Connect with us

Gazdaság

A munkaerő megtartása lesz a legfontosabb feladat idén

munkaerő

A megélhetési költségek növekedése mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is, az inflációs nyomás miatt kulcskérdéssé vált a bér és a juttatási csomag.

Látványos változás a munkaerőpiacon nem várható 2023-ban, de a munkaerő megtartására sokkal nagyobb fókuszt fognak tenni a vállalatok, mint az eddigiekben. A Magyarországon továbbra is fennálló munkaerőhiány miatt a nagyobb foglalkoztatók ugyanis jellemzően egymástól szívják el a munkaerőt a versenyképességük megtartása érdekében. Év elején különösen megfigyelhető ez a trend, hiszen nagyobb a hajlandóság munkahelyváltásra, különösen a gyári és a betanított munkák területén.

„A dolgozók figyelik a béreket, és ezekben a pozíciókban gyakoribb a munkahelyváltás, könnyebben mozdulnak, ha valahol kedvezőbb juttatási csomagot ajánlanak. A megélhetési költségek növekedése egyértelműen mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is. A bérigények idén is tovább nőnek majd, ez a kiugrás már 2022 második felében is látható volt”

– osztja meg tapasztalatait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

2023 HR szemmel: A munkaerő megtartása lesz a legnagyobb kihívás

A fokozódó inflációs nyomás a foglalkoztatói és a munkavállalói oldalt is erősen érinti. Mivel a cégek egymástól szívják el a munkaerőt, így a versenyképesség meghatározó tényezői idén is a bérek és juttatási csomagok lesznek. Ebbe beletartozik az utazási, lakhatási támogatás is, ami rendkívül vonzóvá tehet egy-egy munkahelyet.

„A munkaerőmegtartásban a béreken kívül kiemelt szerepet játszik, hogy milyen egyéb módon kedvez a munkáltató a munkavállalóknak. Ez lehet egyéb anyagi juttatás, életvitelhez kapcsolódó segítségnyújtás, vagy akár a kikapcsolódást, pihenést támogató extra ajándék”

hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Az elbocsátási hullámok hosszútávon nagy kárt okozhatnak a cégnek

A beruházások a nehéz gazdasági helyzet ellenére teljesen nem álltak le, csak lelassultak – épülnek az új gyárak, üzemek, amelyek plusz munkaerőt igényelnek majd. Az employer brandingnek, azaz a munkáltatói márkaépítésnek kiemelt szerepe lesz idén, ugyanis a munkaerő-megtartásra hatalmas fókuszt kell helyeznie a cégeknek, a lojalitás növelése ezért kulcsfontosságú. Azok a vállalatok, amelyek nagyobb leépítésekre kényszerülnek, nagyon nehezen tudják majd pótolni később a munkaerőt és ez a munkáltatói márkára is negatív hatást gyakorol.

A munkaerőpiacon stagnálást várnak a szakértők

A 2022-es év munkaerőpiaci elemzéseinek év végi adatai is inkább stagnálást mutatnak a munkaerő hiányra vonatkozóan és ez a tendencia várhatóan nem változik idén sem. Az ukrán háború alakulása természetesen a munkaerőpiacra is kihat majd, egyrészt az ukrán nemzetiségű dolgozók visszavándorlása, másrészt a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

A pénzügyi segítség nemcsak a bérek emelését jelenti

Fontos változás lehet, hogy a pénzügyi edukáció kiemelt szerephez juthat az idei évben. A munkavállaló oldaláról, aki pénzügyileg kevésbé volt tudatos eddig, természetesen úgy érezheti, hogy kevesebbet keresett. A külföldi munkavállalók segítése ebből a szempontból kulcskérdés. Mivel többségük a családjukat támogatja, ezért spórol, hogy pénzt tudjon hazaküldeni.

„Egy HR-szolgáltató ebben is tudja támogatni a dolgozókat. Segítünk nekik abban, hogyan jöhetnek ki jól a fizetésükből, közösségi oldalakon csoportokban tudják egymást támogatni, informálni, hol, mihez lehet olcsóbban hozzájutni. A vállalatokat pedig a munkaidő betartására kell ösztönözni. A kulcsszó tehát maga a törődés”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A HR szolgáltatók szerepe felértékelődik idén

A HR szolgáltatók szerepe még nagyobb hangsúlyt kaphat 2023-ban, különösen a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. Munkájuk során mindig az adott körülményekhez kell alkalmazkodniuk, hogy a partnereik igényeit maximálisan kielégítsék. A nagy foglalkoztatók részéről ez elvárás is. Szakértőként gyorsabban reagálnak a trendekre, szélesebb a piacismeretük és csökkentik az emberi erőforrás kockázatait. Ismerik a külföldi munkaerő szokásait, motivációját, segítenek nekik a beilleszkedésben. Olyan területekről közvetítenek munkavállalókat a vállalatok felé, mint például a Fülöp-szigetek, és további belső-ázsiai országok vendégmunkásainak megérkezésére is lehet számítani. A gyárak esetében a munkaerő behozatala elengedhetetlen, nemzetgazdasági jelentősége van a versenyképesség és termelékenység megtartásának.

Az ukrán háború alakulása is befolyásolja a munkaerőpiac alakulását

Európában mindenhol drágább lett az élet az ukrán háború miatt bevezetett szankcióknak, valamint az általános gazdasági változásoknak köszönhetően. A Jobtain ügyvezetője elmondta: bár az infláció Magyarországon kiemelten magas, számottevően nem várható a magyar munkaerő külföldre vándorlása. Inkább jellemző, hogy az ukrán vendégmunkások hagyják el az országot. Tömeges elvándorlásra tehát nem számíthatunk, sőt a várakozások azt mutatják, inkább visszajöhetnek olyan dolgozók, akik eddig külföldön vállaltak munkát. Az ukrán munkavállalók helyettesítése belföldről nehezen oldható meg, ezért a munkaerő-kölcsönző cégek továbbra is jelentős szerepet fognak játszani a kieső munkaerő pótlásában, elsősorban távol-keleti, Fülöp-szigeteki vendégmunkások közvetítésével. Az ukrán háború végével pedig biztos, hogy hirtelen tömeges hiánnyal kell szembe nézni majd azokban a szektorokban, ahol most rengeteg ukrán vendégmunkás dolgozik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss