Gazdaság

Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői

A legtöbb vezető számára a munkában még a nyaralás alatt sincsen teljes megállás, hisz bármikor adódhat olyan helyzet a cég életében, amiről azonnali döntést kell hozni.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Related Topics:cég digitalizált felhő isolutions megoldás nyaralás szabadság vezetés

Up Next

Könyvelőhiányt okoz a KATA megszűnése

Don't Miss

Adni, vagy nem adni? – Szívesen, de kételyek közt adományoznak a magyarok

Gazdaság

Mérsékelten, de vidéken is nőnek a lakásárak

Az elindult beruházások és az épülő lakások számát tekintve Debrecen a megyei városok listavezetője, ismertette Kosztolánczy György az Otthon Centrum (OC) első negyedéves lakáspiaci felmérését.

A vezérigazgató elmondta, az OC vidéken mérsékelt áremelkedést mért az új építésű lakáspiacon, míg a négyzetméterár átlaga továbbra is Veszprémben a legmagasabb.

A 25 megyei jogú városra fókuszáló, első negyedéves összesítés szerint 268 projektben 6300 lakás épül, míg a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 1,15 millió forint – közölte Kosztolánczy György, az OC vezérigazgatója. A szakember egyúttal érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet, ugyanis projektek száma 1,8 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az épülő lakások száma 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagos négyzetméterár pedig mérsékelt emelkedéssel 3,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.

„A megyei jogú városok jellemzően olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjét idézik”

– összegzett a vezérigazgató.

A legtöbb, összesen 51 projekt továbbra is Debrecenben épül. A cívisvárost Szeged 36 projekttel, míg Győr 27 beruházással követi. Utánuk a százezer főnél népesebb városok következnek: Székesfehérvár és Nyíregyháza a sorrend. A listából Miskolc lóg ki, mindössze 5 projekttel. A kisebb városokban kevesebb a beruházás, kivétel ez alól Zalaegerszeg, amely 15 projektjével kiemelkedik a sorból. A lista végét Esztergom és Hódmezővásárhely zárja: mindkét városban mindössze egy-egy kisebb lakásszámú beruházás van folyamatban, míg Békéscsabán, Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív beruházás.

Az épülő lakások számában is Debrecen áll az első helyen, majdnem 1250 lakással, míg Szeged ezerhez közelítő lakásszámmal a második, a bronzérmet pedig 700 épülő lakással Győr érdemelte ki.

„Tehát a projektlista és a lakáslista élén ugyanaz a három város végzett”

– jegyezte meg Kosztolánczy György, aki arról is beszámolt, hogy az Otthon Centrum legfrissebb adatai alapján a megyei jogú városok esetében az átlagos négyzetméterár 1,15 millió forint. Ez az árszint a drágulás ütemében mérsékelt emelkedést mutat, hiszen az előző negyedévinél 3,1 százalékkal magasabb, ami éves összevetésben 11,5 százalékos áremelkedésnek felel meg. A régióközpontokban mért áremelkedést továbbra is az új projektek magasabb hirdetési ára hajtja, de az is előfordult, hogy a korábban elindított beruházások árát menet közben emelte meg néhány fejlesztő.

A városok közötti ársorrendet továbbra is Veszprém vezeti 1,48 millió forintos, átlagos négyzetméterárral, amelyet Érd 1,34 és Szeged 1,25 millió forintos, fajlagos árral követ. Ezúttal Debrecen a negyedik helyre csúszott, 1,28 millió forinttal. Az aktív projekttel rendelkező városok felében egymillió forint fölé nőtt a négyzetméterár átlagértéke, így Miskolcon kívül az összes régióközpontban is.

A kínálati árakban minimális különbség van a városok között, hiszen a többi megyei jogú városban is döntően 900 ezer és 1 millió forint közötti ársávban mozog az új építésű lakások négyzetmétere, csak a kisebb városok (Baja, Nagykanizsa) árszintje maradt az átlag alatt.

Említést érdemel, hogy az ebben a negyedévben elindított 44 projekt, 754 lakása közül 35 projekt 618 lakásának értékesítését kezdték el a fejlesztők, s bár a többi projektet építik ugyan, de a fejlesztő kivár a hirdetéssel. Az elmúlt negyedévben a legtöbb, összesen 8 projekt Győrben indult el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nagyot hajráztak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak

Rekordot döntött tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, miközben a befizetések jóval több mint harmada az utolsó negyedévben érkezett a számlákra

A hozamokra szintén nem lehet panasz: hét önkéntes nyugdíjpénztárnál is akadt olyan portfólió, ahol a nettó hozam meghaladta a 20 százalékot 2024-ben.

Soha annyi tagdíjbefizetés nem érkezett még az önkéntes nyugdíjpénztári számlákra, mint 2024-ben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a tagok által fizetett tagdíj összege elérte a 147,3 milliárd forintot az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ami erőteljes, 15 százalékos emelkedést tükröz 2023-hoz képest.

„A rekordszintre emelkedő tagi befizetések mellett az is figyelemre méltó, hogy az utolsó negyedév 2024-ben is nagyon erősre sikerült: október eleje és december vége között közel 52 milliárd forint érkezett az egyéni számlákra, ami az összes tagdíjbefizetés 35,3 százalékát adta”

– mondta el az adatok kapcsán Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A szakértő szerint emellett mindenképpen kedvező tendencia, hogy a munkáltatói tagdíj hozzájárulások összege is tempósan emelkedett 2024-ben: az MNB adatai szerint 10,8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, ezzel megközelítette a 47 milliárd forintot.

Rekordon a nyugdíjpénztári vagyon, újra emelkedett a taglétszám

Az emelkedő tagi befizetések és munkáltatói hozzájárulások is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végére 2262,4 milliárd forintra hízott az önkéntes nyugdíjpénztári portfólió: ez amellett hogy 15,4 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, új csúcsot is jelent.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor szempontjából az is mindenképpen örvendetes fejlemény, hogy hosszú évek lassú, de szinte folyamatos csökkenése után tavaly már emelkedett a taglétszám a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

„Igaz ugyan, hogy egyelőre minimális emelkedésről beszélhetünk – hiszen a nyilvántartott tagok záró létszáma 1,075 millió körül járt decemberben, ami nagyjából 1,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál –, de az, hogy sikerült megszakítani a csökkenő trendet, mindenképp elismerésre méltó teljesítmény”

– emelte ki Gergely Péter.

A jegybanki statisztikák tanúsága szerint új csúcsra emelkedett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon jóváírt személyi jövedelemadó-visszatérítések összege is: megközelítette a 20 milliárd forintot, majdnem 10 százalékkal túlszárnyalva az egy évvel korábbi összeget. A BiztosDöntés.hu szakértője emlékeztetett arra: az adott évi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint jár vissza adó-visszatérítés formájában, amit a nyugdíjpénztári számlán írnak jóvá. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény teljes kihasználásához évi 750 ezer forintot – havonta átlagosan 62,5 ezret – kell megtakarítani.

Repkedtek a kétszámjegyű hozamok

A jegybank honlapján szereplő adatok szerint a múlt év a pénztári portfóliók hozama alapján is nagyon jól sikerült az önkéntes nyugdíjkasszáknál: 2024-ben egyetlen pénztári portfólió sem végzett mínuszban, miközben nagyon sok ért el tíz százalék feletti hozamot.

Az MNB legfrissebb összesítésében hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár is található, amelynek valamelyik portfóliója húsz százalék feletti nettó hozammal zárta 2024-et. Ezek közé tartozik a taglétszám és kezelt vagyon alapján egyaránt piacvezető OTP Nyugdíjpénztár, ahol a Dinamikus névre keresztelt portfólió 20,17 százalékos nettó hozamot ért el, de igen jónak mondható, 16 százalék feletti eredményt ért el a Növekedési portfólió is.

„Az egyes portfóliók teljesítményét vizsgálva jól látszik, hogy a kétszámjegyű, illetve 20 százalék feletti hozamok a magas kockázatvállalással működő, tehát több részvényt tartalmazó portfólióknál voltak jellemzők, ami a tőkepiacok tavalyi teljesítményét látva egyáltalán nem meglepő. Az alacsonyabb kockázati szinten működő, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmazó portfólióknál viszont már értelemszerűen jóval szerényebbek (de még így is elég attraktívak) voltak a jellemző hozamok”

– hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A lakásbiztosítási kampányfinisre több biztosító hozhat még kedvezőbb ajánlatot

Több biztosító már hozzányúlt lakásbiztosítási ajánlataihoz, és még további változtatások várhatóak a hajrára Gergely Péter szerint.

Ma már a lakásbiztosítási kampányon túl sincsenek kőbe vésve a lakásbiztosítások: ha év közben új vagyonelemmel bővül a család, azt minden biztosító a szerződés átdolgozásával hajlandó a fedezetbe vonni. Ha Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást kötünk, de mégsem vagyunk elégedettek, akkor pedig akár már augusztustól új biztosítóval szerződhetünk – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu szakértője.

Félidejében tart a 2025-ös lakásbiztosítási kampány. Már eddig is igen sokan döntöttek úgy, hogy felülvizsgálják meglévő szerződésüket, azonban annak, aki teljes képet akar kapni a piaci lehetőségekről, érdemes még mindig kivárnia – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Hozzányúlhatnak a díjhoz a biztosítók

A biztosítók a mostani kampányban is árgus szemmel nézik

egyrészt azt, hogy a versenytársak milyen díjakat kínálnak,
másrészt pedig hasonló módon – ha nem jobban – figyelik, hogy hány új szerződő érkezik hozzájuk, illetve hányan mondják fel korábbi szerződésüket.

Ha a fentiek alapján összességében az arány azt mutatja, hogy a biztosító vesztese lehet az idei kampánynak, akkor március utolsó napjaira bizony hozzányúlhat az ajánlatához azért, hogy a későn ébredők számára versenyképes díjat vagy szolgáltatást kínálva összességében jól zárja a 2025-ös lakásbiztosítási kampányt. Gergely Péter emlékeztetett, hogy tavaly a kampányidőszak első felében az ügyfeleknek csak kevesebb, mint 35 százaléka váltott.

A BiztosDöntés.hu partnere, az Insura.hu biztosítási alkuszcég vezérigazgatója, Kozma Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hátunk mögött hagyott napokban 2-3 biztosító már hozzányúlt az ajánlatához. Ezek között egyébként volt olyan társaság is, aki az induló kalkulációk alapján is az elsők között szerepelt, ám pozícióját a díjmódosítással most megerősítette. Az első napok tapasztalatai szerint a Groupama, a Köbe, az Uniqa és az Alfa Biztosítót választják legtöbben a tarifálók közül.

Gergely Péter a fentiekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy akár azoknak az ügyfeleknek is érdemes újra kalkulálniuk biztosításukat, akik a tavalyi kampányban már sokat nyertek a korábbi biztosításuk lecserélésével: a díjakon még mindig lehet valamennyit spórolni. Másrészt a biztosítók egymás közötti versenye szerencsére kevésbé díj-, mint inkább szolgáltatói versennyé alakult, épp ezért érdemes az összehasonlításban megnézni a fedezeteket, illetve azt is, hogy az adott biztosító milyen extra szolgáltatásokat kínál a biztosítása mellé.

A szolgáltatás dönt, nem feltétlenül a díj

Az Insura.hu tapasztalatai szerint az ügyfelek megértették, hogy a lakásbiztosítás esetében nem feltétlenül a díj a legfontosabb kérdés. A kgfb-vel ellentétben ugyanis itt nagyon sok múlik azon, hogy a választott biztosítónk milyen gyorsan és milyen mértékben fedezi a károkat. Ezt igazolja vissza az, hogy a biztosítási alkusz oldalán kalkuláló ügyfeleknek

csak 47 százaléka választotta végül azt a biztosítót, amely a legalacsonyabb díjat kínálta,
a 2. helyen álló biztosítót az ügyfelek ötöde,
a 3. helyen állót 10 százalékuk választotta,
míg az ügyfelek fennmaradó része akár magasabb díjú biztosítást is elfogadott azért, hogy az általa legszimpatikusabbnak tartott biztosítóval kösse meg a szerződését.

Ennek ellenére természetesen a mostani kampány is a díjakról szól. Gergely Péter szerint az ugyanarra a lakásra ajánlatot adó biztosítók díja között akár több száz százalékos eltérés is lehet – ezt támasztja alá, hogy miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásbiztosítási indexének adatai szerint 2024 IV. negyedévében a lakásbiztosítások átlagdíja 66 100 forint volt, az Insuránál az első héten megkötött biztosítások átlagdíja 38 600 forint volt. Így még akkor is reális remény van arra, hogy nem kell többet fizetnünk az új biztosításunkért, ha a korábbiaknál sokkal szélesebb kockázatokra nyújt fedezetet az új szerződésünk.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ehhez egyébként nem kell biztosítót váltani: a piaci várakozások szerint az ügyfelek nagyobb része a régi biztosítójánál köt majd számára kedvezőbb díjú vagy/és magasabb fedezetet nyújtó lakásbiztosítást.

Nem feltétlenül kell 2026 tavaszáig várni, ha rosszul döntöttünk

Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kampányban megkötött lakásbiztosítások egységesen május elsejétől állnak kockázatba, innentől felelnek a bekövetkezett károkért.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor, ha az elkövetkezendő év során a család ingó vagyona valamilyen rendkívül drága, egyedi tárggyal, műszaki eszközzel bővülne, a most megkötött szerződések esetében is van mód arra, hogy a szerződés módosításával ezt az extra vagyontárgyat is biztosítási védelem alá vonjuk.

Ráadásul – emlékeztet Gergely Péter -, ha a mostani kampány során az MNB által előzetesen meghatározott kockázati körrel (és kártalanítási szabályokkal) bíró Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítást (MFO) választjuk, nem kell újabb egy évet várnunk, ha mégsem vagyunk elégedettek a biztosításunkkal. Az MFO-ra vonatkozó előírások alapján ugyanis az ügyfelek negyedévente jogosultak a korábbi szerződéseket felmondani és új biztosítót választani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!