Az oktatás jövőjéről tartott konferenciát az Esterházy Magyarország Alapítvány
Utak és lehetőségek a digitális oktatásban – Az oktatás jövőjének felforgatókönyvei címmel tartott online konferenciát az Esterházy Magyarország Alapítvány. Oktatási szakemberek és diákok keresték a válaszokat arra, milyen új igényeket kell kielégítenie a hatékony oktatásnak a jövőben és ebben milyen szerepe lehet a digitalizációnak. Kiderült, hogy a digitális oktatás nem annyira a technológia használatáról szól, mint inkább egy szemléletváltásról, amely a kreativitást és a kritikai gondolkodás képességének átadását állítja az oktatás középpontjába.
A távoktatás kényszerű, gyors elterjedése mutatta meg az utóbbi időben, milyen távlatok elé néz az oktatás a 21. században. Az Utak és lehetőségek a digitális oktatásban – Az oktatás jövőjének felforgatókönyvei konferencia résztvevői a már ma is látható irányvonalakat hosszabbították meg, gondolták tovább és próbálták meg felrajzolni, milyen lesz az iskola 2030-ban. Az esemény a 2017 óta hagyományteremtő szándékkal megrendezett „Innovációk és inspirációk a történelemoktatásban” című konferenciasorozat tematikáját folytatta és az Estöri Kreatív Tanulmányi Verseny tapasztalatait dolgozta fel.
Alkalmazkodni, alkalmazkodni, alkalmazkodni
A szemünk előtt kibontakozó tendenciák radikálisan alakítják át, mondhatni „felforgatják” az oktatás módszertanát. A konferencia egyik előadója, Veres Rita, az Edisonplatform vezetője azt hangsúlyozta, hogy a változások sebessége az, ami századunkat leginkább megkülönbözteti az előző korszakoktól. Szerinte az oktatás egyik kiemelt feladata épp az, hogy a gyerekeket felkészítse erre a gyorsan változó világra, hiszen – egyes előrejelzések szerint – a mai gyerekek felnőttként olyan munkakörökben fognak dolgozni, amelyek kétharmada ma még nem is létezik, ráadásul korunkban a megszerzett tudás öt év alatt elavul.
„A dobozolt tudás és standardizált oktatás helyett, akár a hatékonyságot is megelőzve, az oktatás alkalmazkodóképessége válik elsődlegessé a jövőben. A motiváció, a lelkesedés és a kreativitás pedig fontosabb lesz a szigorúan vett intelligenciánál és a tárgyi tudásnál”
– emelte ki a szakember.
„A tapasztalat az, hogy nem a nagy szervezetek, intézmények a változások elindítói, hanem a kis közösségek, még inkább a kísérletező egyének”
– tette hozzá. Veres Rita szerint az „exponenciális technológiák minden varázslatukat be fogják vetni” és már nem vagyunk messze attól, hogy a virtuális valóság is beépüljön az iskolai órákba, hiszen ez mindennél erősebb nyomot hagy a diákokban.
Úgy tudunk jobbak lenni, ha emberibbek maradunk
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője szerint nem attól lesz az oktatás digitális, mert digitális eszközöket alkalmaz. Ez inkább ma már alapfeltétel, jó minőségű oktatás ma már nem is lehet más, csakis digitális. A szakember szerint az új megközelítés lényege inkább az az új szemlélet, amely a diákokat arra ösztönzi, hogy új problémákat fedezzenek fel és ezekre ma még nem létező megoldásokat kínáljanak.
„A kíváncsiságunk, a komplex problémamegoldásra, csoportmunkára és a kritikus gondolkodásra való képességünk és a kreativitásunk az, amiben az algoritmusok még mindig elmaradnak tőlünk, emberektől. Éppen ezért nekünk, pedagógusoknak az a dolgunk, hogy a diákokat ezekkel a képességekkel vértezzük fel, mert ettől lesznek sikeresek a munkaerőpiacon is”
– mondta Horváth Ádám. Hozzátette:
„ma tíz magyar gyerekből csak egy képes megkülönböztetni a tényeket a véleményektől, pedig ez egy kulcsképesség már a jelen digitalizáció által meghatározott világában is.”
Tószegi Attila, a Microsoft Innovatív Iskola Program vezető képzője, a Zuglói Hermann Ottó Tudásközpont és Általános Iskola igazgatója egy „edzéstervet” mutatott be.
„Egyéni edzéstervre van szüksége minden iskolának. A jó hír az, hogy a Microsoft Innovatív Iskola programja olyan megoldásokat kínál, amelyeket minden iskola a saját igényeire tud szabni”
– mondta az iskolaigazgató. Ő is azt emelte ki, hogy az érzelmi intelligencia és a kreativitás, a komplex problémák megoldásának képessége már ma is a legfontosabb készségek, amelyeket a munkaerőpiac elvár.
Az Estöri nem pusztán egy történelmi vetélkedő, hanem egy egyedülálló digitális verseny
Menyhárt Sándor, az Estöri versenybizottságának vezetője az Estöri legnagyobb erényének azt tartja, hogy az elmúlt négy évben képes volt folyamatosan változni, fejlődni. Az online kommunikáció már jóideje része a versenynek, nem egyszerűen a járványhelyzet miatt került előtérbe, így az Estöri a versenyzőkön túl is képes volt diákokat megszólítani. Az elmúlt öt évben 727 csapat és több mint 2000 diák indult el a megmérettetésen, online Estöri klubbok alakultak és a résztvevők közel 150 videót töltöttek fel az internetre. A versenyző diákok a konferencián is megerősítették: az Estöri – a digitális megoldások alkalmazásán túl – azzal emelkedik ki más megmérettetések közül, hogy felébreszti a diákok kreativitását, felfedezésre buzdítja őket és még olyanokkal is megszerettetik a történelmet, akik korábban közömbösek voltak a tantárgy iránt.
Az Esterházy Magyarország Alapítvány (EMA) a történelmi család örököseként jövőbemutató kulturális és oktatási projekteket hozott létre Magyarországon, amelyek az oktatás, a kortárs képzőművészet és a zene tárgykörei köré épülnek. Az Alapítvány küldetése, hogy progresszív módon fenntartsa és minél szélesebb körben megismertesse az Esterházy család örökségét szerte a világban és kiemelten Magyarországon. Az EMA ezzel összhangban azokat a kulturális és társadalmi kezdeményezéseket támogatja, amelyek az értékmegőrzés mellett, új érték létrejöttéhez is hozzájárulnak.
Az eseményt ITT lehet visszanézni: