Csomagautomatás rendszer, készpénz nélküli fizetés, dark store-ok.

A COVID-19 időszakában nagyobb számban kellett futárokat felvenni és ellátni őket elektronikus fizetést lebonyolító eszközökkel, százával épültek ki a csomagautomaták, lendületet kapott az elektronikus és a kártyával való fizetés. Belendült az FMCG szektor és megjelentek az ún. “dark store”-ok. A pandémia számtalan új trendet hozott életünkbe.

A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be.

“Átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg, és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben”

– magyarázza Balog Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A Digital Talks legújabb adásában az elektronikus kereskedelem pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeket tömörítő, 2005-ben alakult Ecommerce Hungary Egyesület egyik alapítójával és mai elnökével, Bőgel Györggyel Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője beszélgetett.

Az e-kereskedelem múltja, jelene és jövője

Az e-kereskedelem fogalmával az úttörőnek számító Amazon.com 1995-ben történt alapításakor találkozhattunk először. Demokratizálódott az internet, megjelent a könnyen használható Netscape Navigator webböngésző, és ezt követően kerültek képbe az e-kereskedők is. Nagy fellendülés volt tapasztalható az iparág porondján az úgynevezett dot.com időszakban, vagyis az ezredfordulón, amit végül csalódás és kiábrándulás követett, mert a megugrott igények miatt sok szolgáltató nem tudta a rendeléseket teljesíteni.

“A mélypont után újra gyors növekedés jött, ami egy fiatal szegmens esetén nem meglepő, de az elmúlt években is nagyon jók voltak a számok, az e-kereskedelem továbbra is egyre növekvő szeletet hasít ki a kereskedelmi szektorból”

– magyarázza Bőgel György.

Kényszerből napi rutin

A pandémia sok iparágat megrázott, az e-kereskedelmi szektor viszont óriási növekedést tudott felmutatni szerte a világban. Miután a boltok bezártak és az emberek otthon maradtak, rászorultak arra, hogy az elektronikus kereskedelmen keresztül próbáljanak meg árucikkeket elérni, bevásárlásokat intézni. A technológia iránt kevésbé érdeklődő magyar vásárlók és az idősebb korosztály is belépett a piacra, s aki kipróbálta, azt tapasztalta, hogy ez egy jól működő és megbízható rendszer. 2020-ban 40 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, 2021-ben pedig mintegy 70 millió megrendelést regisztráltak a kereskedők.

“Az elmúlt két évben sokat változott a rendszer, még könnyebb használni, modern logisztikai megoldások jöttek létre, a kiszállításnak, illetve a fizetésnek is többféle népszerű módja van már”

– fűzi hozzá Bőgel György. Hozzáteszi, hogy ezt az akadályt a magyar szektor jól vette.

Meghatározó fejlesztések

A járvány időszakában óriási árumennyiség került kiszállításra, ezért nagyobb számban kellett futárokat felvenni, illetve megnövekedett a csomagpontos küldési kiszolgálás iránti igény is, a közelmúltban pedig százával telepítettek csomagautomatákat. A lakosság kezdett “eltávolodni” a készpénztől, ennek következményeként lendületet kapott az elektronikus, illetve a kártyával való fizetés. A csomagautomatás rendszer mellett az online fizetési rendszert is kiterjesztették, hogy ne csak utalással vagy kártyával, hanem például okosórával is lehessen fizetni. Fel kellett készülni arra is, hogy a futároknál legyen elektronikus fizetést lebonyolító eszköz.

Egyes szektorok belendültek, mint például a gyorsan forgó fogyasztási cikkeké (FMCG – Fast-Moving Consumer Goods). Bár az élelmiszerek és a mindennapos háztartási termékek online vásárlása elég lassan indult el (emlékezzünk az amerikai Webvan csődjére), a járvány idején a legnagyobb ugrás itt volt megfigyelhető. Az FMCG szektorban nagyon erős verseny bontakozott ki a kiszolgálás terén: megjelentek például az ún. “dark store”-ok, azaz olyan lerakatok, logisztikai csomópontok, ahol egyes esetekben akár vásárolni is lehet, de a legfontosabb feladatuk a gyors kiszolgáláshoz szükséges készletezési és szállítási bázis biztosítása.

Külföldi terjeszkedés és szabályozási környezet

“Az európai piac nagyon szabdalt, aki terjeszkedni akar, hamar beleütközik az országhatárba. A magyar szereplőknél a külföldi terjeszkedés még gyenge pontnak számít. De ha találnak piaci réseket, erősségeket például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szoftvertermékek vagy a logikai játékok terén, akkor érdemes nemzetközi cégben gondolkodniuk”

– mondja Bőgel György. Hozzáteszi, hogy a szabályozási környezet nem gátolja a külföldi terjeszkedést, a lehetőség adott, de a kihasználásához versenyképes termékekre, korszerű folyamatokra, tőkeerőre és persze növekedési ambíciókra van szükség.

Pozitív jövőbe tekinthetünk

Az e-kereskedelem jövője ígéretesnek tűnik: míg Magyarországon a pandémia kezdetén sok ember még ódzkodott az online vásárlástól, a megnyugtató tapasztalatok hatására hamar megszerették. A hagyományos és az online boltok világa mára egyre nehezebben megkülönböztethető: miközben a kereskedelem egyre inkább elektronizálódik, a hagyományos boltok és áruházak is megmaradnak, de gyakran kiegészülnek webshopokkal. “Azok a boltok lesznek a verseny győztesei, legyenek akár hagyományosak vagy elektronikusak, amelyek képesek különlegessé válni, s olyan élményeket, minőséget, szolgáltatást adni a vásárlóknak, amilyeneket máshol nem kaphatnak meg” – vélekedik Bőgel György.

További információ: https://www.liferay.com/web/l/digital-talks