Sőt, létre akarnak hozni egy európai tech-missziót is.

Egy 200 startup-alapítóból, befektetőből, szövetségekből és kormánytagokból álló csoport kiáltványt tett közzé és ajánlásokat támogat annak érdekében, hogy Európában létrejöjjön a tech-óriások következő hulláma. A párizsi Scale-Up Europe rendezvényen Emmanuel Macron francia elnök is az elképzelés mögé állt.

„Mindezek elérése érdekében követni fogom az ambíciójukat 10 olyan technológiai vállalat létrehozására, amelyek 2030-ra legalább 100 milliárd eurót érnek”

– jelentette ki Macron.

A kiáltványt aláíró cégek, befektetők és egyesületek közé tartozik az Alan, az Axel Springer, a Bpifrance, a Darktrace, a Deutsche Startups, a Doctolib, az Eurazeo, a Flixbus, a France Digitale, a Glovo, a La French Tech, az N26, az OVHcloud, a Shift Technology, a Stripe, az UiPath és a Wise. A francia elnök által említett ambiciózus cél elérése érdekében a Scale-Up Europe útitervet készített és jelentést ad ki. Bár a projektet magánszereplők és közintézmények egyaránt támogatják, az Európai Bizottságot és az európai kormányokat megcélzó egyfajta lobbitevékenységnek is tekinthető.

Az ajánlásokban van néhány kulcsfontosságú téma. Az első a finanszírozás. A csoport szerint Európa különösen a késői fázisú beruházások terén van lemaradásban. Az itt működő legnagyobb kockázatitőke-alapok nem olyan nagyok, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában. A francia kormány azon dolgozik, hogy megalapozza a késői fázisú alapokat és a francia állami technológiai vállalatokba történő befektetéseket.

„Ami a finanszírozást illeti, Franciaországban láttuk a Tibi kezdeményezés sikerét. Úgy gondoljuk, hogy európai szinten is követnünk kellene ezt a modellt”

– mondta egy Macronhoz közel álló forrás a Techcruchnak.

Ez azt jelenti, hogy Európának fontolóra kellene vennie, hogy az állami finanszírozást a kockázatitőke-alapok multiplikátorhatásaként használja. Az Európai Beruházási Alap már most is sok pénzt önt a VC-alapokba. A Scale-Up Europe azonban azt javasolja, hogy a magánalapok társuljanak, osszák meg a kockázatot, és az állami befektetési bankokat vonják össze a fokozott együttműködés érdekében.

A második téma a külföldi tehetségek kezelése. Néhány országban már van technológiai munkavállalói vízum. A csoport szerint ezt az egész Európai Unióban egységesíteni kellene, a szociális jogok bizonyos szintű hordozhatóságával. Néhány évvel ezelőtt a „Nem opciós” című nyílt levél szintén rámutatott a részvényopciós rendszerekkel kapcsolatos ellentmondásokra. A mai jelentés ismét megállapítja, hogy egyes kormányoknak kedvezőbb szabályokat kellene elfogadniuk a részvényopciókkal kapcsolatban.

A harmadik téma a mély technológiai startupok körül forog. A jelentés szerint Európa nem tesz eleget azért, hogy több mélytechnológiai startupot és befektetőt támogasson. Az ajánlások között szerepel a szabadalmi átruházási keretek egységesítése. Ezek a rendszerek fontosak, ha egy kutatási projektből céget akarunk csinálni. A jelentés szerint az Európai Innovációs Tanács is nagyobb szerepet vállalhatna a mélytechnológiai ütemterv meghatározásában.

A Scale-Up Europe ezután kiemel néhány ajánlást a nagyvállalatok és a startupok közötti kapcsolatok javítására. Ezek főként adókedvezmények, K+F adókedvezmények és egyéb adókedvezmények.

Végül a Scale-Up Europe mögött álló befektetőkből, alapítókból és kormánytagokból álló csoport úgy véli, hogy létre kellene hozni egy európai tech-missziót, amely egy kicsit úgy működik, mint a franciaországi La French Tech. Ez a tech-misszió elháríthatná a szabályozási akadályokat, előmozdíthatná a startupokat és még sok területen nyújtana támogatást.

Összességében ezek az ajánlások leginkább arra összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a startupok létrehozását és növekedését Európában. A befektetők és a részvényopciókkal rendelkező startup alkalmazottak is elégedettek lehetnek, ha azt látják, hogy könnyebb lesz gyorsan pénzt keresni. Érdekes lesz látni, hogy az Európai Bizottság hasznosítja-e a most megszületett ajánlások egy részét, hiszen ezek megvalósítható ajánlások. Egy technológiai óriáscég felépítése azonban bonyolult feladat. A technológiai óriások általában a technológiai terület nagy részét ellenőrzik, ideértve a felhőalapú tárhely, a fizetés, az analitika, a reklám és a mesterséges intelligencia területét.

Sok európai startup jelenleg olyan API-kra, keretrendszerekre és platformokra épül, amelyek az Egyesült Államokban vagy Kínában készülnek. A Scale-Up Europe a Techcrunch szerint ezen a fronton nem látja a lényeget. Az európai startupok méretnövelése nem aranyláz. Ez egy hosszú folyamat, amely folyamatos befektetéseket kíván, amelyek a technológiai üzleti lehetőségek aljáról indulnak és felfelé haladnak.

Forrás: Computerworld