Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t

Az Oxford Economics szerint 56 millió emberrel kevesebbhez érne el az 5G 2023-ig

Közepesen rossz forgatókönyv szerint 56 millió embernek számottevő hátrányt és évi hárommilliárd euró többletköltséget jelentene a vizsgált 31 európai ország számára, amennyiben az 5G-versenyt korlátozó intézkedéseket vezetnének be – áll az Oxford Economics legújabb tanulmányában.

Az elemzés szerint egy piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása az ötödik generációs hálózatok kiépítése során a költségek növekedése, a beruházások lelassulása és a technológiai innováció lefékezése miatt 2035-ben több mint 40 milliárd euróval vetné vissza az európai országok GDP-növekedését. Jelenleg az Európában működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire – globálisan a 87-ből 55 –, köztük az elsőként üzembe helyezett magyarországi 5G-hálózat is. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is.

Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban. Az új generációs mobilhálózat, amely jóval több adatot a jelenleginél sokkal gyorsabban, szinte késleltetés nélkül képes továbbítani, számos új bevételi forrást jelent a vállalatoknak a gazdaság minden szegmensében és növeli a termelékenységet. Továbbá a digitális infrastruktúra, így az 5G kiépítése meghatározó szerepet játszik a koronavírus által okozott gazdasági recesszióból való kilábalásban is.

Ugyanakkor egy piaci kulcsszereplő korlátozása az 5G-hálózatok kiépítése során – különösen ebben a kritikus időszakban – nemcsak jelentősen megemeli a beruházási költségeket és elnyújtjaa bevezetés idejét, hanem lassítja a technológiai innovációt, növeli a háztartások költségeit és fékezi a kilábalást a gazdasági válságból. Az Oxford Economics elemzése három forgatókönyv – alacsony, közepes és magas költségekkel számolva –  esetében modellezte azokat a hatásokat, amelyeket egy kulcsszereplő korlátozása jelentene az 5G-infrastruktúra kiépítése során. A középutas forgatókönyv szerint a 31 vizsgált európai országban az 5G beruházási költségei 19 százalékkal, éves szinten mintegy 3 milliárd euróval emelkednének a következő évtizedben. A költségnövekedés mértéke országonként más-más összeget jelent, a legkevesebbet – 3 millió eurót –  Izlandon, miközben Németországban évi 479 millió euró többletköltséggel kellene számolni.

Több millióan maradnak ki az 5G előnyeiből

A tanulmány szerint nemcsak a beruházási összegek növekedését indukálná egy ilyen intézkedés, hanem a beruházások ütemének lassulása miatt 2023-ban 56 millióval kevesebb emberhez jutna el az 5G Európában. A késlekedés emellett a technológiai innováció lassulását és a gazdasági növekedés csökkenését is eredményezné – az egyes országok GDP növekedését eltérő mértékben érintve Izlandon 13 millió euró, míg Franciaországban 7,3 milliárd euró kiesést jelentene 2035-ben. A teljes GDP-növekedést a vizsgált 31 európai országban 2035-ben pedig 40 milliárd euróval  – 2020-as árakkal számolva – vetné vissza. (Az elemzés ugyanakkor nem számolt azzal, ha az operátoroknak le kellene cserélniük azokat a meglévő berendezéseiket is, amelyeket a korlátozás alá vont eszközszállító épített ki számukra. Ebben az esetben ugyanis addicionális költségekkel és a kiépítés további csúszásával kell kalkulálni)

Magyarországon 1000 milliárd forint a tét

A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel  135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának. Egy esetleges korlátozás ugyanakkor ezzel ellentétes gazdasági hatást váltana ki.

Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is, aki a korlátozás hiányában hozzáfért volna egyébként a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.

Nőni fog a koncentráció a piacon

A tanulmány megállapítja, hogy a Huawei Technologies 31 százalékos részesedésével jelenleg a legnagyobb szereplő az 5G alapját képező rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) globális piacán. Az elemzők szerint egy Huawei méretű globális szolgáltató korlátozása ezért a fentiek mellett az infrastruktúra minőségére is negatív hatással lenne és növelné a piaci koncentrációt. Véleményük szerint ugyanis szinte minden üzletet két másik nagy globális szereplő nyerné el, minthogy a többi feltörekvő piaci szolgáltató nem rendelkezik ugyanazokkal a globális képességekkel, mint a kutatás-fejlesztés, az ellátási lánc, a termékkör és a szolgáltatások, amelyek alapján sikeresen szállhatnának versenybe.

A Huawei továbbra is az élen áll a globális 5G-telepítések képzeletbeli rangsorában. A világszerte már átadott, 87 élő, kereskedelmi 5G-hálózat közül 55  erősítenek a vállalat eszközei, Európában pedig a 39 ilyen hálózatból 28 köthető a vállalathoz. Ez egyébként az 5G kapcsán beadott szabadalmak számának tekintetében is nyilvánvaló, amelyben világelső a Huawei.

A pandémia is rámutatott az 5G-ben rejlő lehetőségekre

A vállalat 5G-megoldásai a koronavírus járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban. Jellemző felhasználása  távorvoslásban –  az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzése és a robotok (mobil kocsik, amelyek gyógyszereket és ételt szállítanak a kórház területén) távoli vezérlése terén is.  A Huawei 5G -eszközeivel 3 nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. A nagy spektrumtartományban – 200 MhZ – is működőképes, mindössze 27 kilogrammos mobil bázisállomást akár egyetlen ember is üzembe tudja helyezni, két főnek pedig mindössze két órába telik a telepítése. A könnyű bázisállomással az is elkerülhető, hogy például az európai munkavédelmi előirások szerint, a 40 kilogrammosnál nehezebb eszközök telepítéséhez speciális emelőeszközökre legyen szükség.

Nemcsak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, amelyben fontos szerepe van az olyan megoldásoknak, mint a Huawei 5G AR routere, amely egy 5G modulon keresztül kapcsolódik az internethez és az SLA, VPN és egyéb tűzfal és biztonsági funkciókat is kiszolgálja.  Dinamikusan nőtt a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáféréssel (5G FWA) rendelkező felhasználók száma is a pandémia alatt, Olaszországban például az egyik operátor negyed év leforgása alatt 70 ezerrel növelte a ily módon kiszolgált felhasználóinak számát.

Dinamikus növekedés az 5G-képes okostelefonok piacán is

Az 5G-képes mobilok piacán is dinamikusan fejlődik a Huawei: 2020 első negyedévében már több mint 15 millió 5G-képes okostelefont értékesített a vállalat világszerte. Kínában a legerősebb e téren a cég, ott az 5G-s mobilok piacán 50 százalékos részesedéssel bír. A vállalat elsőként a Mate30, majd a P40 sorozat csúcskészülékeit szerelte fel a Kirin 990 5G chipsettel. (Mindez nem jelenti azt, hogy mostantól már csak 5G-s készüléket dob piacra a Huawei, de azoknak, akik hosszú távon gondolkodnak, 1-2 év múlva is szeretnék használni a most vásárolt telefonjukat, érdemes már 5G-képes eszközt választaniuk.) Az 5G-s készülékek előnyeit egy sor területen lehet majd használni, kezdve a videókonferenciáktól a nagy adatforgalmat igénylő gamingen át a különböző IoT-alapú nyomkövető megoldásokig.

Gazdaság

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?

Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.

A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.

Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.

Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket

A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni. 

A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.

A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja

Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.

Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.

„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”

– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.

„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”

– tette hozzá a szakértő.

Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni

A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát. 

A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.

„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”

– hangsúlyozta Ipacs Roland.

Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss