Gazdaság

Új generációs elvárások a digitális bankolás területén

A pénzügyi szolgáltató szektor bizonyos szerkezeti sajátosságok miatt az új belépőkkel szemben a már piacon lévő vállalatoknak kedvez: a magas működési költségek, a viszonylag alacsony profitráták, a bonyolult törvényi szabályozás, és a bizalom nagy szerepe mind megnehezíti a kihívók helyzetét, mivel egyfajta természetes versenykorlátozó tényezőként hat.

Azonban a digitális forradalom ezt a szektort is elérte, és komoly kihívások elé állítja az akár évszázados múlttal rendelkező, ügyfeleiket világszerte kiszolgáló bankokat. Ez a bankszertort saját működésében és ügyfélkommunikációban is érinti.

 Az elmúlt évek során nagy figyelmet kapott fintech-forradalom után természetesen a COVID is nagy hatással volt a bankszektorra: egy egyszerű példával élve, a bankfiók szerepe a működési modellben kis túlzással egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott. Bár a legtöbb bank már évek óta próbálja az alacsonyabb üzemeltetési költségű digitális csatornák irányába terelni az ügyfeleket, a vírushelyzet miatt még a legmakacsabb ügyfeleknek is be kellett jelentkezniük netbank fiókjukba. Azok a bankok, melyek informatikai infrastruktúrája nem volt erre felkészülve, komoly versenyhátrányba kerültek, a digitálisan fejlettebb bankok pedig elkezdték keresni azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ismét előnyre tehetnek szert.

Mély strukturális váltás előtt a bankszektor

 A technológiai forradalom a pénzügyi szolgáltató szektorban című könyv megállapításai szerint ebben az iparágban is folyamatos a fejlődés, most mégis egy különlegesen mély, strukturális változással néz szembe a szektor, melynek okait három folyamatban érdemes keresni:

  • Szabályozás: Az open banking és az API-k elterjedése a fintech-ek és egyes technológiák és platformok felemelkedéséhez vezet (pl. felhőalapú megoldások).
  • Technológia: A mesterséges intelligencia, robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), gépi tanulás és a felhőszolgáltatások mind felgyorsítják a változás ütemét és lehetővé teszik, hogy a vállalatok rendkívül gyorsan reagáljanak a változó fogyasztói igényekre.
  • Demográfia: Fiatal felnőtté válik egy olyan generáció, akik digitális bennszülöttek, és akik fogyasztóként hozzá vannak szokva a modern, egyszerűen használható és gyors digitális megoldásokhoz – és nem félnek szolgáltatót váltani, ha ezeket nem kapják meg.

A szerző, Michael R. King szerint nem csak a fintech startup-ok hatását érdemes kiemelni, de az olyan big tech cégekét is, mint a Google vagy Facebook, amelyek szintén elkezdtek kísérletezni a pénzügyi szolgáltatások piacán (pl. a Google Pay vagy a Facebook messenger bejelentett fizetési funkciója). Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek a vállalatok bankká alakulnának; éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, a nagy technológiai cégek stratégiája arra épül, hogy az ügyfeleikkel meglévő kapcsolatukat egészítenék ki pénzügyi szolgáltatások nyújtásával. A technológiai cégek a bankok termék-fókuszú megközelítésével ellentétben többnyire ügyfélközpontú stratégiákat követnek, és nem egy adott technológiához keresnek megfelelő ügyféligényt, hanem egy meglévő ügyféligényre alkalmazzák a technológiájukat.

Jön a digitalizált munkaerő

 A World Economic Forum jelentése szerint a pénzügyi szolgáltató vállalatok 70 százaléka dolgozik azon, hogy valamilyen szinten digitalizálja az ügyfélinterakcióit. Becslések szerint az iparág 2020-as IT kiadásainak majdnem fele a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos. A felhőszolgáltatások, és Software-as-a-Service (SaaS) megoldások azért ilyen fontosak, mert ezáltal csökkentik a belépési korlátokat – míg régen egy szerverpark vagy egyéb IT infrastruktúra egy hosszú távra szóló tervezési folyamatnak volt az eredménye, a felhő-alapú megoldások és a SaaS dinamikusan skálázható az ügyféligények alakulása szerint.

Bár az RPA technológia még nem tekinthető érettnek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás megoldások előszobájának kell felfogni azoknál a cégeknél, ahol az RPA kapcsán megszerzett tudást és képességeket egy szinttel tovább akarják vinni, vélekedik Jason Kingdon, a Blue Prism RPA megoldásokat kínáló cég vezérigazgatója. A robotizált folyamatautomatizálás, a repetitív, manuálisan végzett feladatok automatizálására szolgál úgy, hogy a szoftverrobot a különböző rendszerek felhasználói felületét kezeli ahelyett, hogy közvetlenül kezelné az adatokat a rendszerekben. Jó példa erre az HSBC bank, ahol három nap alatt hoztak létre egy COVID-ddal kapcsolatos új terméket RPA robotok segítségével. Több cég pedig elkezdett a hagyományos kollégák mellett olyan „digitális munkavállalók” alkalmazásán is gondolkodni, melyek dinamikusan skálázhatók az igények függvényében. A techológia következő fejlődési fokát a digitális szingularitás fogja jelenteni – ez az a pillanat, amikor az összes létező rendszer, legyen az múlt-, jelen- vagy jövőbeli, képes lesz egymással kölcsönösen kommunikálni és együttműködni, Kingdon szerint. Egy ilyen „post-legacy” környezetben már nem fog problémát jelenteni, ha egy vállalat a múltban egy 20 éves licenszszerződést írt alá, hiszen az RPA „digitális munkavállaló” ugyanúgy tudja majd használni az összes rendszert, architekturától vagy programozási nyelvektől függetlenül, a felhasználói felületen keresztül.

Digitális ügyfélélmény és regionális fókusz

Ahogy ez a szektor is egy digitális jövő felé halad, az ügyfelekkel fenntartott kapcsolat egyre inkább a digitális ügyfélélményen keresztül lesz tapasztalható. Egy olyan korban, ahol a bankok hasonló termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a kiváló ügyfélélmény lehet a megkülönböztető sikertényező – ennek nyújtásához pedig nagyon jól meg kell érteniük a bankoknak az ügyfeleiket, kapcsolatukat a pénzügyi szolgáltatójukkal, annak termékeivel és szolgáltatásaival. A személyre szabott szolgáltatások azért is fontosak, mert elmosódni látszik az üzleti- és magánfelhasználók közötti vonal, tehát a vállalati ügyfeleknél is alapvető elvárássá válnak az olyan fogyasztói élmények, amelyeket magánemberként tapasztalnak.

Az ügyfélélmény lesz a felhasználók következő generációjának körében a megkülönböztető tényező, ezt több folyamat is támogatja és erősíti. Ahogy a Z generáció (az 1995 és 2012 között születettek) tagjai fiatal felnőttekké válnak, az elvárásaikat és szokásaikat magukkal viszik a munka világába: inkább elfogadnak egy MVP terméket (Minimum Viable Product: egy viszonylag szűk funkcionalitással rendelkező termék, melyet a felhasználók visszajelzése alapján fejlesztenek tovább), ahelyett, hogy éveket várnának egy komplex megoldásra. Emellett nagyon érzékenyek a költségekre a pénzügyi szolgáltatások kapcsán, elég csak a Magyarországon is népszerű Revolutra gondolni, amely gyakorlatilag ingyen kínál majdnem teljeskörű banki szolgáltatásokat, jutalékmentes utalásokkal és ingyenes bankkártyával.

A fintech cégek az általuk kínált kifinomultabb ügyfélélményekkel meg tudják szerezni az ikumbens bankok ügyfeleit, a nagy pénzügyi szolgáltató cégek azonban rengeteg adatot birtokolnak ügyfeleikről, melyet felhasználhatnak arra, hogy célzott megkeresésekkel és személyreszabott ajánlatokkal megtartsák ügyfeleiket.  A technológia önmagában nem egy stratégia, hanem a stratégia megvalósítására alkalmas eszköz – az embereket nem lehet pótolni, minden cégnek szüksége lesz a megfelelő munkavállalókra a stratégia kialakításához és megvalósításához.

– mondta Jalsovszky Géza, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A digitális bennszülött szegmens tehát a motorja a növekedésnek és változásoknak is, a legtöbb banknak azonban az összes fogyasztói szegmenst sikeresen ki kell szolgálnia, nem csupán demográfiai jellemzőik, de lokáció alapján is. Olyan megoldásokat kell kínálniuk, melyek globálisan is megállják a helyüket, de regionális igények szerint testreszabhatók, például olyan piacokon, ahol még mindig szignifikáns a készpénzhasználat, vagy kevés embernek van hagyományos bankszámlája.

Szabályozás kontra megfelelés

 A perszonalizáció és a törvényi megfelelés között látszólagos ellentét húzódik. A perszonalizáció, vagy személyreszabás kapcsán fontos, hogy a megfelelő kérdést tegyék fel a vállalatok: ha mindent tudunk valakiről, akkor mi számára a következő, lehető legjobb dolog? Erre a kérdésre a technológia segítségével lehet választ adni, még egy olyan szigorúan szabályozott környezetben is, mint a pénzügyi szolgáltatások világa. A Salesforce szakértője, Rob Seaman szerint sok hibát lehet elkövetni a perszonalizációban: lehet ijesztő (pl. reklámot látunk valamiről, amiről épp négyszemközt beszéltünk valakivel), robotszerű (sablon levelek, melyekben a nevünket használják) és elkésett is (reklám egy olyan termékről, amit egy hete vásároltunk meg). Ideális esetben azonban varázslatos élményt ad, például amikor pont olyan lámpa jön szembe velünk egy reklámban, mint amilyenről álmodoztunk. A legfontosabb az ügyfelek beleegyezésének átlátható módon való megszerzése. Ez lehet kellemes élmény is, a hagyományos, több száz oldalas jogi szöveg helyett, amelynek a legtöbb felhasználó csak a végére teker. Ezek az ügyféladatok rendkívül értékesek, ha megfelelően használják fel őket, a GDPR korában azonban fontos a rendszereket úgy kialakítani, hogy az adatokat könnyű legyen törölni, a hozzáférést pedig könnyű legyen ellenőrizni.

„Nem feltétlenül ellenfelek az inkumbens pénzintézetek és fintech vagy big tech kihívóik. A nagy pénzügyi szolgáltatók erősségei a meglévő kapcsolat az ügyfelekkel, a törvényi követelményeknek megfelelő stabil működés, a felépített bizalom és a tárolt – de nem mindig felhasznált – tudás az ügyfeleik igényeiről, míg a kihívók az ügyfélközpontú gondolkodásukra, fejlett technológiai alapjaikra és gyors reagálóképességükre támaszkodhatnak. A két világ remekül ki tudja egészíteni egymást, és ebből a fogyasztók csak nyertesként kerülhetnek ki. Fontos, hogy a döntéshozók észben tartsák: napjainkban a bankok, ahogy minden más cég is, mindig a fogyasztó legutolsó, legjobb élményével kell, hogy versenyezzenek”

– mondta Mujzer Tamás, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

Friss