Gazdaság
A Total és a Microsoft partneri kapcsolatot alakít ki a digitális innováció és a karbonsemlegesség céljából
A Total és a Microsoft bejelentette, hogy stratégiai partnerekként együttműködnek a digitális fejlődés előmozdításáért és a zéró kibocsátás támogatásáért.
A Microsoft és a Total dinamikus fejlődése saját iparágukban és innovációban bővelkedő történetük számos konkrét lehetőséget kínál egy hosszútávú együttműködésre:
- A Total globális jelenléte és piaci ismeretei támogathatják a Microsoft fenntarthatósági törekvéseit, beleértve a megújuló energiákra vonatkozó 2025-ös célkitűzését és hozzájárulhatnak a vállalat adatközpontjainak energiahatékonyságához és szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentéséhez.·
- A Total tovább hasznosítja a Microsoft felhőalapú platformjait. A Total úgy döntött, hogy felgyorsítja informatikai fejlesztését és kihasználja az Azure erejét a digitális projektek és a Total Digital Factory számára. A Total kibővíti és gazdagítja meglévő, modern munkahelyi környezetét, a Microsoft Office 365-re épülve, amely együttműködési és termelékenység növelő megoldásokat kínál alkalmazottai és vállalatai számára. A Total emellett megvizsgálja a Power Platform használatának előnyeit az üzleti folyamatok automatizálása, a költségek csökkentése, valamint a fejlesztői számára az adatokhoz való könnyebb hozzáférés érdekében.
- Megvizsgálni és megújítani az együttműködés olyan területeit, mint a fenntarthatóságot, a digitális fejlődést segítő megoldások és mesterséges intelligencia, amelyek felgyorsítják a karbonsemlegességre való átállást, például az alacsony szén-dioxid kibocsátású és a szén-dioxid semlegesítő technológiák bevezetését.
Fenntarthatósági törekvéseinek részeként a Microsoft célja, hogy 2030-ig megszüntesse a dízel üzemanyagtól való függését. A Total leányvállalata, a Saft révén támogatni fogja a Microsoftot a dízelmentes működés hosszú távú ütemtervének kidolgozásában, kezdetben azzal, hogy segít felmérni a különböző Total technológiák alkalmasságát, a Microsoft tartalék energiaeszközeinek részeként, ideértve:
- Dízel generátor helyettesítése: A Microsoft a nagyméretű akkumulátorokat kulcsfontosságúnak tekinti a dízelüzemanyagtól való függés megszűntetésében, melyet a generátorokban használnak az adatközpontok energiaellátásának biztosítására. A Microsoft és a Total partnerséget alakított ki annak érdekében, hogy felmérje a nagy akkumulátorok hosszú távú alkalmazhatóságát, a kritikus infrastruktúra tartalék energiájának biztosításához. Ezt a felmérést a Saft, a világ vezető tartalék akkumulátorokkal foglalkozó vállalatának segítségével végzik.
- A szünetmentes tápegységek (UPS) kritikus szerepet játszanak a Microsoft adatközpont infrastruktúrájában. A Saft akkumulátorok további előnyüket nyújtanak, amelyek segítenek a Microsoftnak a UPS beszállítók specifikációinak fejlesztésében és végső soron a fenntarthatósági cél elérésében. Ezek az előnyök az energiamegtakarítás, a nagyobb biztonság, az alacsonyabb kobaltszint és az önellátó felügyeleti rendszer az optimális rendelkezésre állás érdekében.
A Microsoft kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-re 100%-ban megújuló energiát fog használni. A Total célja, hogy 2025-ben elérje a 35 GW megújuló villamosenergia kapacitást, majd 2030-ban a közel 100 GW-ot. A Total villamosenergia-vásárlási szerződésekkel (PPA) segíti a Microsoftot a megújuló energia biztosításában. Az energetikai vállalat első, 47 MW-os szerződést a Microsoft spanyol vállalataival kötötte.
A Microsoft és a Total a zéró szén-dioxid kibocsátás szempontjából kulcsfontosságú technológiákon és olyan digitális megoldásokon is dolgozik, melyek felgyorsíthatják ezeknek az alkalmazását.
„A Total és a Microsoft gyors fejlődése saját iparágukban számos együttműködési lehetőséget kínál mindkét vállalat számára, amelyek élen járnak a klímaváltozás elleni küzdelemben”
– mondta Patrick Pouyanné, a Total elnök-vezérigazgatója.
„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy megújuló energiát értékesítsünk annak érdekében, hogy támogassuk a Microsoftot a fenntarthatósági céljainak elérésében és örömmel támaszkodunk a Microsoft felhő- és mesterséges intelligencia-megoldásaira a digitális átalakulás felgyorsításához. Ez alapvető fontosságú a karbonsemleges világ felé haladás szempontjából”. „Hatalmas lehetőség van a kezünkben, felhasználhatjuk a digitális technológia fejlődését az üvegházhatás csökkentésére”
– mondta Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója.
„Stratégiai partnerségünk a Total-lal az Azure, a Microsoft 365 és a Power Platform erejét alkalmazza erre a kihívásra, felgyorsítva a Total digitális átalakulását, miközben a zéró szén-dioxid kibocsátás elérésére törekszünk.”
Total, megújuló energia és villamosenergia 2050-ig a karbonsemlegesség elérésére irányuló törekvése részeként a Total olyan megújuló energiával és villamosenergiával foglalkozó portfóliót épít, mely 2050-ig a vállalat által eladott energiamennyiség akár 40% -át is elérheti. 2020 végén a Total bruttó villamosenergia-termelő kapacitása világszerte 12 GW körül volt, ebből 7 GW megújuló energia. A Total továbbra is bővíti ezt az üzletágat, hogy 2030-ig elérje a 100 GW megújuló energiaforrásokból előállított bruttó termelési kapacitást, melynek célja, hogy a világ top 5 vállalata között szerepeljen a megújuló energiák terén.
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét
A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.
A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.
A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.
A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:
- Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége
A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.
- Egységes vezetés, növekvő megtakarítások
A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.
- Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba
A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.
- A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből
A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.
- Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre
Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.
A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Tippek2 hét ago
A One Magyarország több mint 90 országban biztosítja 5G roaming szolgáltatását
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Mozgásban3 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar1 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése