Gazdaság

Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői

A legtöbb vezető számára a munkában még a nyaralás alatt sincsen teljes megállás, hisz bármikor adódhat olyan helyzet a cég életében, amiről azonnali döntést kell hozni.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Related Topics:cég digitalizált felhő isolutions megoldás nyaralás szabadság vezetés

Up Next

Könyvelőhiányt okoz a KATA megszűnése

Don't Miss

Adni, vagy nem adni? – Szívesen, de kételyek közt adományoznak a magyarok

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek

A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.

Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.

A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.

„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”

– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort

Vánszorog a hazai autólízing piac, miközben az ügyfelek árérzékenyebbé és óvatosabbá váltak – mutat rá a Cofidis iparági szakemberek megkérdezésével készült gyorsfelmérése. A szektor egyszerre készül a gazdasági bizonytalanságra és az elektromos autók térnyerésére, amiben sokan a jövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségét látják.

A lízingcégeknél a megkérdezettek arra számítanak, hogy a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is egyre inkább erősödni fog.

Nyílt végű autólízing-szolgáltatást indított a Cofidis, amelynek apropóján felmérte a bemutató partnereseményén résztvevő iparági szakértők véleményét az autólízing szektor helyzetéről. A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, hogy a hazai autólízing piac jelenleg stagnál (31%) vagy lassú növekedést (28%) mutat. A szektor számára jelenleg a legégetőbb kihívást a magas kamatkörnyezet, az ügyfelek csökkenő vásárlóereje, valamint az infláció és az ezzel járó költségnövekedés jelenti.

A felmérésben résztvevők döntő többsége (76%) szerint megváltoztak az ügyfelek igényei az elmúlt 3 évben. Elsősorban olcsóbb konstrukciókban gondolkodnak és kockázatkerülőbbé váltak az üzletfelek, miközben gyorsabb, egyszerűbb, rugalmasabb és lehetőleg digitális ügyintézést várnak el pénzügyi szolgáltatójuktól.

A szakemberek úgy értékelik, a következő években az autólízing piac számára az igazi veszélyt a tartósan magas finanszírozási költségek (41%) és a gazdasági visszaesés (31%) jelentheti Magyarországon. A legnagyobb növekedési potenciált pedig az elektromos autók lízingjében, a használt autók finanszírozásában, a KKV-szegmens bővülésében és a flottakezelési szolgáltatásokban látják.

A villanyautók és a hozzájuk kapcsolódó lízingkonstrukciók terjedését leginkább a magas beszerzési ár, a töltőinfrastruktúra jelenlegi hiányosságai, valamint az akadályozza, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt bizonytalan, milyen értéket képviselnek majd ezek a járművek a futamidő végén.

A megkérdezettek többsége szerint (52%) a lízingcégeknek a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is erősödni fog a jövőben, vagyis az ügyfelek egyre inkább komplex, az autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például flottakezelést, biztosítást, szervizelést vagy digitális ügyintézést – várhatnak el tőlük. A nyilatkozók ötöde pedig arra számít, hogy komplett mobilitási szolgáltatóvá alakulnak át a szektor szereplői, és teljes körű autóhasználati megoldásokat kínálnak majd ügyfeleiknek

„Az autólízing piac ma már jóval többről szól, mint pusztán finanszírozásról. Az ügyfelek gyors, rugalmas és egyszerű megoldásokat várnak el, miközben azt is fontosnak tartják, hogy pénzügyi partnerük valóban értse az egyedi igényeiket és hosszú távon is megbecsülje őket. A lízingcégeknek ezért folyamatosan bővíteniük kell szolgáltatásaikat, és olyan konstrukciókat kell kínálniuk, amelyek a magánszemélyektől a KKV-kon át a nagyvállalatokig minden ügyféltípus számára releváns megoldást nyújtanak

– mondta Buzássy Csaba, a Cofidis gépjárműfinanszírozási üzletágának vezetője.