Gazdaság
Megtorpant a telekpiac, alig emelkedtek az árak
Csillapodott a tavalyi őrület a családi házak építésére alkalmas telkek piacán, amikor jelentős keresletnövekedés mellett kétszámjegyű emelkedéssel soha nem látott magasságba emelkedtek az árak.
Az Otthon Centrum összegzése szerint ebben az évben alábbhagyott a lendület, és az áremelkedés is elmaradt a lakáspiaci dinamikától.
Idén 10 százalékkal csökkent az építési telkek iránti kereslet, miközben az árak csupán 2,5 százalékkal haladták meg a tavalyi átlagot az Otthon Centrum közvetítésével értékesített telkek esetében.
„Némiképp meglepő fordulat, de azért annyira nem váratlan, a szomszédban dúló háború, az elszabadult alapanyagárak és a romló gazdasági helyzet visszafogta a keresletet az idei év első kilenc hónapjában”
– kommentálta a telekpiac legfrissebb fejleményeit Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni. A XI. kerületben 80 ezer forintot kértek egy családi- vagy ikerház építésre alkalmas telek négyzetméteréért, de a kertvárosi jellegű XVI. kerületben is 60 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A nagyobb társasházak építésére alkalmas telkek ennél is drágább fajlagos áron keltek el a fővárosban.
A Budapesthez közeli településeken is a több tízezer forintos négyzetméterárak az irányadóak: Budaörsön átlagosan 44 ezer, Érden, Solymáron és Törökbálinton 35 ezer forint körül alakult a házak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára. A távolabbi településeken négyzetméterenként néhány ezer forintért lehet telekhez jutni: Cegléden 3 700, Esztergomban 4 500 forint a fajlagos ár idén.
A nagyvárosok között nagy a szórás: a legdrágább Debrecen, ahol 28 ezer forintot kérnek egy építési telek négyzetméteréért, míg Szombathelyen 13 ezer, Kecskeméten 8 ezer, a sor végén lévő Zalaegerszegen pedig csak 2500 forint ér egy négyzetméter. Soóki-Tóth Gábor szerint a legdrágább (Debrecen) és a legolcsóbb (Zalaegerszeg) település között mért több mint tízszeres eltérés csak részben magyarázható a két város közti különbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő ebben az esetben.
A vízparti települések között ugyancsak jelentős az árkülönbség, az ingatlan árát itt a vízparttól való távolság befolyásolja leginkább. Fertődön 15 ezer az átlagos négyzetméterár, míg Pákozdon 8 000, Kismaroson, a Duna-parttól távolabb csak 2 400 forint. A felsorolásból kimaradt kisebb települések relatíve még mindig olcsónak mondhatók, hiszen négyzetméterenként néhány ezer forintért lehet telekhez jutni Kőszegen (6 ezer forint) vagy Ajkán (3 ezer forint).
Az országos összesítés szerint idén 2,5 százalékos emelkedés után 10,8 ezer forintra drágult a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára. A népszerű, infrastrukturálisan kiépített településeken ennél jóval nagyobb mértékű az áremelkedés, a lista élén Solymár áll 19 százalékkal, amelyet Debrecenben követ 16 százalékos növekedéssel.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője ugyanakkor megjegyezte, a telkek árazásában a településen belüli elhelyezkedés, a közművek kiépítettsége és az építési szabályozás egyaránt jelentős árbefolyásoló tényező, ahogyan a budai hegyvidéki kerületekben a kilátás, a tóparti üdülőtelepüléseken pedig a vízparttól való távolság. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: jellemzően a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek főként vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak.
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.
A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.
Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.
A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.
A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.
A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.
“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”
– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –
“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”
Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.
A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?
-
Gazdaság2 hét ago
Új fejezet a bérlakásszektorban
-
Gazdaság2 hét ago
Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort
-
Ipar2 hét ago
Ipari léptékű SLS 3D nyomtató a Formlabs-tól: bemutatkozott a Fuse X1
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
-
Egészség1 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Szórakozás1 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat






