A nyílt adatok nem azt jelentik, hogy az adatokat szabadon kiadják…

A brit Centre for Digital Built Britain (CDBB) digitális ikreket kutató központ nemrég fejezte be ötéves programját, amelynek célja az épülettervek és a digitális ikrek ökoszisztémáinak összekapcsolása volt. Az elkövetkező években további ilyen kutatások segítenek előmozdítani a diskurzust arról, hogy a jobb adatmegosztás hogyan javíthatja az építési folyamatokat, és hogyan támogathatja az érdekeltek kölcsönös megértését.

A csoport több jelentést is összeállított, amelyek arra összpontosítanak, hogy a digitális ikrek hogyan használhatók fel az üzleti, társadalmi és környezetvédelmi célok elérésére. A Gemini Papers a technológia fizikai infrastruktúrájának összehangolására vonatkozó legjobb gyakorlatokat, a digitális másolatokat vizsgálja, és kitér a társadalmi megfontolásokra is. Egy különálló, hasonló fókuszú fehér könyv azt vizsgálja, hogyan járulhatnak hozzá a pénzügyek és a digitális ikrek a bolygó jobb jövőjéhez.

„Olyan épített környezetre van szükségünk, amelyet úgy alakítunk ki és működtetünk, hogy az emberek és a bolygó együtt virágozhasson az elkövetkező generációk számára. Hisszük, hogy ha jobb adataink vannak, jobb döntéseket hozhatunk és jobb eredményeket érhetünk el”

– mondta Alexandra Bolton, a CDBB ügyvezető igazgatója a VentureBeat szerint.

Az adatintegráció és adatmegosztás volt az egyik legnagyobb kihívás, amelyet a CDDB az évek óta tartó kutatás és együttműködés során azonosított. „Évek óta gyűjtjük az adatokat, de a silók miatt nem használtuk ki a teljes értéküket” – jelentette ki Mark Coates, a Bentley Systems közpolitikáért és érdekérvényesítésért felelős nemzetközi igazgatója, a kutatás társszerzője.

A nyílt adatok nem azt jelentik, hogy az adatokat szabadon kiadják, hanem azt, hogy minden fél meghatározza az adatcsere olyan módjait, amelyek minden biztonsági és adatvédelmi aspektust figyelembe vesznek. Egy másik fontos szempont, hogy az adatokat a különböző kontextusokban a létezésük szabványos leírásával (szabványos ontológiákkal) és az adatok jelentésének jellemzésére szolgáló keretrendszerek segítségével fordítsák le. Ez fontos az új épületek létrehozásán dolgozó mérnökök és tervezők, valamint az épületek üzemeltetésére összpontosító tulajdonosok és műszaki szakemberek, illetve az épületeket finanszírozó kormányok és bankárok adatfeldolgozási folyamatai közötti kapcsolatteremtés szempontjából.

A csoport állítása szerint a befektetők számára hatalmas lehetőségek rejlenek abban, hogy az infrastrukturális döntések javítása érdekében befolyásolják az adatok felhasználásának módját. A vezető finanszírozók azt vizsgálják, hogy a digitális ikrek hogyan javíthatnák a tőkeallokációs folyamatokat, hogyan segíthetnének a kockázatok szűrésében és kezelésében, valamint hogyan javíthatnák az eszközök értékét. Az egyik ígéretes példa az ausztráliai Brisbane-ben épülő Cross River Rail vasútvonal, amely a Budapesten tervezett Nyugati és Déli pályaudvart összekötő folyó alatti alagúthoz hasonlóan oldja fel a szűk keresztmetszetet a közlekedési hálózat magjában. Ez a közpénzből támogatott megaprojekt katalizálta a városi szintű digitális ikrek alkalmazását a jobb befektetési döntésekhez.

A befektetők különböző típusai között megtalálhatók a magántőke-befektetési társaságok, a kereskedelmi bankok és intézményi befektetők és másféle cégek, amelyek mindegyike különböző stratégiákat alkalmaz a hozamtermelés érdekében. Emellett mindenkinek meg kell fontolnia, hogyan építsen digitális ikreket a különböző típusú eszközök reprezentálására, az olyan alacsony hozamú, alacsony kockázatú alapvető eszközöktől kezdve, mint az energia, a vasút és a víz, egészen az olyan opportunistább befektetésekig, mint az adatközpontok, a légi közlekedés vagy a tengeri kikötők bővítése.

Alapvetően fontos a konkrét befektetői stratégiákat összekapcsolni a konstrukciós csapatokkal, a befektetőkkel és a felhasználókkal. Az adósságorientált cégek, például a bankok, a kockázatok kezelésére és a jobb kamatok érdekében használják a digitális ikreket, míg a részvénytársaságok az eszközök értékének növelésére. A kormányok pedig a közjó érdekében történő adatmegosztás javítására használják digitális ikreket.

Forrás: Computerworld