Gazdaság

Nagyobb szabadságot élvezhetnek a digitalizált cégek vezetői

szabadságot

A legtöbb vezető számára a munkában még a nyaralás alatt sincsen teljes megállás, hisz bármikor adódhat olyan helyzet a cég életében, amiről azonnali döntést kell hozni.

Így számukra az jelentheti a legnagyobb szabadságot, ha a céggel kapcsolatos ügyeket, ha kell, bárhol, bármikor, bármilyen eszközről intézhetik. Ez pedig elképzelhetetlen egy olyan jól működő felhőrendszer nélkül, amin keresztül minden információ és dokumentum pillanatok alatt elérhető és amin az éppen futó projektek és a munkatársak feladatainak státusza is egyszerűen lekövethető. A felhőre való átállást azonban számos hazai KKV a mai napig halogatja, pedig a szakértő szerint a csendesebb nyári időszak ideális alkalom lehet a digitalizációs fejlesztésekre.

„Ellentmondásnak tűnhet, de sokkal nagyobb szabadságot élvez az a vezető, aki digitálisan él és bárhonnan tud dolgozni, hisz így akár külföldről is pár perc alatt megoldhatja a sürgős eseteket anélkül, hogy hosszabb telefonokba vagy e-mailezésekbe bonyolódna. Ez pedig hatalmas érték lehet a vezetők számára, akik így a pihenésüket is nyugodtabban tölthetik, hisz tudják, minden eszközük és információjuk megvan ahhoz, hogy szükség esetén intézkedjenek.”

–  fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A cégnek akkor is működnie kell, mikor a munkatársak szabadságon vannak

A nyári hónapok a legtöbb vállalatnál egy csendesebb időszak, amikor a vezetők és a cég munkatársai is nyaralni mennek. Ilyenkor nehezebbé válik az együttműködés, hosszabbodnak a várakozási idők és részben, sőt sok esetben teljesen leállnak a projektek. Mivel a vállalatoknak alapvető érdekük, hogy ebben az időszakban is termeljenek, a vezetők gyakran találhatják magukat nehéz helyzetben, mikor a szabadságon lévő kollégák helyett nekik kell megoldaniuk a sürgős feladatokat, vagy kritikus helyzeteket.

„Nagyon sok cég életében a június, július, augusztus a leállás időszaka, mert a vezetők megszokták, hogy ilyenkor nagyon nehéz a munkatársakkal együttműködni, nem lehet közös megbeszéléseket szervezni, körülményes információhoz jutni. Azonban adódhatnak olyan helyzetek, amik ilyenkor sem tűrnek halasztást. Ideális esetben a cégnek kell, hogy legyen egy olyan rendszere, ahonnan mindenki számára elérhetőek a vállalat fontos adatai anélkül, hogy a szabadságon lévő munkatársakat meg kéne zavarni a megérdemelt pihenésükben”

– érvelt a felhőrendszerek mellett Juhász Viktor.

Ha a vezető távol van, a kollégák is lazábbra veszik a munkavégzést

Nyáron a szabadságolások miatt a legtöbb vállalat eleve csökkentett létszámmal működik, a munka lelassulását pedig tetézi, hogy a legtöbb esetben a vezető távollétében az irodában lévő kollégák munkatempója is csökken. Ez számos esetben azt eredményezi, hogy a vállalat vezetője egyszerűen nem mer szabadságra menni ebben az időszakban és inkább bent ül az irodában, hogy ellenőrizze a csapatát. Ez azonban senkinek nem jó megoldás, hisz mindkét oldalról frusztrációt eredményezhet, ami hosszútávon bizalmatlansághoz vezet. Egy jól működő felhő rendszerrel a dolgozók munkavégzése távolról is követhető, anélkül, hogy a kollégák azt éreznék, a főnökük a nyomukban lohol, ez pedig sokkal nagyobb szabadságot ad a vezetőnek is. Nem beszélve arról, hogy hosszútávon a munkatársak is szabadabbnak fogják érezni magukat annak köszönhetően, hogy nincsenek folyamatosan szóban vagy írásban számon kérve az elvégzett feladataikról.

Mit érdemes figyelembe venniük a vezetőknek a felhőre való átállás előtt?

A szakértő szerint a felhőre való átállás előtt sok esetben az egyik legfontosabb lépést hagyják ki a vezetők, ami a „TCO”, azaz a rendszer teljes birtoklási költségének mérlegelése. Ez a lépés abból áll, hogy meg kell tervezni a vállalat életét egy hagyományos és egy felhő rendszerben az eredményeket pedig össze kell vetni egymással. Ennél a tervezésnél általában a legfontosabb kérdések, hogy mennyibe kerül maga a rendszer? Mennyibe kerül a rendszer üzemeltetése? Mennyibe kerülnek az azt üzemeltető munkatársak? Az eredményeket érdemes négy-öt évre vetítve nézni, a végső döntést pedig a számok tükrében kell meghozni. A szakértő azt is elárulta, hogy mindig lesznek olyan cégek, akiknek jobban megéri saját szervereket venni, vagy bérelni és azokat belső rendszergazdákkal üzemeltetni, ám egy átlagos hazai KKV számára a felhőrendszer egy jóval praktikusabb és költséghatékonyabb megoldás lehet.

„A felhőrendszerek sokkal olcsóbbak a saját szervereknél, cserébe többet kell hozzá tanulni és edukálni kell a munkatársakat, ami szintén pénzbe kerül. Ilyen és ehhez hasonló szempontokat is végig kell járni a TCO-nál. Talán az a legfontosabb, hogy a cégvezető keressen egy olyan szolgáltatót, aki ezt érti és akivel végig tud menni ezeken a kérdéseken. Ideális esetben ezt kérni se kell, maga a szolgáltató ajánlja fel.”

– vélekedett Juhász Viktor.

5 nyomós érv cégvezetőknek a digitalizáció mellett

Szabadság! – és nem csak nyáron – Nincs annál felszabadítóbb érzés egy cégvezető számára, mikor tudja, nem adódhat olyan helyzet, ami miatt autóba kell pattannia és azonnal bemennie az irodába, hisz megvannak a hatékony eszközei ahhoz, hogy távolról is megoldjon mindent. Így legyen a horvát tengerparton, vagy a Kopaszi-gáton a telefonjáról, vagy tabletjéről egyszerűen intézkedhet a céges ügyekkel kapcsolatban.

Nincs többé mókuskerék! – A legtöbb vezető úgy gondolja, csak akkor dolgoznak a munkatársak, ha ő is bent van az irodában. Ennek következtében a munkatársak is megszokják, hogy valóban csak a főnök jelenlétében dolgozzanak. Egy jól működő felhős rendszer azonban a távoli ellenőrzés segítségével biztosítani tudja a munkafolyamatok olajozott menetét a vezető távollétében is, így segít kiutat találni a mókuskerékből.

Átlátható munkafolyamatok – A vezető és a munkatársak érdeke is, hogy a vállalat munkafolyamatai tiszták és átláthatóak legyenek. Egy hatékony felhő rendszerben a munkatársak számonkérése nélkül követhetők a napi feladatok, így a csúsztatások és félreértések is könnyen elkerülhetők. A felhőben lévő feladatkezelő rendszerek ráadásul rengeteg riportálással töltött időt is megspórolnak a munkatársaknak.

Minden eszköz egy helyen – A felhőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy rengeteg szolgáltatást kínálnak egy helyen, így szinte bármilyen üzleti problémára komplex megoldást jelentenek. Az alkalmazások végtelen lehetőségét a felhő ráadásul rendkívül olcsón biztosítja.

Költséghatékony megoldás – A legtöbb felhőszolgáltatásnak havi fix költsége van, így nagyon egyszerű vele számolni, ez az összeg ráadásul töredéke a saját szerver, vagy a szerverbérlés és üzemeltetés költségének. A felhőrendszer ráadásul rugalmasan skálázható, így a vállalatnak csak azért kell fizetnie, amit valóban használ belőle, így a cég egyik legjobb befektetése lehet.

„Egy cégvezető számára az jelenti az igazi szabadságot, hogy lehet bárhol, elmehet külföldre, nyaralhat a családdal, vagy akár ülhet otthon is, ha szeretne, mert mindenhonnan látja és eléri azokat az adatokat, amik kellenek ahhoz, hogy szükség esetén beavatkozzon a céges rendszerbe. Ez a határtalan szabadság pedig hosszútávon egy rendkívül jó dolog.”

– zárta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Gazdaság

Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre

A győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán április 10-én rendezték az idei Digitális Agrártájolót, a térség egyik legfontosabb agráreseményét.

A kiállítók között a szektor legjelentősebb piaci szereplői, valamint az egyetem kutatási és oktatási egységei is megtalálhatók voltak. A program célja, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat az élelmiszer-előállítás teljes folyamatában.

A Digitális Agrártájoló a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, Digitális Fejlesztési Központja és az Óvári Gazdászok Szövetsége közös szervezésében valósult meg rekordszámú, közel ötven kiállító részvételével. A „smart farm gazdaságok az agráriumban” témát körüljáró programra nemcsak az egyetem hallgatói, de középiskolások és a térség agrárszakemberei is nagy számban látogattak el.

Dr. Tóth Tamás, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntőjében elmondta, a 2016-ban indult Agrártájoló mára a régió egyik legfontosabb eseményévé vált az agráriumban. „A Széchenyi István Egyetem vezetésének támogatásával, a karon folyó képzési kínálatunk modernizálásával a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció került a célkeresztbe. 2023-ban adtuk át Smart Farm Tangazdaságunkat, példát mutatva a közép- és felsőfokú képzések gyakorlati fókuszú megújítása és a projektalapú oktatás terén. A változások kedvező fogadtatásra találtak hallgatóinknál is, amit a hozzánk jelentkezők számának dinamikus növekedése is igazol” – húzta alá a dékán.

Tavaly óta az egyetem fenntartásában működik a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely szintén részt vett az idei program szervezésében. Az iskola igazgatója, Csiszár Rudolf elmondta, egyetemhez csatlakozásuk óta kinyílt számukra a világ. Olyan lehetőségekhez jutottak hozzá, mint a mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaság vagy épp a győri Mobilis kínálta technológia és tudás használata.

Dr. Vona Viktória, a kar tudományos munkatársa hangsúlyozta, az egyetem képzéseivel a modern mezőgazdaság és a digitalizáció kihívásaira válaszol. „Jó példa erre, hogy immár hetedik éve működtetjük nagy létszámmal a precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzést, és idén indítjuk el – elsőként az országban – a precíziós állattenyésztés és takarmányozás szakmérnökképzést. A gyakorlatorientált oktatást segíti Smart Farm Tangazdaságunk, ahol precíziós gazdálkodást, automatizált, adatalapú termelésirányítást alakítottunk ki” – húzta alá. Hozzátette, a tangazdaság – amellett, hogy tökéletes gyakorlati helyet biztosít a képzéseikhez – hozzájárul az oktatók, hallgatók kutatási tevékenységéhez.

Dr. Drucskó Zoltán az esemény egyik aranyfokozatú támogatója, az IKR Agrár Kft. ügyvezető kabinetének titkára kifejtette, az IKR és az Agrotec Magyarország Kft. márciustól „precíziós termelés nagyvállalati környezetben” elnevezéssel nagy népszerűségnek örvendő fakultatív tantárgyat indított az egyetemen. Kiemelte, ezzel is hozzá kívánnak járulni az intézmény azon törekvéséhez, hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudó, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakembereket adjon a szektornak.

Czuppon Benedek negyedéves agrármérnök hallgató rendszeres résztvevője a Digitális Agrártájolónak. „Hallgatóként azért fontos számomra ez a program, mert számos olyan mezőgazdasági profilú céggel találkozhatok, amelyeknél később akár munkahelyemet is megtalálhatom. Több standnál is korábban végzett hallgatótársak állnak, ami pluszmotivációt jelent” – fogalmazott. Mint mondta, az Agrártájoló olyan aktuális témákat jár körül, amelyek elengedhetetlen tudást jelentenek a most diplomázó agrárszakemberek számára.

Az eseményen emléklapot vehetett át dr. Vona Viktória, aki az Év agrárembere választáson a Jövő agrárszakembere címet nyerte el. Ugyancsak elismerésben részesült Vranovics Károly, az AlphaVet Kft. agrártechnológiai divíziójának igazgatója aktív támogató munkájáért. A díjakat dr. Tóth Tamás dékán és Kovács-Csombor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke adta át.

A nap szakmai programjában többek között a mezőgazdaságot segítő digitalizáció és a jövő smart farmjai álltak a középpontban, a kiállítás pedig nemcsak a vállalkozások bemutatkozásának terepe volt, de kitűnő alkalmat is adott a jelen és a jövő agrárszakembereinek párbeszédére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

PwC Debrecen Business Forum 2024

A Kelet-magyarországi régió fejlődésének új perspektíváiról csaknem 300 üzleti szereplő – köztük a legnagyobb multinacionális vállalatok hazai vezetői – részvételével megtartották az első Business Forum 2024 rendezvényt Debrecenben, ahol a legsikeresebb helyi gazdasági szereplőket is díjazták.

Hagyományteremtő céllal szervezte meg a PwC április 9-én a Business Forum 2024 elnevezésű rendezvényt a debreceni Kölcsey Központban. A Kelet-magyarországi régió gazdasági csúcstalálkozójaként aposztrofált eseményen elsősorban közép- és nagyvállalatok vezetői voltak jelen, hogy a város és a térség jövőjéről, valamint iparági és gazdasági trendekről gondolkodjanak közösen.

Párbeszéddel Debrecen jövőjéért

„A fővároson kívül ilyen volumenű gazdasági eseményre nem volt korábban példa, ami jól mutatja Debrecen szerepét és a kínálkozó lehetőségeket a város és a térség számára”

– hangsúlyozta nyitóbeszédében Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója. Többször hivatkozott arra, hogy a jövő Debrecenben épül, Magyarország második legnagyobb városában, a régió tudásközpontjában és beruházási epicentrumában. Ennek a jövőnek az építésébe kapcsolódott be a PwC tavaly novemberben, amikor bejelentette debreceni irodanyitását, hogy szolgáltatásainak teljes skáláját nyújthassa a régió gazdasági szereplőinek, valamint jelenlétével hatékonyabban tudja támogatni a helyi ökoszisztémát.

„Mi a PwC-ben olyan helyeken keressük a kapcsolódást, ahol tudás és lehetőség is van arra, hogy új, értékes, jövőálló ötletek és szövetségek valósulhassanak meg. Ahol tanulhatunk egymástól, és ahol a párbeszéddel mindenki nyerhet. Hisszük, hogy minden vállalás és vállalkozás alapja a bizalom, és attól vagyunk sikeresek az üzleti világban felmerülő nehézségek megoldásában, hogy érintettjeinkkel bizalmat építünk”

– emelte ki a cégvezető.

Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője elmondta:

„Azzal, hogy Debrecenbe szólítunk mindenkit, helyi és nemzetközi, kis- és nagyvállalatot, oktatási intézményt és gazdasági szervezetet, elősegítjük a párbeszédet egy sikeres jövőért.”

Exponenciális fejlődés vs fokozódó munkaerőhiány

A szakember a PwC 13. Magyarországi Vezérigazgató Felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Kelet-magyarországi cégvezetők (a 297 hazai válaszadóból 31 fő) jóval borúlátóbbak a munkaerőhiányt illetően az országos átlagnál (81% a 48% képest). Szintén pesszimistábbak a tőkehiány, a finanszírozási és ellátási nehézségek tekintetében és a HR-kérdések kezelése, (úgymint szervezeti kultúra, munkaerő-megtartás és teljesítmény-menedzsment) még inkább prioritás számukra (az országos 80%-hoz képest ezeket 90%-os arányban említették). Ezeknek a témáknak a megvitatására és az egymástól való tanulásra, az újszerű megoldások minél szélesebb körű implementálására nyújt szakmai fórumot a PwC hagyományteremtő eseménye és debreceni jelenléte.

Külön kiemelte az innováció és a kutatás-fejlesztés, valamint az oktatás támogatását, utóbbi jegyében a PwC szakértői által vezetett adózási ismeretek képzés indul a Debreceni Egyetemen 2024. szeptemberében. Emellett a következő hetek is számos, PwC által szervezett szakmai programot tartogatnak – transzferár, valamint kibervédelem és NIS2 témában – , illetve a PwC Academy felnőttképzési tréningjeivel is Debrecenbe készül IFRS és egyéb számviteli, valamint ESG és fenntarthatósági témakörökkel.

Papp László, Debrecen polgármestere gazdasági évértékelőjében a város strukturált gazdaságfejlesztési stratégiájára hívta fel a figyelmet, valamint az elért befektetés-ösztönzési eredményekre, különös tekintettel az ipari park és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. Mint mondta: „Keleten is lehet olyan gazdaságot építeni, mely nyugaton is elismerésre tarthat számot. Debrecen elmúlt 10 éve arra bizonyíték, hogy egy gazdasági szerkezetváltásnak köszönhetően fel lehet zárkózni Közép-Európa legdinamikusabban növekvő városaihoz.”

A város erősen diverzifikált gazdasága, valamint oktatási rendszerének minőségi és mennyiségi fejlesztése együtt garantálják Debrecen és a régió fejlődését. A városvezetés számításai szerint Debrecen gazdasága a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra.

„Debrecen ma egy különleges és hatalmas méretű gazdasággal járul hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, hiszen a világ kiemelkedő technológiai tudását jelentő iparvállalatokat vonzotta magához az elektromobilitás és az energiatárolás területén. Ugyanakkor ez a folyamat csak akkor tekinthető hosszú távon sikeresnek, ha megfelelő figyelmet fordítunk a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra. Ebben pedig mindannyiunknak komoly feladata és felelőssége van”

– zárta beszédét a polgármester.

Fenntarthatóan és vállalati szinergiákkal a sikerért

A köszöntőket követő panelbeszélgetésben debreceni multinacionális vállalatok (BMW, LEGO, CATL, WizzAir) felsővezetőit ültették egy asztalhoz, hogy megosszák tapasztalataikat és várakozásaikat a régió fejlődését illetően. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság, a helyi adottságokra és erőforrásokra történő építkezés elsődleges szempont kell legyen minden Debrecenben és a régióban befektető vállalat számára.

A generatív mesterséges intelligencia gazdaságélénkítő hatásának témáját Marc Olric, a PwC Németország nemzetközi szakértője járta körbe, míg Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója aktuális tőkepiaci trendekről és a vállalatoknak kínálkozó börzei lehetőségekről beszélt. A Debrecenben és a régióban működő magyar tulajdonú vállalatok kilátásait, növekedési terveit és beszállítói potenciálját járták körbe a Tranzit Csoport, a Xanga, a Hajdu és a KITE vezetői egy pódiumbeszélgetés keretében.

Kiválósági díjak a legkiemelkedőbb helyi gazdasági szereplőknek

A délelőtti program zárásaként került sor annak a két díjnak az átadására, melyeket Lőcsei Tamás, a PwC vezérigazgatója és Papp László, Debrecen polgármestere nyújtottak át. Dr. Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyerte a „Üzleti Életért Kiválóság Díj 2024” elismerést a Kelet-magyarországi régió gazdasági fejlődése érdekében végzett példamutató szakmai és közéleti munkájának elismeréseként.

„A Jövő Vállalata Kiválóság Díj 2024” a DataExpert Services Kft.-t illette innovációs képességéért és a Kelet-magyarországi régióban hiánypótló tevékenységéért, mellyel nagymértékben hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséért.

Az előadásokat követően 3 szekcióteremben folytatódott a közös gondolkodás szakmai workshopok keretében. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a műszaki és kutatás-fejlesztési tevékenységeknek a régió fejlődésében betöltött szerepéről szervezett panelbeszélgetést. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) workshopján a fenntartható munkaerőpiac volt fókuszban. A VOSZ Hajdú-Bihar vármegyei szervezete a generációváltás és a digitalizáció kapcsolatát vette górcső alá abban a szekcióban, ahol a sikeres vállalat és a vállalati siker ismérveit keresték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.

Az Otthon Centrum elemzői a cég hálózatán keresztül a legutóbbi fél évben elkelt ingatlanok esetében az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggéseit igyekeztek felvázolni. A legfőbb kérdés az volt, hogy egy régóta a piacon lévő ingatlannál miként változik az alku aránya, és a két mutató változása hogyan hat egymásra.

A panellakások esetében hagyományosan a legkisebb az alku mértéke, és ez a legrövidebb ideig a piacon lévő ingatlantípus, még ha az előző évben mindkét érték konvergált is a téglalakások átlagához. Az elmúlt félévben 7,6 százalékos átlagos alku és száz napos forgási idő jellemezte a házgyári lakásokat.

A legkisebb alku az egy hónapnál rövidebb ideig a piacon lévő lakásokra jellemző, ebben az esetben a tulajdonosok a teljes eladási folyamat alatt csak 4,1 százalékot engedtek az árból. A két hónap alatt értékesített lakásoknál a 6,1 százalékos, a három hónap alatt elkelt lakásoknál a 7,5 százalékos árengedmény számít átlagosnak. A fél éven belül eladott lakásoknál viszont már 9,8 százalék, az egy évig piacon lévők esetében pedig 12 százalék az alku mértéke.

A téglalakásoknál 8,9 százalék a teljes árengedmény átlagértéke, míg a forgási idő átlagosan 120 nap. A legkisebb árengedményt itt is az egy hónapnál rövidebb ideig piacon lévő ingatlanoknál tudták elérni a vevők, mindössze 3 százalékot. A két hónapig hirdetett lakások esetében már 5,5 százalék az átlagos árengedmény, míg három hónapos piaci jelenlétnél 7,8, fél évnél 9,6, az egy évig kínált lakások esetében pedig már 14,2 százalékot engedtek az eladók az árból. A másfél évnél hosszabb ideig piacon lévő ingatlannál sokkal magasabb, 22 százalékos alku számít átlagosnak.

A használt házak 13,6 százalékos átlagos alku mellett 166 napot töltöttek a piacon. Az egy hónapnál rövidebb idő alatt elkelt házaknál 5 százalékot engedtek az eladók. Ezután viszont trendszerűen nőtt az árengedmény mértéke, két hónapos piaci jelenlétnél 7,2, három hónaposnál 12, míg fél év után már 16,2 százalékos az alku átlagértéke. Egy éves periódusnál 20,2, másfél évnél hosszabb értékesítés során pedig 23,4 százalék az alku átlaga.

Mindhárom használt ingatlantípus esetében egyenes arányú összefüggés mutatható ki a forgási idő és az alku mértéke között. Jellemző, hogy minél tovább van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb árengedménnyel fog elkelni. Sok esetben azonban nem csak az ingatlan állapota az akadálya a sikeres tranzakciónak, hanem az, hogy a tulajdonos jóval a piaci ár fölötti sávba pozicionálja az építmény értékét. A gyors és sikeres értékesítést azonban nagyban segítheti egy ingatlanszakértő tudása, szakmai hozzáértése.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss