Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Hamarosan százezrek használhatják Budapesten a Vodafone 5G szolgáltatását

A vállalat a lefedettség bővítés mellett bejelentette, hogy saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít a BME-n épülő kísérleti 5G hálózat létrehozásához

Budapesten és környékén közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel a Vodafone Magyarország az 5G-t, amivel a főváros szinte teljes területén elérhetővé válik az 5G szolgáltatás a szolgáltató ügyfelei számára. A Vodafone Magyarország emellett együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), melynek keretében a vállalat saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít az egyetemen épülő kísérleti 5G hálózat és 5G Laboratórium létrehozásához és üzemeltetéséhez – ezzel hozzájárulva a hazai 5G-re épülő innovációk fejlesztéséhez, valamint az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiba való bekapcsolódáshoz.

A Vodafone Magyarország a kezdetek óta élen jár az újgenerációs mobilhálózat, az 5G fejlesztésében: a vállalat a hazai mobilszolgáltatók közül elsőként indította el 2019-ben élő, mindenki számára elérhető kültéri kereskedelmi 5G szolgáltatását Budapest belvárosában a 2016-ban vásárolt 3500 MHz-es frekvenciakészletének köszönhetően.

2020 áprilisában a Vodafone Magyarország további frekvenciákat szerzett 5G mobilszolgáltatásai számára az NMHH által lebonyolított frekvencia aukción, ezzel pedig megkezdődhetett a szolgáltató 5G hálózatának szigetszerű kiépítése. A Vodafone most bejelentette 5G fejlesztéseinek legújabb mérföldkövét: a következő hetekben közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, melynek eredményeképp a főváros szinte teljes területén elérhetővé válik az 5G szolgáltatás az ügyfelek számára.

„Az érintett bázisállomások felépítése, illetve hardveres fejlesztése már szinte teljes egészében befejeződött, a következő hetekben a szoftveres tesztelések után elindítjuk a szolgáltatást, melynek köszönhetően több százezren tapasztalhatják majd meg az újgenerációs mobilhálózat elképesztő képességeit, ezzel pedig egy újabb jelentős lépést teszünk annak érdekében, hogy Magyarország a digitális Európa élvonalába tartozzon.”

– mondta el Dr. Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország Igazgatóságának Alelnöke.

„Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket miként tudjuk a lehető legteljesebb mértékben kiaknázni. Látható, hogy a XXI. század legmodernebb technológiái, köztük az 5G mobilhálózatra épülő fejlesztések olyan új dimenziót nyitnak meg számunkra, ahol az innováció, a társadalom és a gazdasági összefüggései, a növekedés lehetőségei az eddig megismerteknél és hasznosítottaknál is nagyobb perspektívát biztosítanak. A jövő a modern technológiáké, amit csak akkor tudunk majd használni, ha a fejlesztéseket biztos, szakértő kezekbe adjuk, amit a mai napon együttműködési megállapodással pecsétel meg a technológia szolgáltatója és a megoldások szakértő felsőoktatási intézménye. A Magyar Kormány, az Innovációs és Technológiai Minisztérium abban érdekelt, hogy olyan a digitalizációs technológiákat támogató megállapodások szülessenek, amelyek Magyarország fejlődését, a gazdasági növekedést és a lakosság kényelmét szolgáló megoldások kialakítását szolgálják”

– nyilatkozta Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

A Vodafone Magyarország saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et bocsát a BME részére a 3500 MHz-es sávban. A frekvencia alkalmas lesz a BME teljes területén az Egyetem beltéri kísérleti 5G hálózatának működtetéséhez, továbbá az ennek keretében létrejövő nyitott innovációs környezet és 5G Laboratórium létrehozásához. Dr. Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a megállapodásról elmondta:

Hazánkban egyedülálló egyetemi infrastruktúra jön létre, amely nagy lendületet ad a kommunikációs technológiák, valamint nagy adatátviteli sebességű ipari adatgyűjtés- és monitorozás, illetve az 5G hálózatok további kutatásának és a kapcsolódó oktatásnak egyaránt. Mivel egy működő 5G hálózat számos kutatási- fejlesztési program megvalósításának a feltétele, ezért a fejlesztésnek köszönhetően szinte minden tudományterületen bővülnek a BME lehetőségei.”

A Műegyetem nemzetközi színvonalú 5G kísérleti rendszer (5G Smart Campus Hálózat) építését tervezi, amelynek első lépése a most aláírt 5G frekvencia megállapodás, hiszen a frekvenciasáv megléte az 5G hálózat működésének egyik legfontosabb feltétele. Ezt követi majd hamarosan a BME-n kiépülő 5G alkalmazásfejlesztési laboratórium (5G Lab).

Dr. Budai J. Gergő hozzátette:

„A hazánk legkiválóbb mérnökképzését nyújtó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében különösen fontos, hogy a hallgatók olyan műszaki oktatásban vegyenek részt, ami a munkaerőpiacon naprakész tapasztalatokkal látja el őket. A Vodafone ehhez szeretne hozzájárulni azáltal, hogy elhozzuk az egyetemre napjaink legaktuálisabb és legfontosabb IKT technológiáját, az 5G-t. Bízunk benne, hogy a BME kísérleti hálózata elősegíti az 5G technológia oktatását és a különböző, 5G-re épülő innovációk fejlesztését és tesztelését hazánkban, valamint a BME és a Vodafone közös részvételét az Európai Unió 5G tematikájú kutatás-fejlesztési programjaiban.”

„Az 5G már nem a jövő, hanem a jelen technológiája, amely jelentős változást hoz az élet minden területén, többek között az iparban is. Várhatóan az 5G lesz a 21. század gazdaságának kommunikációs hálózata, és hozzájárul a Jövő Gyárának megvalósításához, az Ipar 4.0 paradigma kiteljesítéséhez. Az 5G teszthálózat létrejöttével a BME a hazai 5G fejlesztések centrumává válik, amely kész a KFI kooperációra minden a távközléssel és 5G alkalmazások fejlesztésével foglalkozó hazai és külföldi vállalattal és intézettel”

– hangsúlyozta Dr. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.

Hozzátette: az 5G teszthálózat elősegíti azt is, hogy 2021-től a BME bekapcsolódjon az Európai Unió innovációs keretprogramja, a Horizon Europe részeként tervezett 5G és 6G célú kutatás-fejlesztési programokba és kezdeményezésekbe. A technológia elősegíti a koronavírus járvány elleni küzdelmet is, azáltal, hogy lehetővé teszi a távolról történő diagnosztikát és a radiológiai felvételek megosztását, távoli kiértékelését. A teszthálózat részeként működő 5G laboratórium felszerelése lehetővé teszi 5G alapú alkalmazások és szolgáltatások fejlesztését számos vertikális iparágban, többek között a mezőgazdaságban és a közlekedésben, a logisztikában.

A BME a kísérleti 5G hálózat létrehozásában együttműködik a Nokia Magyarországgal, amely a rádiós eszközöket biztosítja az egyetem részére és közreműködik a hálózat üzemeltetésében is. Az 5G alapú kutatásokban a BME számos további vállalattal is együtt dolgozik. Az 5G teszthálózat létrehozásával Magyországon az 5G szolgáltatások világszínvonalú 5G K+F és innovációs tevékenységgel bővülnek. Az erre irányuló tervező munka már korábban elkezdődött a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektjének keretében a Nokia Magyarország támogatásával.

Gazdaság

Közel kétmillió új lakossági számlát hozott Magyarországra a Revolut-ügyfelek áthelyezése

Látványos növekedést hozott az itthon vezetett bankszámlák és a kibocsátott bankkártyák számában a Revolut magyarországi ügyfeleinek migrációja – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

A jegybank adatai szerint a második negyedév végén már több mint 11,67 millió lakossági fizetési számlát vezettek Magyarországon, bő kétmillióval többet, mint három hónappal korábban. Az ügyfelek áthelyezésének hatása tükröződik a mobiltárcás fizetési forgalom megugrásán is.

Hozzávetőleg kétmillió új bankszámla jelent meg a hazai piacon azzal, hogy a Revolut Bank június végével lezárta a magyarországi ügyfelek áthelyezését a hazai fióktelephez – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.

Látványos a növekedés a bankkártyáknál is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az itthon vezetett lakossági fizetési számlák száma június végén megközelítette a 11,676 milliót, ami 2,03 millióval – 21 százalékkal – több a március végi mennyiségnél. Éves alapon ennél is gyorsabb, 23,7 százalékos az emelkedés, de ennek a túlnyomó részét is a Revolut-számlák nyár eleji migrációja adta.

Az MNB adatai szerint az itthon kibocsátott fizetési kártyák száma szintén látványos mértékben, 28,4 százalékkal emelkedett egy év alatt, és június végén már megközelítette a 13,2 milliót.

– Az, hogy a magyarországi Revolut-ügyfelek áthelyezése bő kétmillióval emelte az itthon vezetett lakossági számlák számát, nem különösebben meglepő, hiszen a pénzügyi szolgáltató is hasonló méretű, érintett ügyfélkörről számolt be korábban. A bankkártyák számánál látható növekedésben ugyanakkor szerepe lehet annak is, hogy egyre több a fizikai formában nem létező, virtuális bankkártya is a piacon, amelyek szintén megjelennek a jegybanki statisztikában – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.

Ritkábban, de több pénzt veszünk fel

A jegybank adatai szerint továbbra is jó ütemben emelkedik a kártyás vásárlási forgalom. Az itthon kibocsátott kártyákkal végrehajtott bel- és külföldi tranzakciók száma a második negyedévben meghaladta az 587,5 milliót, ami 10,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Közben a kártyás vásárlási forgalom 16,8 százalékkal, 6 756,5 milliárd forintra emelkedett.

A belföldi bankkártyás készpénzfelvételek száma viszont – emeli ki Gergely Péter – 6,3 százalékkal, 19,88 millióra csökkent éves összevetésben. Ezzel párhuzamosan a tranzakciók értéke 7,1 százalékkal, 2 512,8 milliárd forint közelébe nőtt, ami részben azzal is magyarázható lehet, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi limit február elsejétől a korábbi duplájára, 300 000 forintra emelkedett. Mindezek nyomán az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg 14,3 százalékkal, 126 405 forintra nőtt.

A mobiltárcás vásárlási forgalomnál szintén érződik a Revolut-migráció hatása: a mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma éves összevetésben közel a duplájára, 5,4 millió közelébe ugrott. A bel- és külföldi vásárlások értéke eközben 45,7 százalékkal, 2 456,8 milliárd forintra nőtt, és bő egyharmadával emelkedett a tranzakciók száma is.

Sokat fizetnek az új ügyfelekért a bankok

A BiztosDöntés.hu bankszámla kalkulátor adatai szerint a pénzintézetek változatlanul több tízezer forintos – esetenként akár 100 000 forint feletti – jóváírási akciókkal küzdenek az új ügyfelekért.

Az Erste aktuális akciójában összesen 150 000 forint egyszeri jóváírást is szerezhetnek az online csatornán számlát nyitó ügyfelek, ha ki tudják használni az összes felkínált kedvezményt.

A Gránit Banknál most 120 000 forint jóváírás szerezhető a lakossági számlanyitáshoz kapcsolódóan. Ezen belül a szelfis számlanyitásért 60 000 forint, ajánlókód felhasználásáért 20 000 forint, rendszeres megtakarítás indításárét pedig akár 40 000 forint egyszeri jóváírás jár.

Az MBH Bank 120 000 forint jóváírást ad azoknak, a meghatározott feltételeket teljesítő ügyfeleknek, akik Fix Nulla számlacsomagot nyitnak a pénzintézetnél, és kihasználják az MBH Tripla kedvezményeket is.

Az OTP Bank most futó akciójában 50 000 forint járhat az új számla mellé, ha az ügyfél a Persely funkciót is igénybe veszi a számlanyitástól számított 45 napon belül, és ugyanezen időszakban legalább 5 alkalommal összesen minimum 50 000 forint értékű kártyás vásárlást is végrehajt.

A CIB Bank most futó akciójában fizetőgyűrűt kaphatnak ajándékba azok az ügyfelek, akik regisztrálnak a promócióra, lakossági számlát nyitnak, és bankkártyát is igényelnek a pénzintézetnél.

A K&H összesen 120 000 forint jóváírást kínál az új ügyfeleknek, ha a számlanyitás mellett valamelyik ügyfélponton bankváltást is kezdeményeznek, és rendszeres befektetést is indítanak legalább havi 20 000 forint összegben.

Az UniCredit Banknál 50 000 forint egyszeri jóváírás járhat az online számlanyitásért abban az esetben, ha az ügyfél teljesíti a kért feltételeket.

A Revolut 8 500 forint bónuszt ír jóvá az új Revolut fiókot nyitó ügyfeleknek: a feltétel itt az, hogy 30 napon belül legalább ugyanekkora összeget költsön a számlatulajdonos.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az LG az IFA 2026 kiállításon bemutatta teljes prémium RGB-termékcsaládját

Az LG Electronics (LG) a szeptember 4–8. között Berlinben megrendezett IFA 2026 kiállítás közönségének is bemutatta az LG Micro RGB evo (MRGB95 modell) prémium kategóriás, ultranagy képernyős LCD-tévét, amely kiemelkedő színtisztaságot kínál.

Az LG saját fejlesztésű Micro RGB technológiáját és az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzort[1] alkalmazó fejlett televízió nagy tisztasággal különíti el a vörös, zöld és kék alapszíneket, amelynek köszönhetően elnyerte a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.

Prémium LCD-színek, függetlenül igazolt RGB-színtisztasággal

Az LG Micro RGB evo és az LG Mini RGB evo modellek az LG saját fejlesztésű „High Purity RGB Spectrum Display” technológiáját alkalmazzák, amely növeli a vörös, zöld és kék alapszínek tisztaságát, így természetesebb és kifejezőbb színvisszaadást biztosít. Ezen színek nagy tisztaságának és egyértelmű elkülönítésének köszönhetően a televíziók rendkívül tiszta, élethű színeket jelenítenek meg.

Ezt a kiemelkedő színteljesítményt függetlenül tanúsította a TÜV Rheinland: az LG Micro RGB evo (MRGB95), valamint az LG Mini RGB evo (MRGB9M és MRGB85) modellek kapták a „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványt[2].

A tanúsítvány jelentőségéről Hüseyin Derman, a TÜV Rheinland európai termékek regionális értékesítési vezetője (Regional Sales Manager of Products Europe) így nyilatkozott:

„Az LG Micro RGB evo technológiája sikeresen teljesítette azt a szigorú vizsgálatot, amelynek során kiderült, hogy képes-e fizikailag és optikailag is rendkívül tiszta színeket produkálni az RGB hullámhosszok keveredésének teljes mértékű megakadályozásával. Ezt igazolja a TÜV Rheinland tanúsítványa.”

Díjnyertes mesterséges intelligencia általi feldolgozás a tiszta színek és a pontos kontraszt érdekében

Az LG Micro RGB evo központi eleme az α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor, az LG legfejlettebb okostévé-processzora, amelyet a vállalat csúcskategóriás OLED modelljeiben is alkalmaz. A Kettős AI Modulra (Dual AI Engine) épülő megoldás egyidejűleg elemzi a textúrákat és az éleket, így filmek, sorozatok és játékok során is egységesebb és élethűbb képeket eredményez.

A Precision Color Enhancer („Precíz Színjavítás”) technológia megőrzi az egyes alapszínek lehető legtisztább megjelenését, miközben pontosan szabályozza a köztes árnyalatokat, így finomabb színfokozatokat és természetesebb átmeneteket hoz létre. Ezt egészíti ki a Micro Dimming Ultra („Mikro Fényerő-szabályozás Ultra”), amely több ezer zóna fényerejének pontos vezérlésével javítja a kontrasztot, és így a sötét, valamint a világos jelenetekben egyaránt láthatóvá teszi a részleteket. Ezek a technológiák az LG Micro RGB evo hatalmas képernyőméretével kombinálva magával ragadó, látványos vizuális élményt teremtenek.

Az LG a prémium LCD-termékcsaládjára vonatkozó stratégiája részeként iparági szinten kiemelkedő színmegjelenítést kínál az ultranagy képernyős Micro RGB evo és az új Mini RGB evo modellekkel.

„Az LG Micro RGB evo a saját Micro RGB technológiánk kivételes színtisztaságát az α11 3. generációs AI processzor fejlett intelligenciájával ötvözi annak érdekében, hogy páratlan vizuális élményt nyújtson ultranagy képernyőn” – mondta Park Hyoung-sei, az LG média- és szórakoztatóelektronikai üzletágának (Media Entertainment Solution Company) elnöke. „A függetlenül igazolt, nagy tisztaságú RGB-színmegjelenítés jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy új mércét állítsunk a prémium LCD képminőség terén. Az RGB-kijelzők kínálatát az LG Mini RGB evo modellel teljessé téve büszkén bővítjük az ügyfeleink számára elérhető nagy teljesítményű modellek választékát.”

[1] A Tom’s Guide AI Awards 2026 győztese.

[2] Az LG RGB televíziói megszerezték a TÜV Rheinland „High Purity RGB Spectrum Display” tanúsítványát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Már a pénzügyeinkről is az AI-t kérdezzük?

Szinte minden magyar hallott már a mesterséges intelligenciáról, de csak 40 százalék érzi úgy, hogy valóban tájékozott a témában.

Ez azonban nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egyre fontosabb kérdéseinket is az AI-nak tegyük fel: minden második válaszadó kért vagy kérne tőle pénzügyi tanácsot is – derül ki a Generali megbízásából készült, országosan reprezentatív kutatásból.

Az AI gyorsabban vált a mindennapi döntéseink részévé, mint ahogy megtanultuk volna, mikor és mennyire érdemes hinnünk neki. Bár a 16 – 75 éves magyar lakosság szinte teljes egésze hallott már a mesterséges intelligenciáról, mindössze 40 százalék érzi magát tájékozottnak a témában. 45 százalék szerint kevés ismerete van róla, további 15 százaléknak pedig gyakorlatilag nincs konkrét AI-ismerete.

Közben az AI már rég nem csak szöveget ír vagy információt keres helyettünk. Egyre többen fordulnak hozzá olyan kérdésekben is, amelyek hosszú évekre meghatározhatják pénzügyi biztonságukat. A Generali Biztosító megbízásából készült országosan reprezentatív kutatás szerint a magyarok 23 százaléka már kért pénzügyi tanácsot mesterséges intelligenciától, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre a jövőben. Vagyis minden második magyar el tudja képzelni, hogy pénzügyi döntései során AI segítségére támaszkodjon. A válaszadók 7 százaléka már meg is fogadta az AI által adott pénzügyi tanácsot, további 16 százalék pedig legalább részben hagyatkozott rá.

A chatbotból közben tanácsadó lett

Az AI-eszközöket használók 61 százaléka információkeresésre veszi igénybe a technológiát, de egyre több területen válik mindennapi segítővé: tanuláshoz, szövegíráshoz, munkahelyi feladatokhoz, tartalomkészítéshez, utazástervezéshez és vásárlási döntésekhez is használjuk.

A változás különösen a fiatalabb generációknál látványos. A 16 – 29 évesek harmada tanulásra vagy önképzésre is használ AI-t, 26 százalékuk szöveget írat vele, 25 százalék kép- vagy videókészítésre, 24 százalék pedig munkahelyi feladatokhoz veszi igénybe. A 60 – 75 éveseknél ugyanezek az arányok már minden esetben 10 százalék alatt maradnak, és ebben a korosztályban 35 százalék még egyáltalán nem használt AI-eszközt.

„A kutatás legfontosabb tanulsága számomra az, hogy az emberek egyre nagyobb bizalommal fordulnak a mesterséges intelligencia felé, miközben a technológia működését és korlátait még viszonylag kevesen értik igazán. Ez önmagában nem probléma, hiszen az AI rendkívül hasznos eszköz lehet a tájékozódásban. A pénzügyekben azonban különösen fontos, hogy ne tévesszük össze a gyors információt a személyre szabott tanácsadással. Egy algoritmus nem látja az élethelyzetünket, a céljainkat vagy a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Éppen ezért a fontos pénzügyi döntésekben továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szakértelem”

– mondta Kármán Dániel, a Generali Biztosító AI vezetője.

Használjuk – de tudjuk, mennyire bízhatunk meg benne

A magyarok AI-hoz való viszonya korántsem fekete-fehér. A válaszadók 25 százaléka összességében kockázatosnak tartja a mesterséges intelligenciát, 21 százalék inkább nem lát benne veszélyt, a legnagyobb csoport, 48 százalék viszont egyszerre lát benne lehetőséget és kockázatot. Érdekes módon éppen azok feltételezik nagyobb arányban, hogy az AI kockázatos, akik saját bevallásuk szerint gyakorlatilag semmit nem tudnak róla. A magukat tájékozottnak és a kevés ismerettel rendelkezőnek tartók véleménye ezzel szemben nem tér el jelentősen egymástól.

A Generali korábbi AI-vakság elleni kampánya is erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet: egy gyors, jól strukturált és magabiztos AI-válasz attól még nem feltétlenül pontos. A technológia használata ezért újfajta tudatosságot kíván – nemcsak azt kell megtanulnunk, hogyan kérdezzünk tőle, hanem azt is, mikor érdemes visszakérdezni, ellenőrizni vagy más forrást keresni.

Ha minden információ egy kattintásra van, mit ad hozzá az ember?

Az egészségügyi és a pénzügyi döntéseknél is jelen van az AI a kutatás szerint. A magyarok 49 százaléka fordult már hozzá egészséggel kapcsolatos kérdésben, 22 százalék pedig azt mondja, hogy a kapott tanácsot meg is fogadta. A magukat AI-ban tájékozottnak érzők között tízből heten használták már a technológiát ilyen témában. A pénzügyi döntéseknél különösen fontos ez kérdés. A kutatás szerint minden negyedik magyar inkább pénzügyi szakemberhez fordulna, mint mesterséges intelligenciához. Ugyanakkor 16 százalék sem szakértőt, sem AI-t nem kérdezne ilyen témában. A Generali szerint ezért nem az AI és az emberi tanácsadás versenye a valódi kérdés. A technológia hatalmas mennyiségű információt képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni, miközben a személyes szakértelem ott ad többet, ahol az általános válaszok már nem elegendők.

„Attól, hogy egyre könnyebben jutunk információhoz, még nem feltétlenül lesz könnyebb jó döntést hozni. Egy tanácsadó értéke ma már nem egyszerűen abban van, hogy információt ad. Ismeri az ügyfél élethelyzetét, kérdez, visszakérdez, és segít összekapcsolni a döntést annak hosszabb távú következményeivel. Az AI nagyon erős eszköz lehet egy szakember kezében, de az emberi figyelmet, tapasztalatot és felelősséget nem teszi feleslegessé”

– mondta Baka Anett, a Generali marketingvezetője.

Erre az emberi hozzáadott értékre épít a Generali őszi kármegelőzési kampánya is, amelynek középpontjában a vállalat tanácsadói állnak. A Generali nem az AI használata ellen érvel – sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy tanuljuk meg úgy használni, hogy közben a saját ítélőképességünkre is hagyatkozzunk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss