Csillapodott a tavalyi őrület a családi házak építésére alkalmas telkek piacán, amikor jelentős keresletnövekedés mellett kétszámjegyű emelkedéssel soha nem látott magasságba emelkedtek az árak.

Az Otthon Centrum összegzése szerint ebben az évben alábbhagyott a lendület, és az áremelkedés is elmaradt a lakáspiaci dinamikától.

Idén 10 százalékkal csökkent az építési telkek iránti kereslet, miközben az árak csupán 2,5 százalékkal haladták meg a tavalyi átlagot az Otthon Centrum közvetítésével értékesített telkek esetében.

„Némiképp meglepő fordulat, de azért annyira nem váratlan, a szomszédban dúló háború, az elszabadult alapanyagárak és a romló gazdasági helyzet visszafogta a keresletet az idei év első kilenc hónapjában”

– kommentálta a telekpiac legfrissebb fejleményeit Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, továbbra is a fővárosban a legdrágább telket vásárolni. A XI. kerületben 80 ezer forintot kértek egy családi- vagy ikerház építésre alkalmas telek négyzetméteréért, de a kertvárosi jellegű XVI. kerületben is 60 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A nagyobb társasházak építésére alkalmas telkek ennél is drágább fajlagos áron keltek el a fővárosban.

A Budapesthez közeli településeken is a több tízezer forintos négyzetméterárak az irányadóak: Budaörsön átlagosan 44 ezer, Érden, Solymáron és Törökbálinton 35 ezer forint körül alakult a házak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára. A távolabbi településeken négyzetméterenként néhány ezer forintért lehet telekhez jutni: Cegléden 3 700, Esztergomban 4 500 forint a fajlagos ár idén.

A nagyvárosok között nagy a szórás: a legdrágább Debrecen, ahol 28 ezer forintot kérnek egy építési telek négyzetméteréért, míg Szombathelyen 13 ezer, Kecskeméten 8 ezer, a sor végén lévő Zalaegerszegen pedig csak 2500 forint ér egy négyzetméter. Soóki-Tóth Gábor szerint a legdrágább (Debrecen) és a legolcsóbb (Zalaegerszeg) település között mért több mint tízszeres eltérés csak részben magyarázható a két város közti különbséggel, a kínált telkek városon belüli elhelyezkedése is döntő ebben az esetben.

A vízparti települések között ugyancsak jelentős az árkülönbség, az ingatlan árát itt a vízparttól való távolság befolyásolja leginkább. Fertődön 15 ezer az átlagos négyzetméterár, míg Pákozdon 8 000, Kismaroson, a Duna-parttól távolabb csak 2 400 forint. A felsorolásból kimaradt kisebb települések relatíve még mindig olcsónak mondhatók, hiszen négyzetméterenként néhány ezer forintért lehet telekhez jutni Kőszegen (6 ezer forint) vagy Ajkán (3 ezer forint).

Az országos összesítés szerint idén 2,5 százalékos emelkedés után 10,8 ezer forintra drágult a családi- és ikerházak építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterára. A népszerű, infrastrukturálisan kiépített településeken ennél jóval nagyobb mértékű az áremelkedés, a lista élén Solymár áll 19 százalékkal, amelyet Debrecenben követ 16 százalékos növekedéssel.

Az Otthon Centrum elemzési vezetője ugyanakkor megjegyezte, a telkek árazásában a településen belüli elhelyezkedés, a közművek kiépítettsége és az építési szabályozás egyaránt jelentős árbefolyásoló tényező, ahogyan a budai hegyvidéki kerületekben a kilátás, a tóparti üdülőtelepüléseken pedig a vízparttól való távolság. Szintén hatással van a fajlagos árra a telek mérete: jellemzően a kisebb méretű telkek négyzetméterre vetítve drágábbak, a nagyobbak (amelyek főként vidéken és a kisebb településeken fordulnak elő) fajlagosan olcsóbbak.