Annak érdekében, hogy a műszaki felsőoktatásból kikerülő diákok tudása minél jobban megfeleljen a piaci igényeknek, a mainál megfelelőbb módon kellene integrálni képzésükbe a nagyvállalatok valós ismereteit, készségeit és gyakorlatait.
A duális képzés során van már erre utaló törekvés, azonban ezek a programok mindössze a hallgatók 5-7 százalékát érik el jelenleg. Átfogó, minden diák számára elérhető megoldásra van szükség a tudásmegosztásban – áll a fiatalok műszaki pályaorientációval foglalkozó Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ) legfrissebb állásfoglalásában. A Szövetség helyzetértékelése szerint a mostaninál több lehetőséget kellene adni a Magyarországon gyártással, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok szakembereinek arra, hogy az egyetemek műszaki karain gyakorlatorientált képzéseket tarthassanak. Ma ehhez tudományos háttér nélkül rendkívül kevés lehetőség nyílik a piaci szektorból érkezők számára. Miközben rengeteg olyan ismeretet adhatnának át a fiataloknak, amelyekkel felvértezve ők már pályakezdőként versenyelőnnyel indulnának a vállalati szférában. Emiatt is sürgeti az EJMSZ egy olyan oktatási modell kidolgozását az egyetemek, illetve a fenntartóik számára, amelyben a vállalati szakemberek a jelenleginél nagyobb hozzáadott értéket nyújtva járulhatnának hozzá a következő mérnök generációk kineveléséhez.
„A hazai műszaki felsőoktatás nagyon jó elméleti alapokat adott régen is és ma is a leendő mérnököknek. Viszont azt is látni kell, hogy napjainkban az egyetemekről kikerülő végzősök olyan turbulens piaci viszonyok között kezdik meg pályájukat, ahol a mindennapi munkavégzéshez folyamatosan frissen tartott gyakorlati szaktudásra van szükség. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezzel már akkor rendelkezzenek, mikor első állásukat elvállalják. Emiatt is szorgalmazzuk azt, hogy az állam bevonásával egy olyan oktatási együttműködés jöjjön létre a felsőoktatási intézmények, illetve a nagyvállalatok közt, ami a piaci tudástranszfer lehető leghatékonyabb módját biztosítja. Egyértelmű, hogy a magyar gazdaság növekedését hosszú távon a hozzáértő hazai szakembergárda, és ezen belül is a kiváló mérnökök garantálják.”
– fejtette ki Dr. Ábrahám László.
Az EJMSZ elnöke szerint a vállalati szakemberek bevonásával a műszaki felsőoktatásban hangsúlyosabb szerepet kaphatna a kritikus gondolkodás fejlesztése, az egyes műszaki problémák lehetséges megoldásainak gazdasági szempontból való mérlegelése, vagy éppen a csapatmunka elsajátítása. Továbbá ezek a felkért, megbízott szakértők valós helyzeteket modellező gyakorlatokat tudnának tartani, melyek segítségével a diákok olyan képességeiket fejleszthetik, mint a konfliktuskezelés, a visszajelzés adása, a csoporton belüli kommunikáció, beleértve ebbe a külföldi kollégákkal történő kapcsolattartást is.
Az EJMSZ nyitott arra, hogy felelős szakmai szervezetként a felsőfokú képzések fejlesztéséről szakmai párbeszédet kezdeményezzen a folyamatban érdekelt összes résztvevő bevonásával.