Gazdaság

Fintech forradalom – minden vállalat IT-céggé alakulhat

A pénzügyi szektor digitális átalakulásáról két technológiai vállalat szakemberével beszélgetett Bondici Balázs, az IseeQ munkaerő toborzó cég társalapítója. Nyíri József, a W.UP stratégiai ügyfelekért felelős menedzsere szerint a bankokban már több informatikus dolgozik, mint pénzügyi szakember. Mudri György, a FintechX társalapítója úgy véli a bankoknak egyre nagyobb kihívást jelentenek a pénzügyi szolgáltatások piacára belépő új szolgáltatók.

„A pénzügyi cégek az elmúlt évszázadokban nem sokat változtak, azonban a koronavírus-járvány felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek az ügyfelek kényelmes, gyors és biztonságos kiszolgálásáról szólnak” – mondta Nyíri József, a digitális banki szoftvercég szakembere.

Hozzátette, a pénzintézetek pár éven belül nemcsak a termékeik szolgáltatásaiban, hanem az ügyfél-kapcsolattartásban is jelentősen meg fognak változni. A marketing digitalizációjáról is egyre gyakrabban lehet hallani, hiszen a fejlődése nem kevésbé fontos eredményeket ért el a pénzügyi világban is.

A nagyobb értékű pénzügyi szolgáltatások – jelzáloghitelek, életbiztosítások – esetében a digitális átállás egyelőre kihívást jelent, mivel az információszerzésre alkalmas új lehetőségeket még nem aknázták ki a cégek. „Ezért nagyon fontos az ügyfelekről legálisan megszerezhető adatmennyiség, amit elemezve ki lehet következtetni akár azt is, hogy például milyen élethelyzetben vannak” – tette hozzá. Az ügyfél tranzakciói pedig mindezt már lehetségessé is teszi.

Minden vállalat IT-céggé alakulhat

Mudri György, a FintechX vállalat üzleti vezetője szerint a hagyományos pénzintézetek számára nem csak a jogszabályi megfelelést biztosító IT fejlesztés okoz kihívást, hanem a nyílt bankolás komoly innovációs nyomást is jelent számukra az élesedő versenyben. Ennek a versenyhelyzetnek a nyertesei egyrészt az ügyfelek lesznek, másrészt az átrendeződő piacon azok a szereplők, akik a legsikeresebben tudják megugrani a digitális átalakulást.

Nyíri József szerint a legjelentősebb változás, amely a bankszektorban végbement, hogy húsz évvel ezelőtt a pénzintézetekben főleg bankárok, pénzügyi szakemberek dolgoztak, mára azonban az informatikai alkalmazottak kerültek többségbe. Ez a tendencia nemcsak a bankszektorra jellemző, hiszen a digitális átalakulás által szinte minden nagy cég egy idő után egy nagy szoftvercéggé alakul át. A pénzintézetek mellett világszerte számos vállalat is jelentős összeget költ az IT kapacitás bővítésére. Sőt, a nagyobb bankok már saját informatikai cégeket is üzemeltetnek, hogy a termékeiket gyorsabban piacra dobhassák, hatékonyabban tudjanak kommunikálni, illetve a készpénz mennyiséget minimálisra csökkentsék a fiókjaikban.

A W.UP szakembere elmondta azt is, hogy egyre kényelmesebbé váltak a pénzügyek intézése, és már az is egy jogos elvárás, hogy ne kelljen az ügyfélnek a fiókba bemennie, főleg egy pandémiás időszakban. Az online bankolás, az applikációk használata elengedhetetlen egy pénzintézet működéséhez, azonban a banki szereplők szolgáltatását egy-egy fintech cég már rég túl is szárnyalta.

Személyre szabott pénzügyek

Mudri György kifejtette: a nyílt bankolás időszaka előtt mindegyik csatorna, ahol az ügyfelek pénzügyeiket intézték – legyen szó akár bankfiókokról, netbankról vagy mobilbankról – a pénzintézetek által kontrollált terület volt. Most ez a helyzet változik meg gyökeresen. Akár a tech óriások – például a Google, a Facebook vagy az Apple – is könnyen beléphetnek a pénzügyi szolgáltatások piacára, hogy a felhasználók az alkalmazásaikon keresztül bonyolítsák le a pénzügyeiket.

Előállhat olyan helyzet amikor a Google már jobban fogja ismerni a felhasználók pénzügyi helyzetét, mint a bankok, hiszen a felhasználók akár velük is megoszthatják a számlainformációkat.

„De a Google ennél többet is tud rólunk, például azt, ha valaki az interneten épp milyen autót keres magának. Innen már csak egy lépés, hogy a vásárlásához a pénztárcánkból még hiányzó összegre a szükséges személyi kölcsönt a felhasználó ne a bankjától, hanem a Google-től igényelje” – tette hozzá.

Ebben a jövőben a pénzügyi applikációk nem csak tranzakciók létrehozására és az egyenlegek megtekintésére lesznek jók: például a parkolást, a mozijegy-, az ételrendelést is el lehet majd velük intézni. A bankok pedig megszólíthatnak olyan fogyasztókat is, akik csupán az alkalmazást használják, míg a számlavezetést biztosító bank akár teljesen elveszíti a tényleges ügyfélkapcsolatot. Így az keresztértékesítés lehetőségét, az egyes pénzintézetek akár teljesen háttérbe szorulhatnak, és csak infrastruktúra szolgáltatók lesznek. „Gyakorlatilag a pénzügyi alkalmazásokat egy digitális áruházban lehet majd testre szabni” – tette hozzá.

Nyíri József szerint a cégek részéről a minél hatékonyabb algoritmusok felhasználása az, ami egyértelműen megkönnyítheti az ügyfelek, de a vállalatok életét is. „Nincs annyi ügyintézője egy cégnek, hogy egyesével mindenkivel le tudjanak ülni, ezért a rendelkezésre álló adatokat kell érdemben feldolgozniuk” – tette hozzá. Azt is elmondta, főleg a költési tranzakciókból lehet precízen felépített ügyfélprofilokat kialakítani, és választ kapni arra, hogy kinek van családja, autója, mire költ szívesen. Ezeknek az adatoknak a jól megszervezett analitikájával, illetve a valós idejű megfigyelésével lehet rávilágítani az ügyfél pénzügyileg fontos életeseményeire.

A W.UP szakembere elmondta: cégük jelenleg „evangelizátori szerepben” igyekszik minél több pénzügyi intézetnek felhívni a figyelmét arra, hogy az ügyfelek adatainak pontos feldolgozásával ő maguk is jól járnak. „Többször fogják megnyitni a mobil applikációt és többször ajánlják majd a barátoknak, ismerősöknek. Ez egyáltalán nem beágyazott gondolkodás még az európai banki szektorban, a fintechekben már sokkal inkább, és sokszor mutogatjuk is, hogy látod a Revolut például ezt csinálja”.

Bondici Balázs, az IseeQ társlapítója szerint jelentősebb a felvevőpiaca a „data szakembereknek”, mint ahogyan azt a szakember-utánpótlás indokolná tenné, ezért ezek a szakmák az IT-n belül leginkább a kiemelkedő fizetésű részbe sorolhatóak. „Érdekesség, hogy míg korábban a pénzügyi szektor sok IT szakember számára kevésbé volt vonzó, ma már az új fintech szereplők megjelenésével – akik magukkal hozták a startup kultúrát – újra szexivé tették az iparágat” – magyarázta a fejvadász cég társalapítója. Hozzátette, hogy egyre több kiemelkedő tehetség a munkaerőpiacon már szívesen megy el dolgozni a pénzügyi szektorba.

Up Next

Új vezérigazgató a Rentasystem Zrt. élén

Don't Miss

Startup ötletgyár épül a válság ellen

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!