A kriptopénz, az NFT-k és az okos szerződések a blokklánc szcéna alapjai, de van még más is, amiből a vállalatok komolyan profitálhatnak, ezek pedig a szabványos, interoperábilis csomópontok.

A kriptoipar számos innováción ment keresztül, kezdve blokkláncokon alapuló valutákkal, mint amilyen a bitcoin, majd eljutott az okos szerződésekig. Aztán jött a DeFi (decentralizált pénzügyek), ami, az NFT-k (nem helettesíthető tokenek), amelyekben sok szakértő nem a digitális műtárgypiac megalapozása miatt látnak távlati lehetőséget, hanem kulcsfontosságúak lehetnek a decentralizált tárolás elterjedésében.

Saswata Basu, a blokklánchoz kapcsolódó decentralizált tárolási szolgáltatásokkal foglalkozó 0Chain társaság vezérigazgatója úgy véli, hogy ez a megoldás a hagyományos társzolgáltatásokhoz képest hasonló vagy jobb teljesítményt ígér.

„A kereslet megvan, de az még nem alakult át elfogadássá”

– mondta az Information Weeknek.

Basu szerint a kriptopiac további evolúciójára lehet szükség ahhoz, hogy túllépjünk az NFT-ken. Leszögezte:

„Jelenleg a kriptogazdaság valójában NFT-kből áll. Nincs semmi, amibe kapaszkodni lehetne. Szükség van egy másik gazdasági területre, ami fellendíti.”

A B-to-B folyamatokban és az ellátási láncokban érdekelt cégek szemet vetettek a blokklánc megoldásokra, főleg, hogy felgyorsítsák az integrációk és a technikai kapcsolatok létrehozásának sebességét, miközben csökkentik a súrlódásokat és közösséget építenek a területen.

„Ezeknek a kapcsolatoknak automatizált módon, az üzlet sebességével kell mozogniuk”

– jelentette ki John Thielens, a Cleo az elosztott hálózaton automatizált logisztikai szolgáltatásokat kínáló cég technológiai igazgatója.

Thielens szerint vonzó lehet egy olyan interoperábilis mechanizmus, mint például egy blokklánc-alapú szolgáltatás, ahol a részvételi szerződés szabványosított, és hozzáférést ad a kereskedelmi partnerek előzetesen ellenőrzött, megbízható közösségéhez. Ez szerinte egyszerűbb megközelítés lehet, mint új kereskedelmi és logisztikai partnereket keresni, hogy a szállítási rendszerben bekövetkezett bizonyos zavarokkal foglalkozzanak, és rávegyék őket, hogy csatlakozzanak.

A blokklánc térnyerésének példájaként Thielens az IBM Food Trust projektjét említi a Walmarttal, amelynek célja a friss zöldségek származási helyének nyomon követése.

„Egy élelmiszerkereskedő nagyon gyorsan be tud fogadni egy új termelőt, ha tudja, hogy bármilyen egészségügyi veszélyt nyomon tud követni anélkül, hogy az új beszállítónak keresztül kellene mennie egy sokkal bonyolultabb beszállási folyamaton, amelyben megbizonyosodhatna róla, hogy megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak”

– mondta.

Thielens szerint a blokklánc sokat nyújthat, ami a megbízható kapcsolatok és közösségek kialakításából ered, nem pedig pusztán a technológia használatából.

„Egy magánszolgáltatásban a technológia nincs közvetlenül kitéve a résztvevőknek. Voltak hamisíthatatlan adatbázisok és megváltoztathatatlan ellenőrzési nyomvonalak. Ilyen technológiánk már évtizedek óta van. Használhatunk örökölt technológiát, Hyperledger vagy valamilyen másik blokklánc-alapú infrastruktúrát. Bizonyos értelemben ez nem igazán számít”

– állította a szakember.

Szerinte sokkal inkább az számít, hogy az embereket és szervezeteket egy szabványokon alapuló, megbízható közösség köré gyűjtsük össze, amely lehetővé teszi a gyors kapcsolatokat másokkal. Úgy látja, egyelőre nehéz megmondani, hogy ez a piac egészében megtörténik-e.

Az eltérő üzleti igények ellentéteket is felszíthatnak, ha a blokklánc jövőbeli lehetőségeiről beszélünk. Thielens rámutatott, hogy például az üzleti vállalkozások azt szeretnék, ha a beszállítók vagy logisztikai partnerek gyorsan cserélhetők lennének, a szolgáltatók azonban valószínűleg azt szeretnék, hogy ezek a partnerek továbbra is velük üzleteljenek. A blokklánc azonban, ha szabványos, interoperábilis csomópont, akkor elősegíti a helyettesíthetőséget.

„Olyan ez, mint a nyílt banki szolgáltatások a bankok által nyújtani kívánt egyedi szolgáltatásokkal szemben. A bankok azt akarják, hogy az ügyfeleik ragaszkodjanak, a nyílt banki kezdeményezés pedig azt akarja, hogy a bankok helyettesíthetőek legyenek”

– magyarázta Thielens.

Forrás: Computerworld