Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t

Az Oxford Economics szerint 56 millió emberrel kevesebbhez érne el az 5G 2023-ig

Közepesen rossz forgatókönyv szerint 56 millió embernek számottevő hátrányt és évi hárommilliárd euró többletköltséget jelentene a vizsgált 31 európai ország számára, amennyiben az 5G-versenyt korlátozó intézkedéseket vezetnének be – áll az Oxford Economics legújabb tanulmányában.

Az elemzés szerint egy piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása az ötödik generációs hálózatok kiépítése során a költségek növekedése, a beruházások lelassulása és a technológiai innováció lefékezése miatt 2035-ben több mint 40 milliárd euróval vetné vissza az európai országok GDP-növekedését. Jelenleg az Európában működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire – globálisan a 87-ből 55 –, köztük az elsőként üzembe helyezett magyarországi 5G-hálózat is. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is.

Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban. Az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot a jelenleginél sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében és növeli a termelékenységet. Továbbá a digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.

Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során – különösen ebben a kritikus időszakban – nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtjaa bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból. Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyv – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva –  esetében modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben. A költségnövekedés mértéke országonként más-más összeget jelent, a legkevesebbet – 3 millió eurót –  Izlandon, miközben Németországban évi 479 millió euró többletköltséggel kellene számolni.

Több millióan maradnak ki az 5G előnyeiből

A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné – az egyes országok GDP növekedését eltérő mértékben érintve Izlandon 13 millió euró, míg Franciaországban 7,3 milliárd euró kiesést jelentene 2035-ben. A teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben pedig 40 milliárd euróval  – 2020-as árakkal számolva – vetné vissza. (Az elemzés ugyanakkor nem számolt azzal, ha az operátoroknak le kellene cserélniük azokat a meglévő berendezéseiket is, amelyeket a korlátozás alá vont eszközszállító épített ki számukra. Ebben az esetben ugyanis addicionális költségekkel és a kiépítés további csúszásával kell kalkulálni)

Magyarországon 1000 milliárd forint a tét

A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel  135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának. Egy esetleges korlátozás ugyanakkor ezzel ellentétes gazdasági hatást váltana ki.

Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.

Nőni fog a koncentráció a piacon

A tanulmány megállapítja, hogy a Huawei Technologies 31 százalékos részesedésével jelenleg a legnagyobb szereplő az 5G alapját képező rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) globális piacán. Az elemzők szerint egy Huawei méretű globális szolgáltató korlátozása ezért a fentiek mellett az infrastruktúra minőségére is negatív hatással lenne és növelné a piaci koncentrációt. Véleményük szerint ugyanis szinte minden üzletet két másik nagy globális szereplő nyerné el, minthogy a többi feltörekvő piaci szolgáltató nem rendelkezik ugyanazokkal a globális képességekkel, mint a kutatás-fejlesztés, az ellátási lánc, a termékkör és a szolgáltatások, amelyek alapján sikeresen szállhatnának versenybe.

A Huawei továbbra is az élen áll a globális 5G-telepítések képzeletbeli rangsorában. A világszerte már átadott, 87 élő, kereskedelmi 5G-hálózat közül 55  erősítenek a vállalat eszközei, Európában pedig a 39 ilyen hálózatból 28 köthető a vállalathoz. Ez egyébként az 5G kapcsán beadott szabadalmak számának tekintetében is nyilvánvaló, amelyben világelső a Huawei.

A pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre

A vállalat 5G-megoldásai a koronavírus járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban. Jellemző felhasználása  távorvoslásban –  az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzése és a robotok (mobil kocsik, amelyek gyógyszereket és ételt szállítanak a kórház területén) távoli vezérlése terén is.  A Huawei 5G -eszközeivel 3 nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. A nagy spektrumtartományban – 200 MhZ – is működőképes, mindössze 27 kilogrammos mobil bázisállomást akár egyetlen ember is üzembe tudja helyezni, két főnek pedig mindössze két órába telik a telepítése. A könnyű bázisállomással az is elkerülhető, hogy például az európai munkavédelmi előirások szerint, a 40 kilogrammosnál nehezebb eszközök telepítéséhez speciális emelőeszközökre legyen szükség.

Nemcsak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, amelyben fontos szerepe van az olyan megoldásoknak, mint a Huawei 5G AR routere, amely egy 5G modulon keresztül kapcsolódik az internethez és az SLA, VPN és egyéb tűzfal és biztonsági funkciókat is kiszolgálja.  Dinamikusan nőtt a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáféréssel (5G FWA) rendelkező felhasználók száma is a pandémia alatt, Olaszországban például az egyik operátor negyed év leforgása alatt 70 ezerrel növelte a ily módon kiszolgált felhasználóinak számát.

Dinamikus növekedés az 5G-képes okostelefonok piacán is

Az 5G-képes mobilok piacán is dinamikusan fejlődik a Huawei: 2020 első negyedévében már több mint 15 millió 5G-képes okostelefont értékesített a vállalat világszerte. Kínában a legerősebb e téren a cég, ott az 5G-s mobilok piacán 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalat elsőként a Mate30, majd a P40 sorozat csúcskészülékeit szerelte fel a Kirin 990 5G chipsettel. (Mindez nem jelenti azt, hogy mostantól már csak 5G-s készüléket dob piacra a Huawei, de azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak, 1-2 év múlva is szeretnék használni a most vásárolt telefonjukat, érdemes már 5G-képes eszközt választaniuk.) Az 5G-s készülékek előnyeit egy sor területen lehet majd használni, kezdve a videókonferenciáktól a nagy adatforgalmat igénylő gamingen át a különböző IoT-alapú nyomkövető megoldásokig.

Gazdaság

Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram

A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.

A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.

A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.

A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.

A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.

Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.

Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.

A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.

Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.

A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?

A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.

A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.

A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.

Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).

Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?

A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.

A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley

Budapesten fejlesztik az árazóprogramot, amelyet a Morgan Stanley kereskedői világszerte használnak, itt dolgozzák fel naponta több tízmillió tőzsdei tranzakció adatait a másodperc törtrésze alatt, és magyar csapat építette a bank vagyonkezelési üzletágának első generatív MI-alkalmazását is.

Húsz évvel ezelőtt néhány tucat matematikussal nyitotta meg budapesti irodáját a globális pénzügyi szolgáltató, ma mintegy 3000 szakember dolgozik a Duna-parti irodaházakban. A jubileum alkalmából a vállalat díjazta azokat a budapesti csapatokat, amelyek munkája a legnagyobb hatással volt a cég globális működésére.

A 2006-ban matematikai modellező csapatként induló budapesti iroda mára a Morgan Stanley egyik legnagyobb központja lett. A munkatársak közel fele informatikai területen dolgozik, de jelentős létszámmal működnek pénzügyi, kockázatelemzői és kvantitatív modellezői csapatok is. A budapesti szakemberek a bank európai, észak-amerikai és ázsiai működését egyaránt támogatják, számos területen pedig már a globális felelősség is Budapesten van.

A pénzvilág mércéit építik a Duna-parton

Erről tanúskodnak a belső pályázat díjazott projektjei is. A győztesek között van az a budapesti csapat, amely a bank hozamgörbéit építi, azaz ők számolják ki, hogy mennyit ér ma egy jövőbeli kifizetés. Rengeteg számítás épül erre: ez alapján árazza a bank a kötvényeket, a hiteleket és az összetett tőzsdei ügyleteket, és ez alapján méri a kockázataikat is. Ha a görbe pontatlan, a bank rosszul áraz, és pénzt veszíthet – ezért számít kiemelt bizalmi feladatnak, hogy ezt a rendszert, valamint a bank kereskedői által világszerte használt árazóprogramot Budapesten fejlesztik.

Egy másik díjazott fejlesztőcsapat 2007 óta azon dolgozik, hogy a világ tőzsdéiről érkező adatok a lehető leggyorsabban jussanak el a bank rendszereibe. Amikor egy részvény ára vagy egy deviza árfolyama megváltozik, arról a kereskedési rendszereknek azonnal értesülniük kell – a modern tőzsdei kereskedésben ugyanis az nyer, aki hamarabb reagál az új információra. A budapesti fejlesztésű rendszer csúcsidőszakban napi 65-70 millió tranzakció adatát dolgozza fel, és az információ a beérkezéstől számítva kevesebb mint a másodperc tízezred része alatt jut el a felhasználókhoz. Ez nagyjából tízezerszer gyorsabb egy emberi szempillantásnál, és a nemzetközi mezőnyben is kivételes mérnöki teljesítménynek számít.

Belső MI-chatbot hárommillió kérdésre

A bank vagyonkezelési üzletágának pénzügyi tanácsadói egy hatalmas, több mint 16 ezer oldalas belső tudástárból dolgoznak, amikor az ügyfelek kérdéseire keresnek választ – ennek üzleti működtetése, valamint az új, gyakran MI-alapú funkciók fejlesztési irányainak meghatározása budapesti csapat feladata. Az itt épített rendszer táplálja a bank belső asszisztensét: a tanácsadók által feltett eddigi hárommillió kérdésre adott válaszok 95 százaléka ebből a tudástárból származik. A csapat fejlesztette a vagyonkezelési üzletág első generatív MI-alkalmazását, amely mostanra tízezrek számára könnyíti meg a mindennapi munkát Amerikától Ázsiáig.

„A Morgan Stanley budapesti irodájának 20 éves története a szaktudás és az ambíció története. A hazai egyetemekről kikerülő és más országokból idecsábított matematikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek két évtized alatt bebizonyították, hogy a nemzetközi pénzügyi világ legösszetettebb feladataiban is az élvonalban tudnak teljesíteni. Ma már globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések múlnak az itt dolgozó kollégákon, és erre nagyon büszkék vagyunk”

– mondta el Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

Öt fővel indultak, ma globális döntéseket hoznak

A belső évfordulós pályázat eredményei a szervezeti fejlődést is jól mutatják. A bank belső működésének pénzügyi elszámolásáért felelős kontrolling csapat 2006-ban öt fővel indult, ma több mint 65 szakemberrel globális funkciót irányít Budapestről, teljes, nemzetközi döntési jogkörrel. A modellkockázat-kezelési csapat hat éven át vezette azt a programot, amelynek során a bank mintegy 3000 matematikai modelljét – vagyis azokat a számítási eljárásokat, amelyekkel a bank a kockázatait méri és az árait kalkulálja – vizsgálták át és emelték egységes, a nemzetközi felügyeletek elvárásainak megfelelő színvonalra. Az üzletágakon átívelő, világméretű projektet végig Budapestről koordinálták.

A cég két évtizede szorosan együttműködik a hazai felsőoktatással: a budapesti iroda munkatársainak jelentős része vezető magyar egyetemek képzésein szerzett diplomát. A vállalat gyakornoki programjai révén évente hallgatók tucatjai kezdik pályájukat a banknál – sokan közülük ma már vezető pozícióban dolgoznak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss