A DEKRA Akademie kínálatában szereplő képzési típusok között évek óta nagy népszerűségnek örvend az Aranykalászos gazda tanfolyam.
Tavaly 488-an végezték el ezt a képzést, többségük (436 fő) a Dunántúlon. Décsi András, a DEKRA Akademie Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az idén eddig a keleti országrészben 108 végzős volt és az év végéig számuk további 40 fővel fog emelkedni, a Dunántúlon pedig 326-an már végeztek, a második félévben pedig további 120 fő részvételére számítanak. Megjegyezte, hogy cégüknél 2009 óta összesen mintegy 6000-en végezték el az Aranykalászos tanfolyamot. Az agrárképzések folyamatos népszerűségét egyébként támogatja, hogy a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás a mezőgazdasági szakképesítés megléte. Újdonság, hogy az idei évtől már nem feltétele a vizsgára bocsátásnak a „B” kategóriás jogosítvány megléte, bár a DEKRA tapasztalatai szerint ez önmagában nem növelte számottevően a képzésre jelentkezők számát.
Egyre többen akarnak tanulni
A különböző felnőttképzési tanfolyamok résztvevői között felülreprezentált a 40-nél idősebb korosztály, és ebben a pandémia hatására sem volt változás. A jövőben némileg lendíthet a tanulási kedven, hogy május vége óta elérhetőek a Diákhitel Központnál a 18-55 évesek számára a felnőttképzési hitelek. Ennek hatása azonban várhatóan inkább a következő évben lehet számottevő.
A DEKRA Akademie szinte minden képzési területen azt tapasztalta, hogy az elmúlt egy-másfél évben megnőtt a magánszemélyi megrendelések száma, ami azt jelzi, hogy már nem csak vállalati kezdeményezésre, a munkáltatók által „inspirálva”, de saját indíttatásból is egyre többen tartják fontosnak, hogy folyamatosan képezzék, illetve átképezzék magukat. Míg korábban az ügyfelek 90 százaléka vállalat volt, addig tavaly már 30-40 százalékra kúszott fel a magánszemélyek súlya, és az idén át is fordult az arány, jelenleg több a magánszemély résztvevő a cég képzésein. Az ügyvezető szerint ebben jelentős szerepe van a koronavírus-járványnak.
„Sokan átképezték magukat, miután elveszítették az állásukat, de nemcsak a turizmus-vendéglátás területére kell gondolni, a szolgáltató szektor számos egyéb területéről is rengeteg olyan résztvevő jelentkezett, aki ráébredt, hogy igencsak sérülékeny a megélhetése”
– mondta Décsi András. Hozzátette, hogy éppen ezért jóval többen fordulnak a műszaki és informatikai képzések mellett a logisztika felé is, mint a járvány előtt.
A legkeresettebb szakirányok között is „number one” az építő- és anyagmozgató gépkezelő, elvégre a targoncák, a rakodógépek egy pillanatra sem állhatnak meg. Folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, és a népszerű tanfolyamok közé tartoznak a tüzeléstechnikai, villamos energiaipari, hegesztő képzések.
Vegyes hatások a képzési piacon
A felnőttképzési piacra a jövőben több bejelentett kormányzati intézkedés mellett az építőipari konjunktúra is pozitívan hathat, ugyanakkor az OKJ megszűnése előtti kivételesen nagy forgalmat a piac várhatóan jövőre már nem tudja megismételni. Az OKJ tavaly szeptemberben szűnt meg, így a felnőttképzők kínálatában a részszakmák és a programkövetelményes szakképesítések váltották fel az OKJ-s képzéseket. Décsi András ezzel kapcsolatban megjegyezte: a tavalyi évben rendkívüli forgalmat generált az, hogy sokan igyekeztek még a felnőttképzési rendszer átalakítása előtt megszerezni a kívánt szakképesítést. Ez a rendkívüli konjunkturális hatás a DEKRA Akademie pénzügyi eredményeit is előnyösen befolyásolta: a cég tavaly rekordszintű, 4,162 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el a 2019. évi 4,004 milliárd forint után, profitja pedig ennél is nagyobb mértékben nőtt, üzemi szintű nyeresége 846,5 millió forint volt az előző évi 128,03 millió forint után. A DEKRA Akademie Kft. 2020-ban 760 különböző képzést indított, amelyeken összesen 10 730 hallgató vett részt, mintegy 200 településen.
A DEKRA Akademie arra számít, hogy az idén a tavalyihoz hasonló – esetleg, ha a koronavírus-járvány enyhül, azt kissé meghaladó – bevételt ér el. Az ügyvezető elmondta, hogy ennek érdekében az idén ősztől két fő irányba fognak koncentrálni. Az egyik fő csapásvonal lesz az új felnőttképzési rendszer szerinti engedélyköteles képzések. Ilyenek a szakképesítések és a résszakmára felkészítő oktatások. Ezek közt olyan képzések találhatóak a kínálatban, mint a kereskedelmi területhez tartozó élelmiszer-eladó -, üzletvezető -, vegyiáru eladó -, műszaki eladó képzések, a oktatási területhez tartozó pedagógia munkatárs (pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens) -, dajka képzés, vagy az építőipari területhez tartozó nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő képzés. Mindezek mellett a régi, már jól megszokott képzéseiket is folytatják, természetesen az új felnőttképzési rendszernek megfelelően. Ezek a képzések például a kazánkezelő (2-12 t/h között), villamos biztonsági felülvizsgáló, PLC programozó, ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő, dajka, vagy a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő. Megjegyezte, hogy az utóbbira igen nagy érdeklődést tapasztalnak az Otthonfelújítási program elindulása óta. Décsi András kiemelte, hogy a képzési lehetőségek száma közel azonos, mint amennyi az OKJ-ban volt, ugyanakkor a vizsgáztatás rendszere alaposan megváltozott: a képzést teljesítők tanúsítványt kapnak, amellyel nekik kell vizsgára jelentkezniük online, államilag elismert képesítő bizonyítványt pedig az Akkreditált Vizsgaközpontokban megszerzett vizsga után kaphatnak.