A kutatás-fejlesztésnek minősített projektek tulajdonosai nem csak pályázati forrásra jogosultak, de a vállalatok adókedvezményt is igénybe vehetnek utánuk.
Az immár 10 éve kérhető minősítés akár tízmilliós plusz bevételt is jelenthet, mégis még mindig sok olyan vállalkozás van Magyarországon, amely nem is tudja, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat – ezzel pedig jelentős kedvezményektől esik el. A minősítési rendszer elindítását ünneplő 10. évforduló apropóján erre hívja fel az innovációt folytató vállalkozások figyelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt K+F minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek, és a jövőben is lesznek olyan kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos pályázati kiírások, amelyekben kötelező lesz egy ilyen minősítés megszerzése.
Az elmúlt 10 évben több mint 5300 projekthez érkezett be kérelem kutatás-fejlesztés minősítésére. Az SZTNH egy-egy kiadott minősítéssel nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során – akár az Európai Unió felé is – igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként majdnem 1 milliót vagy 100 millió forintonként majdnem 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek.
„Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta, vagyis éppen 10 éve látja el a K+F tevékenységek minősítését: ezalatt az időszak alatt közel 1300 projektminősítési kérelem és több mint 4 ezer utólagos szakértői véleménykérés érkezett be a hivatalhoz. A kérelmek nagy részét a KKV-szektorból nyújtják be, a rendelkezésre álló adatok alapján a K+F tevékenységet minősíttetők legalább 50 százalékát teszik ki ezek a cégek. Ha összköltségben nem is képviselik a legnagyobb hányadot, de a tevékenységük mindenképp fontos szerepet játszik a hazai innovációs potenciál megtartásában és emelésében”
– fogalmazott Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette, ez a szám periodikusan változik annak tükrében, hogy a K+F pályázati kiírásokon keresztül támogatják-e a KKV-kat. Megfigyelhető, hogy egy-egy pályázati szempontból kiemelt időszakban (2016, 2022) a K+F minősítést kezdeményezők száma ugrásszerűen eltolódik a KKV-k felé, amiből következik, hogy a kis- és középvállalkozások K+F tevékenységének támogatása azok aktivitását is növeli a tudomány és technológia területén.
2020-ban és 2021-ben nagyjából 200 körüli igény érkezett, amely a GINOP plusz pályázatok megjelenésével növekedni fog, hiszen a pályázók védelmében is (későbbi ellenőrzéseknél ez az igazolás biztosítja, hogy valóban K+F történt) kötelező lesz a projekt lezárásához az SZTNH minősítése, így ismét 1000 körüli esetszámok várhatók. A minősítés 83 ezer forintnyi költséget jelent a vállalkozásoknak, ám ez az összeg általában a projektek összköltségének töredéke, és akár csak egy adónemben igénybe vett kedvezményekkel is jóval nagyobb összeget tudnak visszaigényelni.
A KKV-k által benyújtott kérelmeket tekintve a mérnöki tudományterületen fejlesztették ki a legtöbb új megoldást, de 2019 előtt az IT terület rohamos fejlődése is megmutatkozott a kérelmek számában. A minősítések kezdeti időszakában az agrárszektor fejlesztéseihez kapcsolódó kérelmek száma is rendkívül magas volt, messze meghaladva például az orvostudományi területet érintő tevékenységeket. Ez az arány egyenlítődött ki, majd változott meg 2020-ban. A Covid-járvány az orvostudományi terület aktivitását hozta magával, amely jelenleg is érezteti a hatását – bár az SZTNH-hoz érkező kérelmek az érintett tudományterületek kapcsán már jóval egyenletesebb eloszlást mutatnak.