Gazdaság
Honnan ez a sok pénz, honnan a sok hitel?
Folyamatosan épülő lakóparkok, új ipari beruházások, olcsó államilag támogatott hitelek: ez az utóbbi évek tendenciája. A legutolsó gazdasági krízis óta újra emelkedni látszik a hitelállomány. Amellett, hogy nagyon örülünk a gazdaság fellendülésének, felmerül a kérdés: vajon honnan van ennyi pénz a gazdaságban.
Hogy működik a rendszer?
A korai időkben még csak készpénz volt forgalomban, és meghatározott mennyiségben volt elérhető, írja a Hitelválasztó.hu. Ez annyit ért, amennyi annak a fémnek az értéke volt, amiből készült. A kibocsátott pénzmennyiségnek tehát volt egy felső korlátja. Később a rendszer a kereskedelmi bankok növekő szerepvállalásával megváltozott. Míg hazánkban a rendszerváltásig csak a jegybank bocsátott ki készpénz és számlapénzt, addig azóta az utóbbi a kereskedelmi bankok számára engedélyezetté vált. Hogy ezáltal komoly fedezet nélküli pénzmennyiség kerül a gazdaságba, nem feltűnő, mivel ebben a rendszerben a likviditás, azaz a dolgok gyors pénzzé válthatósága sokkal meghatározóbb, így nem kell foglalkozni azzal, mennyi valódi pénz van a gazdaságban. Egy szemléltető példával élve: ha minden hónapban tíz krajcárt kell beosztani, arra odafigyelünk. Ha azonban emellett további 500 krajcárért kapok bárhol beváltható kuponokat, akkor már a tíz krajcárnak nincs akkora jelentősége. A kuponok és az áruk forognak mindaddig, míg azt széles körben elfogadják. Leegyszerűsítve valahogy így működik a jelenlegi pénzügyi rendszer is.
Hitelforrások
A kereskedelmi bankok tehát a jogszabályi korlátok mellett szinte korlátlanul bocsáthatnak ki számlapénz, amelyeket mi is egyre nagyobb mennyiségben használunk pl. bankkártyás vásárlásnál. Mivel a nagy hálózat biztosítja a kölcsönös elfogadást, ezért ebből annyit látunk, hogy pl. bankkártyánkat bárhol elfogadják. Egyre kisebb arányban használunk készpénzt, és azt a bankok a kötelezően előírt készpénztartalékukból könnyen kifizetik. Ráadásul a globális cél a készpénz teljes kivonása a forgalomból, így semmi nem állja útját a bankok általi pénzteremtésnek.
Kié a számlapénz?
Felmerül a kérdés, hogy ha forint hitelként számlapénzt külföldi nagybankok is bocsátanak ki, akkor valójában ki is annak tulajdonosa. Egyik bank sem fog olyan pénzt kibocsátani, amelynek tulajdonjogát önként átadja bárkinek – jelen esetben az államnak. Így tehát a forint nagy része külföldi kézben van, és a haszon is ott realizálódik.
A vagyoni átrendeződés utópiája
Az előbb említett tény felvet néhány kérdést: a számlapénz kibocsátása komoly hasznot hoz és ezt a virtuális nyereséget átalakul kézzelfogható tulajdonná. Ezek különböző gazdasági befektetések formájában jelennek meg, mint pl. ingatlan beruházás, vásárlás, földek, gyárak ipari egységek, cégek felvásárlása, így a virtuális pénz tulajdonjoggá válik. Ráadásul a gazdasági elit számára a hitel sokkal kedvezőbb feltételekkel elérhető, mint egy átlagos polgár esetében, így a társadalom anyagilag különböző szintű rétegeinek folyamatos eltávolodása várható. Ma még ennek hatásait kis mértékben érezzük, de tény, hogy pl. a fővárosi ingatlanárak emelkedését nagyban generálta a külföldi vagyonos befektetők által gerjesztett kereslet-növekedés. Ez az áremelkedés viszont sokak számára elérhetetlenné tette a lakhatás megteremtését, illetve azt csak kedvezőtlenebb formában tudták megvalósítani.
A pénznek ma már más a fogalma, mint amit korábban megszoktunk.
A pénzt szeretjük birtokolni, a modern pénzek többsége azonban már megfoghatatlan, elektronikus adathalmazok összessége a virtuális térben: időkorlát nélküli tartozások elismerések tömkelege. Mégis, ez az a rendszer, amelyben bár főleg csak számokból, egyenlegekből áll, de működik, és jelenleg a gazdaság növekedése szempontjából a legalkalmasabb monetáris eszköznek tartott módszer. Jól mutatja ezt, hogy az MNB legfrissebb nyilatkozata szerint éves szinten az 1 %-kal több hitelkibocsátás 0,2-0,4 %-os gazdasági növekedést eredményezhet.
A pénzt már nem birtokoljuk, pusztán egy követeléssel rendelkezünk a bankok felé, akik ha kell, rövid időn belül fizetnek. S miközben mi úgy gondoljuk, hogy bankkártyánkkal saját pénzünk költjük, igazán nem történik más, minthogy a bankok ide-oda tologatják a felénk vállalt tartozásaikat: már nem nekünk tartoznak, hanem a kereskedőnek, aztán a NAV-nak, aztán az államnak, aztán az állam a banknak, aztán a pénz megszűnik, de a kamatnyereség megmarad.
A rendszer mégis működik
Gyakorlatban ugyanúgy tudunk rendelkezni a számlákon lévő virtuális pénzzel, mint a készpénzzel. A pénzpiaci szereplők közös érdeke, hogy a folyamatos fizetőképesség, és megfelelő biztositékok legyenek, mivel a mai globális gazdaságban már egy kisebb csőd komoly bizalomvesztést, és ennek következtében olyan pánik okozta reakciót eredményezhet, amely komolyan megrengetheti a világgazdaságot. Legutóbbi példa erre a 2008-as válság, amikor a helytelen hitelezési módszerek miatt egy egész világra kiható komoly recesszió következett be, megnehezítve sokak életét, akiknek igazából semmi közük nem volt a becsődölt amerikai bankokhoz. A rendszert ezért is igyekeznek minél biztonságosabbá tenni. Emiatt nem kell aggódnunk a pénzügyi rendszer összeomlásától, de tény, hogy az elméleti esély erre megvan.
Ráadásul a jelenlegi rendszer is folyamatosan változik, bővül. Legjobb példa erre a kriptovaluta, amelyet szintén fizetőeszközként kezelnek, és az utóbbi időben ismét egyre nagyobb kereslet van irányába. Azt azonban még nem tudni, hogy a kriptopénz milyen hatással lesz hosszú távon a jelenlegi pénzügyi rendszerre, ezt majd a jövő mutatja meg.
Gazdaság
A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét
A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.
A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.
A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.
Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.
A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.
„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”
– mondta. A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.
A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.
„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”
– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”
A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.
A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org oldalon érhetők el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk
Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.
„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”
– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.
A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik
„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”
– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.
„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”
– teszi hozzá Gandera Balázs.
AI, mint digitális vásárlási asszisztens
A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.
„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”
– emeli ki a szakértő.
Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem
A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.
„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”
– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.
Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.
„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”
– összegez Gandera Balázs.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Élénkülés a használthajó-piacon: 13 százalékkal nőtt a kereslet tavaly májushoz képest
A Használtautó.hu 2026. májusi adatai szerint tovább élénkült a hazai használthajó-piac: az érdeklődések* száma éves összevetésben 12,8 százalékkal emelkedett, miközben a hirdetések száma és az átlagár is növekedett.
A vízisport-szezon kezdetével párhuzamosan a kereslet a fiatalabb vízi járművek és a prémium vitorlások iránt egyaránt erős maradt.
A május hagyományosan a hajózási és vízisport-szezon nyitánya Magyarországon, ami minden évben élénk keresletet hoz a használthajó-piacon. A Használtautó.hu adatai alapján 2026 májusában közel 2 600 érdeklődés érkezett a hajóhirdetésekre, szemben az egy évvel korábbi 2 300-zal. A kínálat is bővült: a hirdetések száma 831-ről 871-re emelkedett.
A növekvő kereslet az árakban is megmutatkozott. Az átlagár egy év alatt 9,5 millió forintról 10,5 millió forintra nőtt, ami 10,2 százalékos emelkedést jelent. Eközben a medián ár gyakorlatilag változatlan maradt, 5 millió forint körül alakult. Érdekes tendencia ugyanakkor, hogy a hirdetett hajók átlagéletkora 17,7-ről 19 évre emelkedett, vagyis a piac az idősebb hajók növekvő aránya mellett is bővülést mutat.
A legkeresettebb márkák rangsorát a SEA-DOO vezeti, amely átlagosan 4,9 millió forintos árával és mindössze 10 éves átlagéletkorával a legfiatalabb és egyben az egyik legelérhetőbb szereplő a toplistán. A márka népszerűsége jól mutatja a jet-skik és más kisebb vízi járművek iránti töretlen érdeklődést. A második helyen a BAYLINER végzett, amelynek hajói átlagosan 13,4 millió forintba kerülnek, míg a harmadik helyet a prémium vitorlásairól ismert BAVARIA szerezte meg.
A toplista egyértelműen kirajzolja a piac kettős karakterét. Az egyik oldalon a fiatalabb, kedvezőbb árú vízi járművek állnak, mint a SEA-DOO vagy a YAMAHA. A másik oldalon a prémium kategória szereplői találhatók: a BAVARIA átlagára meghaladja a 36 millió forintot, a JEANNEAU-é pedig a 20 millió forintot, de a CROWNLINE és a SEA RAY modelljeinek átlagára szintén 10 millió forint felett alakul.
Külön figyelmet érdemelnek a klasszikus vitorláshajók. A BALATON és a DEHLER márkák hajóinak átlagéletkora 31, illetve 32 év, mégis a legkeresettebb márkák között szerepelnek. Hasonlóan érdekes a REBELL WERFT jelenléte a toplistán: a márka átlagosan 37 éves hajókkal és mindössze 1,6 millió forintos átlagárral az egyetlen 2 millió forint alatti szereplő a rangsorban. Mindez arra utal, hogy a jól karbantartott, idősebb hajók és klasszikus vitorlások iránt továbbra is stabil kereslet mutatkozik a hazai piacon.
*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője
-
Mozgásban2 hét ago
Autonóm mobil robotokkal a hatékonyabb raktári működésért
-
Szórakozás2 hét ago
A tech-világ rajongóinak kötelező úti céljai Kínában
-
Szórakozás2 hét ago
A maratoni beszélő és a kihangosított világpolgár: mit árulnak el rólunk a telefonálási szokásaink?
-
Ipar2 hét ago
Újabb elismerés a Világgazdasági Fórumtól a Schneider Electricnek
-
Gazdaság2 hét ago
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója





