Gazdaság
A munkaerő megtartása lesz a legfontosabb feladat idén
A megélhetési költségek növekedése mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is, az inflációs nyomás miatt kulcskérdéssé vált a bér és a juttatási csomag.
Látványos változás a munkaerőpiacon nem várható 2023-ban, de a munkaerő megtartására sokkal nagyobb fókuszt fognak tenni a vállalatok, mint az eddigiekben. A Magyarországon továbbra is fennálló munkaerőhiány miatt a nagyobb foglalkoztatók ugyanis jellemzően egymástól szívják el a munkaerőt a versenyképességük megtartása érdekében. Év elején különösen megfigyelhető ez a trend, hiszen nagyobb a hajlandóság munkahelyváltásra, különösen a gyári és a betanított munkák területén.
„A dolgozók figyelik a béreket, és ezekben a pozíciókban gyakoribb a munkahelyváltás, könnyebben mozdulnak, ha valahol kedvezőbb juttatási csomagot ajánlanak. A megélhetési költségek növekedése egyértelműen mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is. A bérigények idén is tovább nőnek majd, ez a kiugrás már 2022 második felében is látható volt”
– osztja meg tapasztalatait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
2023 HR szemmel: A munkaerő megtartása lesz a legnagyobb kihívás
A fokozódó inflációs nyomás a foglalkoztatói és a munkavállalói oldalt is erősen érinti. Mivel a cégek egymástól szívják el a munkaerőt, így a versenyképesség meghatározó tényezői idén is a bérek és juttatási csomagok lesznek. Ebbe beletartozik az utazási, lakhatási támogatás is, ami rendkívül vonzóvá tehet egy-egy munkahelyet.
„A munkaerőmegtartásban a béreken kívül kiemelt szerepet játszik, hogy milyen egyéb módon kedvez a munkáltató a munkavállalóknak. Ez lehet egyéb anyagi juttatás, életvitelhez kapcsolódó segítségnyújtás, vagy akár a kikapcsolódást, pihenést támogató extra ajándék”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Az elbocsátási hullámok hosszútávon nagy kárt okozhatnak a cégnek
A beruházások a nehéz gazdasági helyzet ellenére teljesen nem álltak le, csak lelassultak – épülnek az új gyárak, üzemek, amelyek plusz munkaerőt igényelnek majd. Az employer brandingnek, azaz a munkáltatói márkaépítésnek kiemelt szerepe lesz idén, ugyanis a munkaerő-megtartásra hatalmas fókuszt kell helyeznie a cégeknek, a lojalitás növelése ezért kulcsfontosságú. Azok a vállalatok, amelyek nagyobb leépítésekre kényszerülnek, nagyon nehezen tudják majd pótolni később a munkaerőt és ez a munkáltatói márkára is negatív hatást gyakorol.
A munkaerőpiacon stagnálást várnak a szakértők
A 2022-es év munkaerőpiaci elemzéseinek év végi adatai is inkább stagnálást mutatnak a munkaerő hiányra vonatkozóan és ez a tendencia várhatóan nem változik idén sem. Az ukrán háború alakulása természetesen a munkaerőpiacra is kihat majd, egyrészt az ukrán nemzetiségű dolgozók visszavándorlása, másrészt a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
A pénzügyi segítség nemcsak a bérek emelését jelenti
Fontos változás lehet, hogy a pénzügyi edukáció kiemelt szerephez juthat az idei évben. A munkavállaló oldaláról, aki pénzügyileg kevésbé volt tudatos eddig, természetesen úgy érezheti, hogy kevesebbet keresett. A külföldi munkavállalók segítése ebből a szempontból kulcskérdés. Mivel többségük a családjukat támogatja, ezért spórol, hogy pénzt tudjon hazaküldeni.
„Egy HR-szolgáltató ebben is tudja támogatni a dolgozókat. Segítünk nekik abban, hogyan jöhetnek ki jól a fizetésükből, közösségi oldalakon csoportokban tudják egymást támogatni, informálni, hol, mihez lehet olcsóbban hozzájutni. A vállalatokat pedig a munkaidő betartására kell ösztönözni. A kulcsszó tehát maga a törődés”
– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.
A HR szolgáltatók szerepe felértékelődik idén
A HR szolgáltatók szerepe még nagyobb hangsúlyt kaphat 2023-ban, különösen a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. Munkájuk során mindig az adott körülményekhez kell alkalmazkodniuk, hogy a partnereik igényeit maximálisan kielégítsék. A nagy foglalkoztatók részéről ez elvárás is. Szakértőként gyorsabban reagálnak a trendekre, szélesebb a piacismeretük és csökkentik az emberi erőforrás kockázatait. Ismerik a külföldi munkaerő szokásait, motivációját, segítenek nekik a beilleszkedésben. Olyan területekről közvetítenek munkavállalókat a vállalatok felé, mint például a Fülöp-szigetek, és további belső-ázsiai országok vendégmunkásainak megérkezésére is lehet számítani. A gyárak esetében a munkaerő behozatala elengedhetetlen, nemzetgazdasági jelentősége van a versenyképesség és termelékenység megtartásának.
Az ukrán háború alakulása is befolyásolja a munkaerőpiac alakulását
Európában mindenhol drágább lett az élet az ukrán háború miatt bevezetett szankcióknak, valamint az általános gazdasági változásoknak köszönhetően. A Jobtain ügyvezetője elmondta: bár az infláció Magyarországon kiemelten magas, számottevően nem várható a magyar munkaerő külföldre vándorlása. Inkább jellemző, hogy az ukrán vendégmunkások hagyják el az országot. Tömeges elvándorlásra tehát nem számíthatunk, sőt a várakozások azt mutatják, inkább visszajöhetnek olyan dolgozók, akik eddig külföldön vállaltak munkát. Az ukrán munkavállalók helyettesítése belföldről nehezen oldható meg, ezért a munkaerő-kölcsönző cégek továbbra is jelentős szerepet fognak játszani a kieső munkaerő pótlásában, elsősorban távol-keleti, Fülöp-szigeteki vendégmunkások közvetítésével. Az ukrán háború végével pedig biztos, hogy hirtelen tömeges hiánnyal kell szembe nézni majd azokban a szektorokban, ahol most rengeteg ukrán vendégmunkás dolgozik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit
A Bitget, a világ legnagyobb Universal Exchange (UEX) platformja közzétette 2025 harmadik negyedéves Kriptovaluta Piaci Bizalom és BTC Befektetési Trendjelentését, amely a makrogazdasági bizonytalanság ellenére is tartós optimizmust mutat a globális piacokon.
A felmérés Európa, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA), Afrika és Ázsia több ezer résztvevőjének véleményét rögzítette. Az eredmények szerint a válaszadók mintegy 66%-a tervezi növelni kriptobefektetéseit a következő hónapokban.
A megkérdezettek fele aktívan bővítené kereskedési pozícióit, míg 43% inkább a hosszú távú megtakarításokra és vagyonkezelési stratégiákra összpontosítana.
Ami a Bitcoin jövőjét illeti, a válaszadók 49%-a várja a következő bull run csúcspontját 150 000 és 200 000 USD között, miközben egyre több hosszú távú befektető számít még ennél is magasabb értékelésre.
A regionális különbségek különösen szembetűnőek voltak: Nigéria (84%), Kína (73%) és India (72%) vezettek a befektetési hajlandóságban, ami azt mutatja, hogy a feltörekvő piacok kulcsszerepet játszanak a kriptoadaptációban.
Ezzel szemben a fejlett piacokon – mint például Németország, Franciaország és Japán – óvatosabb hangulat uralkodott, míg Dél-Korea az átlagon felüli arányú befektetéscsökkentési szándékával tűnt ki.
Az Ethereum és a Solana továbbra is a befektetők kedvencei – előbbi 67%, utóbbi 55%-os támogatottsággal –, miközben a hagyományos eszközök, mint a BTC és az ETH, továbbra is a portfóliók gerincét adják. Emellett a platform tokenek, meme coinok és Layer 2 projektek is egyre nagyobb figyelmet kapnak egyes régiókban.
„A kriptovalutákba vetett bizalom már nem csupán egy szűk réteg trendje – ez egy globális jelenség”
– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget operatív igazgatója
„A feltörekvő piacok étvágya megmutatja, hol épül a jövő, és megerősíti, miért terveztük úgy a Universal Exchange modellt, hogy egyesítse a CeFi, DeFi és on-chain élményeket egy helyen. Ez a jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a befektetők egyszerre keresnek lehetőséget és megbízhatóságot – és mindkettőt a Bitgetnél találják meg.”
A Bitget átalakulása Universal Exchange-szé egyedülálló pozícióba helyezi a piaci trendekhez való alkalmazkodásban. Azáltal, hogy egyetlen ökoszisztémába integrálja a kereskedést, vagyonkezelést, fizetéseket és on-chain hozzáférést, a Bitget biztosítja, hogy mind az új felhasználók, mind a tapasztalt befektetők zökkenőmentesen vehessenek részt a piacokon.
A tőzsde hibrid likviditási megközelítése és az olyan oktatási kezdeményezések, mint a Blockchain4Youth, tovább erősítik a platform szerepét mint olyan helyet, ahol a bizalom nemcsak mérhető, hanem épül is.
A teljes Q3 2025 Crypto Market Confidence and BTC Investment Trend Report elérhető https://www.bitget.com/blog/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt
A használtautó-piacon ugyan enyhe visszaesés volt a keresletben, de az alternatív hajtású járművek iránti érdeklődés tovább erősödött – ezt mutatják a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 augusztusára vonatkozó adatai.
A járművek átlagos vételára tovább nőtt, mégis sokan keresnek most jó ajánlatokat, különösen hibrid vagy elektromos modellek között.
A nyár végével, 2025 szeptemberében enyhe visszaesést mutatnak az adatok. 2%-kal kevesebb érdeklődés érkezett a Használtautó.hu-n, mint augusztusban, és előző év azonos időszakához képest is hasonló mértékű csökkenést látunk. Egy kicsivel, 1%-kal nőtt a hirdetések száma, és emelkedtek a vételárak is: míg tavaly ilyenkor átlagosan 4,8 millió forintért, a múlt hónapban pedig átlagosan 5,29 millióért kínáltak járműveket eladásra, most már 5,34 millió forint az átlagár. Ezzel együtt viszont ha nem is sokkal, de valamivel csökkent az átlagéletkor és a futásteljesítmény előző évhez képest: 13,02 helyett 12,66 éves autók közül válogathatunk, és 180 ezer kilométer helyett 174 ezer kilométert tettek meg az eladó kocsik átlagosan.
Az üzemanyagtípusok esetében a rangsor változatlan, továbbra is a benzines autók iránt érdeklődnek a legtöbben, ezt a dízel, az elektromos, majd a hibrid megoldások követik. Az érdeklődési tendenciák azonban már más képet mutatnak: a benzines autók iránti érdeklődés 3%‑kal csökkent, a dízelek esetében 9%-os visszaesés volt. Ezzel szemben az elektromos modellek iránt 37,5%-kal nőtt a kereslet, míg a hibrideknél 23%-os volt a bővülés éves összehasonlításban.
„2025-ben a használtautó-piac több rekordot is megdöntött, ugyanakkor szeptemberben kisebb visszaesés volt tapasztalható, ami részben az előző hónapok erős forgalmának tudható be. Bár az árak emelkedtek, a vásárlók továbbra is aktívak maradtak – különösen az alternatív hajtású modellek esetében”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
Készülniük kell a cégeknek a nyílt bérkommunikációra és a jelentős adminisztrációs terhekre
Az Európai Unió bértranszparencia- irányelve a 2026. június 7-től kötelezővé teszi a bérek átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak fel kell készülniük a bérsávok nyilvánosságra hozatalára és a munkavállalói bérinformációs kérelmek kezelésére.
Bár a magyarországi implementáció még várat magára, a felkészülést nem érdemes halogatni, mert a transzparencia jelentős bérfeszültséget és elvándorlást okozhat a cégeknél – hívja fel a figyelmet az ICT Europa HR vezetője.
Az új uniós direktíva értelmében a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben kötelező lesz a betölthető munkakörre egy bérsávot vagy egy konkrét minimum bért megadniuk. Ezen felül minden munkavállaló évente egyszer lekérdezheti a saját pozíciójára vonatkozó, nemek szerinti bontásban rendelkezésre álló átlagbér adatokat. Amennyiben egy munkavállaló fizetése legalább 5%-kal eltér az átlagtól, és azt a cég nem tudja objektív kritériumokkal, például a teljesítménnyel, eltérő kompetenciákkal, felelősségi körökkel alátámasztani, 6 hónapon belül csökkentenie vagy más egyéb juttatásokkal korrigálni kell a különbséget.
„A bérek nyilvánossá válása elkerülhetetlenül bérfeszültséghez vezet majd a szervezeteken belül. A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat. Ez különösen ott okozhat problémát, ahol a régebb óta a cégnél dolgozók kevesebbet keresnek, mint egy újonnan felvett, de azonos munkakört betöltő kolléga. A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani” – magyarázta Lovász Tibor.
Hogyan készüljenek a cégek a változásra?
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy bérdiszkriminációs per esetén sem a felperesnek, hanem a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a bérkülönbség objektív okra visszavezethető és nem nemi alapon történő megkülönböztetés eredménye. Ez komoly adminisztrációval jár majd az érintett vállalatoknál. A megfeleléshez a cégeknek felül kell vizsgálniuk a teljes bér- és juttatási struktúrájukat. Fontos, hogy a szabályozás a teljes javadalmazásra kiterjed.
Az alapbéren túl órabérre visszavetítve figyelembe kell venni minden közvetlen és közvetett pénzbeli, valamint természetbeni juttatást is, a bónuszoktól és prémiumoktól kezdve a cafeteria-elemeken, utazási és lakhatási támogatáson át egészen a képzési támogatásokig vagy a nem munkaeszközként használt céges autóig.
„Nem elég csupán a jogszabályi megfelelésre törekedni, a vállalatoknak teljesen újra kell gondolniuk a bér- és juttatási stratégiájukat, hogy meg tudják tartani a munkatársaikat. Az első és legfontosabb lépés egy precíz munkaköri térkép elkészítése, amely feladattípus és felelősségi szint szerint kategorizálja a pozíciókat. Erre építve lehet kialakítani az objektív, mindenki számára átlátható bérsávokat és karrierutakat. A cégeknek már most el kellene kezdeniük a belső bérviszonyok elemzését és a költségvetés tervezését, hogy 2026-ra ne érje őket felkészületlenül egy esetleges, nagy összegű bértömeg-korrekciós kényszer. Ezt a többletköltséget vagy a profitból kell kigazdálkodni, vagy át kell terhelni az árakra, ami az adott szolgáltatások drágulásához vezethet” – tette hozzá dr. Mendly Ákos, csoportvezető ügyvéd, az ICT Europa jogi szakértője.
Magyarország még kivár
A magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével., de az alapvető szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek beillesztésre. Magyarországon jelenleg 17% köré tehető a férfiak és nők közötti bérszakadék.
„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – figyelmeztet a HR-szakértő.
A felkészülés kulcsa a proaktív szemlélet
A sikeres átállás érdekében a vállalatoknak a belső rendszerek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a vezetők felkészítésére is.
„A HR feladata lesz, hogy támogassa a vezetőket abban, hogy a bérkérdésekről nyíltan és adatokkal alátámasztva kommunikáljanak a teljesítményértékelések során. Képzésekkel, adatokkal, javaslatokkal kell őket segíteni. Tudatosítani kell a munkavállalókban azt is, hogy a bér a teljes juttatási csomagnak csak egy része. Érdemes a béren kívüli juttatásokat is hangsúlyosabban kommunikálni. Az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki” – hangsúlyozta Lovász Tibor.
Az ICT Europa szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a felkészülésnek ki kell terjednie az adatvédelmi tájékoztatások és a titoktartási klauzulák felülvizsgálatára is.
„Komoly jogi kérdéseket vet fel például a közvetett beazonosíthatóság problémája. Ha egy adott munkakörben vagy részlegen csupán egyetlen női munkavállaló dolgozik, a nemi bontású statisztika gyakorlatilag nyilvánosságra hozná a bérét, ami sértheti a személyes adatok védelméhez fűződő jogát.”
A 100 fő feletti cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A direktíva szabályainak elmulasztása súlyos következményekkel is járhat: a kártérítési kötelezettségen felül (amely magában foglalja a bérhátralékot, az elveszett lehetőségek kompenzálását és a nem vagyoni kárt is) a bírság alapja a munkáltató éves bruttó árbevétele, éves bérköltségvetése vagy tételes pénzbírság is. Emellett a munkavállaló felé még kártérítési kötelezettséggel is tartoznak, amely magában foglalhatja évekre visszamenőleg a bérkülönbözetet, az elmaradt lehetőségek kompenzálását és a diszkrimináció által elszenvedett nem vagyoni kárt is.
Végül az irányelv az elrettentő erő nyomatékosítása végett azt is lehetővé teszi, hogy a jogsértő cégeket állami juttatások megvonásával, vagy pályázatokból, illetve közbeszerzési eljárásból történő kizárással is sújthassák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Magyarországon
-
Zöld4 nap ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Tippek2 hét ago
Kitörni a buborékból: divatossá tennék a fenntarthatóságot
-
Ipar2 hét ago
Sokoldalúan konfigurálható kompakt erőművek
-
Ipar2 hét ago
Az Emerson oxigénelemzője egyszerűen használható a tüzelő berendezések optimalizálásához
-
Okoseszközök2 hét ago
Extrém ellenállóképességgel vértezték fel a G-Shock újdonságát
-
Gazdaság2 hét ago
A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés
-
Gazdaság2 hét ago
Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak