A közbeszerzési törvény – akárcsak az összes többi jogszabály – nincs kőbe vésve. Időről időre felülvizsgálatra, csiszolásra szorul, hogy még inkább megfeleljen a kitűzött céloknak.
Vállalkozóként fontos, hogy tisztában legyünk a változtatásokkal, hiszen egy-egy módosítás a sikeres pályázásra is kihatással lehet. A 2020-as újítások, ugyan nem mondhatók hatalmasnak, mégis érdemes képbe kerülni az új szöveggel. Ebben segít cikkünk, amiben összefoglaltuk a közbeszerzési törvény (Kbt.) legfontosabb változásait.
A Kbt-ről dióhéjban
Az első magyar közbeszerzési törvény 1995-ben született, majd 2003-ban, ’11-ben és ’15-ben történtek nagyobb volumenű korrekciók. A jelenleg hatályban lévő verzió természetesen az Európai Uniós joggal is tökéletesen összhangban van. A közbeszerzési törvény célja mindig ugyanaz maradt: olyan keretet adni az állami és önkormányzati költéseknek, melyek szavatolják a tisztaságot, átláthatóságot és az észszerűséget.
Nem változott az sem az évtizedek során, hogy mire vonatkozhat közbeszerzés: árura, szolgáltatásra, építési beruházásra és koncesszióra. A törvény ráadásul értékhatárokat is rendel az egyes közbeszerzésekhez, és további szigorú feltételeket is felállít. Az áruk kapcsán például csakis forgalomképes és birtokba vehető termékek jöhetnek szóba, az építkezéseknél pedig már maga a tervezés is a Kbt. hatálya alá tartozik.
A törvény azt is definiálja, hogy mely állami szerveknek kötelező közbeszerzés keretén belül beszerezni az árukat, szolgáltatásokat. Ide tartoznak a minisztériumok, az önkormányzatok, tömegközlekedési vállalatok, közműszolgáltatók és a Magyar Posta is. Gyűjtőnéven ajánlatkérőknek hívja őket a jogszabály, a pályázatokon induló vállalkozások pedig az ajánlattevők.
Fontos változás lépett életbe a hazai közbeszerzésekben 2018-ban, hiszen hazánk ekkor váltott a papír alapú tenderkiírásokról az elektronikus megoldásra. Az EKR (elektronikus közbeszerzési rendszer) felületén egy helyen található meg minden fontos információ és dokumentum az egyes közbeszerzésekről, a vállalkozások pedig itt tudnak jelentkezni a tenderekre. Mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők számára kötelező a regisztráció, a közérdekű adatok azonban bárki számára hozzáférhetők.
Ezek a változások lépnek életbe 2020-ban
Ahogy már említettük, a közbeszerzési törvény megszabja, hogy mekkora lehet egy árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építés maximális értéke. Itt fontos megkülönböztetni az uniós és a nemzeti értékhatárokat, hiszen eltérő limitet jelentenek. Mindkettőben változás történt, ami a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg 2019. november 21-én.
Ennek értelmében az Európai Uniós értékhatárok árubeszerzés és szolgáltatás esetén 139 000 euróra csökkentek, az építési beruházásoknál pedig a korábbi 5 548 000 euró 5 350 000 euróra változott. Más a helyzet a közszolgálatói szerződések esetében, ezeknél ugyanis 428 000 euró a felső limit áruk és szolgáltatások megrendelésénél, 1 millió euró szociális és egyéb szolgáltatásokra, míg az építkezéseknél ugyanúgy 5,35 millió euró a korlát.
A nemzeti értékhatároknál csak az építési beruhásokat érintik a módosítás, hiszen itt 50 millió forint az új értékhatár klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, önkormányzatok) esetén. A közszolgálati szerződéseknél 100 millió forint a plafon, a törvény IV. részének alkalmazásakor azonban ez az összeg 200 millióra emelkedik (a klasszikus ajánlatkérőknél pedig 100 millióra).
A másik fontos változás a tájékoztató hirdetmények megküldésére vonatkozó határidőket érinti. A közbeszerzési törvény alapelvei közé tartozik a nyilvánosság és az átláthatóság, ezért külön paragrafus foglalkozik azzal, hogy pontosan mikor és milyen hirdetményeket szükséges megjelentetni. A 2020. február 1-jével életbe lépett módosító törvény a korábbiaknál szűkebb határidőket szabott meg bizonyos esetekben.
Ennek megfelelően az ajánlatkérőnek három munkanap áll rendelkezésére, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást nyilvánosságra hozza. Akkor is, ha eredményesen, szerződéskötéssel zárult a tender, és akkor is, ha eredménytelen volt a pályáztatás vagy valamilyen okból meghiúsult a szerződéskötés. Korábban a határidő egyébként tíz munkanap volt, így jelentős változásról beszélhetünk.
A másik módosítás a szerződés módosításáról szóló hirdetményt érinti. Az eddig érvényben lévő tizenöt munkanap helyett az idei évtől már csak öt munkanap áll az ajánlatkérők rendelkezésére. A törvényalkotók azzal indokolták a módosításokat, hogy a korszerű elektronikus rendszer sokkal gyorsabb adminisztrációt tesz lehetővé, ráadásul a változtatásokkal rövidebb idő alatt lezárulhatnak a közbeszerzések.
Fontos naprakésznek lenni
A közbeszerzési törvényt ugyan ritkán módosítják, az esetleges változások azonban döntő fontosságúak lehetnek. Laikusként pedig azt sem könnyű megállapítani, melyik újítás vonatkozik az ajánlattevőkre, vagyis a vállalkozásokra. Egy szakember segítségünkre lehet, ugyanakkor érdemes a tenderfigyelő oldalak szolgáltatását is igénybe venni, ahol jellemzően felhívják a figyelmünket egy-egy jogszabályváltozásra.