ezek most a legforróbb vállalati AI trendek!

A legfrissebb előrejelzések szerint 2024-re világszerte a vállalatok háromnegyede már a mindennapi operatív működésben is nagyban támaszkodni fog a mesterséges intelligencia (AI) alapú eszközökre. A koronavírus járvány okozta gazdasági sokkot követő felépülés időszakában még sürgetőbbé válik a digitalizáció, amely számos területen kínálhat életbevágó segítséget a vállalkozásoknak. A Braining Hub IT oktatási centrum hamarosan elindítja itthon hiánypótló AI képzését, a cég szakértői pedig ennek apropóján egy csokorba gyűjtötték a legforróbb vállalati mesterséges intelligencia trendeket.

A 2020-as években már nem az a kérdés, hogy érdemes-e egy vállalatnak mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásokat alkalmaznia, hanem sokkal inkább az, hogy mely technológiai innovációhoz tud úgy kapcsolódni, hogy az a lehető leghatékonyabban támogassa tevékenységét. A marketingtől kezdve az egészségügyön át az üzleti elemzésig számos tevékenységi terület húzhat hasznot az automatizálásból, és akár az ügyfélkapcsolatokban, az adatelemzésben vagy más területen fogja munkára a gépi eszközöket, az eredmény mérhető lesz: a várakozások szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már 14 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá a magyar GDP-hez.

Small Data, kiberbiztonság és még több gépi tanulás

Prognózisok szerint a 2020-as évek közepétől egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi életben, mivel az egyszerűbb számítások és elemzések mellett már üzleti támogatási funkciókat és döntéshozatali folyamatokat is képes lesz elvégezni, míg a 2030-as évektől már a fizikai munkában és bizonyos kézi precíziós feladatokban is bevethetőek lesznek az AI-eszközök. De pontosan milyen trendekre kell figyelniük a vállalatvezetőknek a következő 1-3 évben, ha tartani akarják a lépést?

Small Data

Az elmúlt években a Big Data mindent vitt, de újabban mintha ellentétes irányú trend bontakozna ki: habár az olyan nagyhalaknál, mint a Google vagy a Facebook, hatalmas méretű adathalmaz áll rendelkezésre, a gépi tanulás újhullámos megközelítése pontosan azt a célt szolgálja, hogy kisebb adatmennyiségből is megbízható információkat nyerhessenek ki. Ezzel a gépi tanulásra alapozó eszközök sokkal megfizethetőbbek lennének, az adatelemzés pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb.

Harc a COVID-19 ellen

A járványok eredményes leküzdésében kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek és a gyors reakcióknak, így a mesterséges intelligencia ezen a téren is azonnal a figyelem középpontjába került. Számos helyen alkalmaznak a világon AI-alapú testhőmérő eszközöket, de sok techcég innovációja a keresőmotorokat is bevonja a gépi alapú egészségügyi előrejelzések elkészítésébe. A mesterséges intelligencia tehát új korszakot nyit a járványkezelés terültén is. Mivel úgy tűnik, a vírusok egyre gyakrabban támadnak majd az emberiségre, ebbe az irányba is érdemes tapogatózni.

Versenyben az emberi aggyal

Folyamatosan zajlanak a kutatások a gépek kognitív képességeinek fejlesztésére, hogy az eszközök minél több iparágban nyújthassanak segítséget. Az OpenAI kutatói olyan gépi alapú szöveggenerátort hoztak létre, mely képes realisztikus történetek és versek megírására, ráadásul az óriási adatmintának köszönhetően a szövegek stílusa is módosítható az igényekhez szabva. Ez az előrelépés nem csak a chatbotok fejlesztésében hozhat áttörést, de a hangalapú vezérlés jövőjét is átírhatja: minél jobban megérti a gép a „beszélgetőpartnert”, annál pontosabban képes végrehajtani az utasításait.

Gépi tanulás-vezérelt kiberbiztonság

A vállalatokat célzó kibertámadások nem csupán gyakoribbak, de egyre kifinomultabbak is az utóbbi években, így fokozódik az igény, hogy az AI-alapú rendszereket is felvértezzék a hackerek elleni védekezéshez szükséges tudással. A felhőben tárolt információk védelmére ma már olyan gépi tanuláson alapuló algoritmusokat telepítenek, melyek felismerik a kárt okozó fenyegetéseket és téves konfigurációkat, mielőtt még azok bajt okozhatnának. „A Microsoft például éppen az elmúlt hetekben vásárolt egy kiberbiztonsági céget, amely a vállalati hálózatok épségét AI-alapú megoldásokkal biztosítja, ráadásul ezek az eszközök képesek előre megtalálni és minimálisra csökkenteni az esetleges biztonsági kockázatokat”– mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

Hozzáadott érték és termelékenység

A mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentkező extra kapacitásokat szinte minden vállalkozás tudná hasznosítani valamilyen formában, bármelyik iparágban tevékenykedjen is. A kapcsolódó vizsgálatok egyre inkább támogató partnerként írják a le a gépek kapacitását kiaknázó innovációkat. Valójában számos cég használja arra ma is a gépi eszközöket, hogy az operatív és manuális folyamatok terheit levegyék a munkavállalók válláról, így ők kreatívabb, nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkafolyamatokat végezhessenek. Erről szólnak az adminisztratív toborzási feladatokat átvállaló HR-chatbotok is, melyek nem a szakemberek munkáját helyettesítik, hanem lehetőséget adnak nekik arra, hogy magasabb színvonalon végezhessék a személyes bevonódást igénylő feladataikat.

A képzések hozhatják el az igazi forradalmat

A Microsoft friss, hiánypótló kutatása szerint a magyar vállalatok 30 százaléka képzi jelenleg munkavállalóit a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák terén, ennek jelentőségét azonban még többen ismerték fel: a cégek további 60 százaléka tervezi képezni kollégáit ezen a területen. Hogyan állnak ehhez a munkavállalók? Az ilyen irányú képzésekben résztvevő magyar dolgozók 48 százaléka szerint érdekesebb és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkához segítette őket az új, AI tudás, ráadásul az ilyen irányú ismeretek birtokában magasabb pozíciók és nagyobb jövedelem érhető el.

„A felmérésből kiderül, hogy 2020 derekán a hazai cégek mintegy 20 százaléka mondható érettnek a mesterséges intelligencia alkalmazása terén. Ez az arány nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem rossz, azonban azt is hozzá kell tennünk, hogy a legtöbb vállalatnál a AI-alapú megoldások terén a chatboss asszisztensek számítanak a csúcsnak, holott valójában ez csak a jéghegy csúcsa. Több lépcsőt kell még megugrania a magyar cégvilágnak a digitális transzformáció útján, sokkal több szakembert kell képezni és a munkavállalók folyamatos oktatására is nagy hangsúlyt kell fektetni a közeljövőben”

– hangsúlyozza Laczkó Gábor.

Related Topics:2020 cégek intelligencia mesterséges válság

Up Next

Tovább bővíti partneri hálózatát a Universal Robots Magyarországon

Don't Miss

AerinX: 700 milliós befektetést kapott a magyar légiipari startup

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!