A pénzügyi területen kívüli vállalati jelentések esetében bővíteni kell a könyvvizsgálók által nyújtott szolgáltatások körét a szakma megújítása keretében – derül ki a Mazars megbízásából készült globális tanulmányból.
A több elterjedt tévhitet is eloszlató reprezentatív felmérés beszámol arról is, hogy egyre népszerűbb a közös könyvvizsgálat, és hogy az emberi hozzáadott értéket a cégvezetők a jövőben sem tartják mellőzhetőnek az auditálás során. A szakértők egyetértenek a vállalatvezetők kétharmadával, hogy nem a könyvvizsgálat feladata a csalások leleplezése. Új idők új szeleként igény mutatkozik viszont arra, hogy az audit kiterjedjen olyan témákra is, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyenlőség, valamint az emberi jogok.
A könyvvizsgálat átfogó reformjára van szükség – rajzolódik ki a Mazars iparági felméréséből, amelyben 500 vállalatvezetőt kérdeztek világszerte arról, hogy tapasztalataik mennyire állnak összhangban az audittal szemben támasztott elvárásaikkal. A 12 országra kiterjedő felmérést egy független kutatóintézet végezte a Mazars megbízásából 2020 szeptemberében, hogy a globális piaci vélemények feltérképezésével képet adjon arról, az érintettek szerint milyen irányba kell fejlődnie az auditnak.
A könyvvizsgálói szakmának változnia kell, hiszen folyamatosan változnak a piaci elvárások is, a technológiai fejlődés pedig jelentősen átalakította az auditorok munkáját. A válaszadók négy területen is markáns véleményt fogalmaznak meg az audit szerepéről és tartalmáról: a közös könyvvizsgálat (joint audit) népszerűvé vált a vállalatok körében; a technológiától a cégek az auditorok készségeinek erősítését, nem pedig a helyettesítését várják el; kifejezetten igénylik az auditszolgáltatások körének bővítését; a vállalatvezetők elvárásai és a könyvvizsgálat valódi feladata között pedig sokszor ellentmondás feszül.
„Egyértelmű üzenet a szakma számára, hogy a megkérdezettek közül szinte mindenki, 93 százalék nyilatkozott úgy, hogy elérkezett az idő a könyvvizsgálat szerepének újragondolására – fogalmazott Benedek Zoltán, a Mazars partnere. Meglepetést okozhat az is, hogy a prekoncepciókkal ellentétben mennyire népszerű a közös könyvvizsgálat a vállalatok és az intézmények körében. A válaszadók 87 százaléka nyitott rá, és tapasztalataikról elsöprő arányban kedvezően számoltak be azok is, akik ebben a struktúrában auditáltatják nemzetközi beszámolójukat. A közös könyvvizsgálat az audit-feladatok két könyvvizsgáló cég közötti megosztását jelenti, és közös jelentés kibocsátását olyan nemzetközi vállalatcsoportok esetében, amelyek az auditorok szoros együttműködését igénylik.”
A válaszok több további, tévesnek bizonyuló közvélekedést, piaci mítoszt is eloszlatnak az audittal kapcsolatban. Így például azt, hogy a könyvvizsgálat elsődleges célja a csalások felderítése, a szakma jövőjét az automatizáció határozza meg, valamint azt, hogy az auditálással szemben támasztott elvárások kizárólag a klasszikus pénzügyi témakörökre korlátozódnak.
A felmérés rávilágít, hogy a könyvvizsgálat elsődleges feladatának nem a csalások felderítését és megelőzését tekintik a cégek. Ami a megrendelők elvárásait illeti, a válaszadók 74 százaléka objektív és független értékelést vár vállalata pénzügyi helyzetéről.
Hervé Hélias, a Mazars Group elnök-vezérigazgatója elmondta:
„Megszondázva a vállalatok audittal és az auditorokkal kapcsolatos tapasztalatait, valamint a szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó igényeiket, a felmérés részletes képet ad a könyvvizsgálói piacot érő kihívásokról. A könyvvizsgálat a Mazars egyik legfontosabb tevékenysége, felelősséget érzünk azért, hogy partnereinkkel együttműködésben folyamatosan fejlesszük. Fontos látni, hogy a közérdek, a közjó forog kockán, ezért bízunk benne, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak a szakma jövőjéről, megújításáról folytatott diskurzushoz.”
Egyértelmű igény mutatkozik például arra, hogy az auditorok szélesítsék szolgáltatásaik körét, a megkérdezettek 96 százaléka véli ezt elengedhetetlennek, célszerűnek tartva, hogy az audit olyan témákat is felöleljen, mint a klímaváltozás, a nemek közötti egyensúly, illetve az emberi jogok. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalatok minden szempontból vonzó perspektívát kínáljanak a legtehetségesebb munkaerőnek.
A válaszadók egyöntetű véleménye szerint a technológiai fejlődés javítja a könyvvizsgálói tevékenység minőségét, elsősorban azzal, hogy időt takarít meg, így az auditorok több energiát tudnak fordítani az adatelemzésre. A megkérdezettek a technológiától az auditorok képességeinek javítását várják, de az emberi tényezőt továbbra sem tartják kiválthatónak. A technológia tehát, fejlődjön bármilyen szédületes tempóban, nem mindenható. Ez abból is látszik, hogy a válaszadók által a legfontosabb könyvvizsgálói készségek – mint a rigorózus megközelítés, szervezeti szemlélet, kritikus gondolkodás, szakmai tudás, diszkréció, valamint a proaktivitás és kreativitás – egyike sem váltható ki egykönnyen szoftverekkel.