Gazdaság

Minden, amit a nyílt forráskódú technológiáról tudni érdemes

Az üzleti vállalkozások mellett egyre több közműszolgáltató, kormányzati intézmény és egyetem építi be a nyílt forráskódú technológiákat saját  webhelyeinek struktúrájába.

Ugyanis az open source technológia mára olyannyira széleskörűen elfogadottá vált, hogy a nyílt forráskódú szolgáltatások piacán 2019-ben a teljes globális árbevétel meghaladta a 17 milliárd dollárt, 2022-re pedig várhatóan mintegy 30 milliárd dolláros iparággá növi ki magát. Valójában a technológiára épülő szolgáltatások nem véletlenül váltak népszerűvé, hiszen a legtöbb gyártó ingyenesen kínálja, de mielőtt döntenénk, hogy az ingyenes vagy a fizetős verziók mellett tesszük le a voksunkat vizsgáljuk meg, hogy melyik számunkra a legjobb megoldás? – veti fel a kérdést Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

De mit is jelent az open source (nyílt forráskódú) technológia?

A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható programok. Ilyen például a Linux vagy az Ubuntu operációs rendszer, az Android okostelefon platform, de a Google Chrome böngésző, illetve a Libre Office irodai szoftvercsomag is.  A szabadon felhasználható programok szabadságát a szabad liszensz engedélyek biztosítják.

A nyílt forráskódú üzleti modell előnyei vállalati környezetben

Az elmúlt évtizedben a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása elsősorban vállalati környezetben élte fénykorát, ám az évek során egyre több iparág fedezte fel a nyílt forráskódú megoldásokban rejlő üzleti lehetőségeket. Jelenleg már a nagy nemzetközi bankok, biztosítótársaságok, kormányzati szervek, valamint a közműszolgáltatók (villamos energia, gáz, víz) is alternatívának tekintik megbízhatóságuk és alacsony TCO költségük, illetve integrálhatóság és gyártófüggetlenségük miatt.

„Képzeljünk el egy olyan projekt jellegű folyamatot, ahol havonta 7560 munkaórát kell      eltölteni az ügyfelek által beküldött hibajegyek kezelésével. Ez átlagosan 300+ hibajegyet jelent, ami nem egy kifizetődő történet, ha házon belüli humán erőforrással tudnánk megoldani a problémát. Viszont teljesíthető például egy open source technológián alapuló, központosított és automatizált vállalatirányítási rendszerrel, amelynek terméktámogatását magától a gyártótól “bérelhetjük”. Ilyen esetben nem kell magunknak fenntartani bővített erőforrást a projekt lezárását követően, sem idő és költségigényes tréningekkel terhelni a meglévő munkatársakat.”

– magyarázza Balogh Zsolt.

Jellemzők, amelyek mellette szólnak

  • Túlnyomórészt ingyenes: becslések szerint a nyílt forráskódú szoftverek együttesen évi közel 50 milliárd fontot takarítanak meg a vállalkozások számára. A vállalatok ugyanis szabadon felhasználhatják az adott open source technológia közössége által készített fejlesztéseket és tudásbázist, ezáltal pedig a naprakészen tartott szoftver modellekből létrehozhatják a saját fejlesztésű megoldásaikat, amelyekből viszont a cégek profitálhatnak.
  • Sokoldalú: ha nyílt forráskódú szoftvert használ egy vállalat, akkor ez azzal is jár, hogy nem függ más gyártók termékeitől, amellett, hogy a megoldást szabadon alakíthatja a saját szervezetére, meglévő rendszereire és igényeire.
  • Biztonság: a nyílt kódú szoftverek esetében mindig kérdés volt a biztonság. Ennek ellenére mégis sokan inkább dolgoznak velük, s ennek egyik oka, hogy átlátható a rendszer. Mivel a forráskód nyilvánosan hozzáférhető, programozók ezrei tanulmányozzák, ellenőrzik és vizsgálják át folyamatosan a programsorokat, és javítják az esetleges biztonsági réseket.
  • Gyorsan fejlődik: a nyílt forráskódú szoftverekben általánosságban meg van az a lehetőség, hogy gyorsabban fejlődjenek, mint az előregyártott, dobozos társaik. Ha új technológiák jelennek meg a piacon, a lelkes programozók szinte azonnal beépíthetik azt a megoldásba.          .
  • Közösségi: a nyílt forráskódú szoftver köré épült közösség filozófiáját képviseli, azaz nyitott és rugalmas. Az Open Source Software (OSS) felhasználók és fejlesztők közösségének együttműködése a világon a leginspirálóbb történet, hiszen mindannyian azon dolgoznak, hogy az alapszoftver a legjobb legyen.
  • Képzés: miután a közösség szereplői megosztják egymással tapasztalataikat és a know how-t, az ismeretek ilyen mértékű átadásának köszönhetően, azokhoz is közelebb kerül a kódolás és a programozás technikája, akik egyszerűen csak tanulni akarnak. Az open source közösség által összegyűjtött tudáshalmaz pedig biztos forrást biztosít ahhoz, hogy egyre több programozóból váljon innovátor.
  • Stabilitás: gyakorta sokkal stabilabb működést eredményez, ha a vállalat nyílt forráskódú szoftverekre alapozza működését. Mivel a szoftver folyamatosan frissül, stabil és megbízható, ezért kiváló opció lehet a hosszú távra tervezett termékek és szolgáltatások bevezetéséhez.

Ezért nem jó mindenkinek

„A nyílt forráskódú megoldások nagyszerű lehetőségek azoknak a cégeknek vagy magánszemélyeknek, akik meg akarják osztani tudásukat másokkal vagy saját maguk kívánják, például webes platformjaikat továbbfejleszteni. A fejlesztés megkezdése előtt azonban figyelembe kell venniük a nyílt forráskódú megoldások azon aspektusát, hogy az elkészült kódot majd meg kell osztaniuk a közösséggel is. A technológia tehát azért ingyenes, mert mindenki számára elérhető. Ezt figyelembe véve az érzékeny vagy személyes adatokat kezelő szervezeteknek – például oktatási intézmények, fizetési információkat kezelő szervezetek (például online jegyvásárlást kínáló vállalkozások – különös óvatossággal kell eljárniuk, mivel az adatvédelem és a jogbiztonság szempontjából sokkal nagyobb a felelősségük, mint más vállalkozásoknak. Erre is van megoldás, ugyanis a nyílt forráskódú megoldásoknak legtöbb esetben van egy vállalati verziója is, ami már mentesít a forráskód megosztásától és aminek a terméktámogatása jogi és biztonsági szavatolását maga a gyártó vállalja. Ezzel minden kockázati tényezőt magabiztosan ki tudnak zárni kényes adatok kezelése esetén is.”

– hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Elől járnak

A Liferay kihasználva az open source technológia tulajdonságait, fejlesztette ki vezető megoldását, a Digital Experience Platform (DXP) termékét, amelynek corporate (vállalati) verziója kész a COVID-19 járvány gazdasági hatásaira is reagálni. Az open source szabad liszensz felhasználásának és támogatásnak köszönhetően a vállalatok hozzáférést kaphatnak a szoftver testreszabási eszközeihez és a felhő technológián alapuló analitikai rendszeréhez is, amelynek segítségével könnyebben megérthetik, mit várnak tőlük az ügyfelek.

“Abban járunk elől, hogy jól ismerjük az open source keretrendszer lehetőségeit, emellett ismerjük az állami, a pénzügyi, az IT és telekommunikáció, illetve a gyártói iparág szereplőinek és fogyasztóinak igényeit, s mindezt az ismeretanyagot felhasználva olyan termékeket vagyunk képesek előállítani, amelyek valóban válaszok lehetnek a jelenlegi piaci elvárásokra”

– teszi hozzá Balogh Zsolt.

Friss