Gazdaság

A munkaerő megtartása lesz a legfontosabb feladat idén

munkaerő

A megélhetési költségek növekedése mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is, az inflációs nyomás miatt kulcskérdéssé vált a bér és a juttatási csomag.

Látványos változás a munkaerőpiacon nem várható 2023-ban, de a munkaerő megtartására sokkal nagyobb fókuszt fognak tenni a vállalatok, mint az eddigiekben. A Magyarországon továbbra is fennálló munkaerőhiány miatt a nagyobb foglalkoztatók ugyanis jellemzően egymástól szívják el a munkaerőt a versenyképességük megtartása érdekében. Év elején különösen megfigyelhető ez a trend, hiszen nagyobb a hajlandóság munkahelyváltásra, különösen a gyári és a betanított munkák területén.

„A dolgozók figyelik a béreket, és ezekben a pozíciókban gyakoribb a munkahelyváltás, könnyebben mozdulnak, ha valahol kedvezőbb juttatási csomagot ajánlanak. A megélhetési költségek növekedése egyértelműen mobilabbá tette a munkavállalókat országon belül is. A bérigények idén is tovább nőnek majd, ez a kiugrás már 2022 második felében is látható volt”

– osztja meg tapasztalatait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

2023 HR szemmel: A munkaerő megtartása lesz a legnagyobb kihívás

A fokozódó inflációs nyomás a foglalkoztatói és a munkavállalói oldalt is erősen érinti. Mivel a cégek egymástól szívják el a munkaerőt, így a versenyképesség meghatározó tényezői idén is a bérek és juttatási csomagok lesznek. Ebbe beletartozik az utazási, lakhatási támogatás is, ami rendkívül vonzóvá tehet egy-egy munkahelyet.

„A munkaerőmegtartásban a béreken kívül kiemelt szerepet játszik, hogy milyen egyéb módon kedvez a munkáltató a munkavállalóknak. Ez lehet egyéb anyagi juttatás, életvitelhez kapcsolódó segítségnyújtás, vagy akár a kikapcsolódást, pihenést támogató extra ajándék”

hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Az elbocsátási hullámok hosszútávon nagy kárt okozhatnak a cégnek

A beruházások a nehéz gazdasági helyzet ellenére teljesen nem álltak le, csak lelassultak – épülnek az új gyárak, üzemek, amelyek plusz munkaerőt igényelnek majd. Az employer brandingnek, azaz a munkáltatói márkaépítésnek kiemelt szerepe lesz idén, ugyanis a munkaerő-megtartásra hatalmas fókuszt kell helyeznie a cégeknek, a lojalitás növelése ezért kulcsfontosságú. Azok a vállalatok, amelyek nagyobb leépítésekre kényszerülnek, nagyon nehezen tudják majd pótolni később a munkaerőt és ez a munkáltatói márkára is negatív hatást gyakorol.

A munkaerőpiacon stagnálást várnak a szakértők

A 2022-es év munkaerőpiaci elemzéseinek év végi adatai is inkább stagnálást mutatnak a munkaerő hiányra vonatkozóan és ez a tendencia várhatóan nem változik idén sem. Az ukrán háború alakulása természetesen a munkaerőpiacra is kihat majd, egyrészt az ukrán nemzetiségű dolgozók visszavándorlása, másrészt a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

A pénzügyi segítség nemcsak a bérek emelését jelenti

Fontos változás lehet, hogy a pénzügyi edukáció kiemelt szerephez juthat az idei évben. A munkavállaló oldaláról, aki pénzügyileg kevésbé volt tudatos eddig, természetesen úgy érezheti, hogy kevesebbet keresett. A külföldi munkavállalók segítése ebből a szempontból kulcskérdés. Mivel többségük a családjukat támogatja, ezért spórol, hogy pénzt tudjon hazaküldeni.

„Egy HR-szolgáltató ebben is tudja támogatni a dolgozókat. Segítünk nekik abban, hogyan jöhetnek ki jól a fizetésükből, közösségi oldalakon csoportokban tudják egymást támogatni, informálni, hol, mihez lehet olcsóbban hozzájutni. A vállalatokat pedig a munkaidő betartására kell ösztönözni. A kulcsszó tehát maga a törődés”

– hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

A HR szolgáltatók szerepe felértékelődik idén

A HR szolgáltatók szerepe még nagyobb hangsúlyt kaphat 2023-ban, különösen a bizonytalan gazdasági helyzet miatt. Munkájuk során mindig az adott körülményekhez kell alkalmazkodniuk, hogy a partnereik igényeit maximálisan kielégítsék. A nagy foglalkoztatók részéről ez elvárás is. Szakértőként gyorsabban reagálnak a trendekre, szélesebb a piacismeretük és csökkentik az emberi erőforrás kockázatait. Ismerik a külföldi munkaerő szokásait, motivációját, segítenek nekik a beilleszkedésben. Olyan területekről közvetítenek munkavállalókat a vállalatok felé, mint például a Fülöp-szigetek, és további belső-ázsiai országok vendégmunkásainak megérkezésére is lehet számítani. A gyárak esetében a munkaerő behozatala elengedhetetlen, nemzetgazdasági jelentősége van a versenyképesség és termelékenység megtartásának.

Az ukrán háború alakulása is befolyásolja a munkaerőpiac alakulását

Európában mindenhol drágább lett az élet az ukrán háború miatt bevezetett szankcióknak, valamint az általános gazdasági változásoknak köszönhetően. A Jobtain ügyvezetője elmondta: bár az infláció Magyarországon kiemelten magas, számottevően nem várható a magyar munkaerő külföldre vándorlása. Inkább jellemző, hogy az ukrán vendégmunkások hagyják el az országot. Tömeges elvándorlásra tehát nem számíthatunk, sőt a várakozások azt mutatják, inkább visszajöhetnek olyan dolgozók, akik eddig külföldön vállaltak munkát. Az ukrán munkavállalók helyettesítése belföldről nehezen oldható meg, ezért a munkaerő-kölcsönző cégek továbbra is jelentős szerepet fognak játszani a kieső munkaerő pótlásában, elsősorban távol-keleti, Fülöp-szigeteki vendégmunkások közvetítésével. Az ukrán háború végével pedig biztos, hogy hirtelen tömeges hiánnyal kell szembe nézni majd azokban a szektorokban, ahol most rengeteg ukrán vendégmunkás dolgozik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Egyetemi tanszéket alapított a Toyota Sakura

Az ország egyik legpatinásabb műszaki felsőoktatási intézményének és a Toyota egyik legjelentősebb hazai márkakereskedésének az együttműködéséből született oktatási központban a jövő hajtástechnológiáival ismerkedhetnek a mérnökpalánták.

A Toyota a világ legnagyobb autógyártójaként és a japán gazdaság első számú szereplőjeként kiemelt jelentőségű küldetésének tekinti, hogy gondoskodjon az emberi társadalom jövőjéről. Ezen sokrétű tevékenységeiben mindig is kiemelt szerep jutott a tudásátadás, az oktatás, a tudományos és szakképzés feladatkörének. Tojoda Eicsi, a cégalapító Tojoda Kiicsiro unokatestvére már 1977-ben megfogalmazta azt az álmát, hogy a Toyota „a kutatás és a kreativitás szellemiségét tiszteletben tartva” egy saját egyetemet alapítson szűkebb hazájában, Aicsi prefektúrában, amelynek küldetése, hogy az anyavállalathoz hasonlóan „arra törekedjen, hogy az élen járva feltérképezze a tudomány és a technológia számára a követendő irányt.” Ez az egyetem, a Toyota Technical Institute 1981-ben tárta ki kapuit, 1995-ben PhD programot indított, 2003-ban pedig Chicagóban megnyitotta tengerentúli intézetét.

Ha a műszaki felsőoktatás és az autóipar ilyen léptékű összefonódása nem is mondható jellemzőnek, a Toyota az elmúlt évtizedekben a világ minden részén ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal és egyéb projektek útján törekedett arra, hogy helyi és nemzeti szinten egyaránt hozzájáruljon a jövő technológiai szakembereinek a gyakorlati és elméleti képzéséhez. Ehhez a nemes hagyományhoz csatlakozik most Magyarország, ahol a Toyota egyik legjelentősebb márkakereskedése példa értékű együttműködési megállapodást kötött egy évszázados múltra visszatekintő hazai egyetemmel.

Az 1992-ben alapított Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara, amely elődintézményei révén több mint száz éve számít az elektrotechnikai képzés egyik hazai fellegvárának, példa értékű együttműködési megállapodást írtak alá egy kihelyezett tanszék létesítéséről. Az új oktatási egység a Toyota legfontosabb hajtástechnológiai kompetenciáit kiaknázva a hidrogén és hibrid rendszerek rejtelmeibe fogja bevezetni a jövő mérnökgenerációit. Különösen aktuális és piacképes területekről van szó.

A Toyota Prius által 1997-ben bevezetett hibrid hajtástechnológia mára a világ legszélesebb körben alkalmazott alternatív hajtási módozatává vált, amellyel különösen költséghatékony módon érhető el fogyasztás- és emissziócsökkentés. A többféle módon (tüzelőanyagcellában elektromos energia előállítására, vagy belső égésű motorban elégetve), kiemelkedő hatásfokon felhasználható hidrogén előtt pedig gyakorlatilag végtelen távlatok állnak, mint az emberiség hosszú távú energiaellátásának legígéretesebb eszköze.

A műszak tudományos együttműködések, általános és középiskolai szemléltető és ismeretterjesztő programok, valamint az elmúlt években végzett felsőoktatási képzések terén komoly tapasztalatokkal rendelkező Toyota Sakura támogatásával megvalósuló tanszék ilyen módon az autóipar jelenében és jövőjében egyaránt releváns tudást fog átadni a hallgatóknak. A képzés olyan kompetenciával vértezi fel őket, amelyeket a tudományos életben és a gyakorlati munka során egyaránt közvetlenül és azonnal fognak tudni hasznosítani. Hozzáadott értékként a Toyota átfogó filozófiája és a Sakura vállalkozási tapasztalatai is érvényesülnek a tanszék életében, amelyre évtizedek óta meghatározó irányító elvként tekintenek a modern projekt- és vállalatirányítási gyakorlatokban.

A közös tanszék alapításáról szóló együttműködési megállapodást május 6-án írta alá Füredi István, a Toyota Sakura alapító tulajdonosa, valamint Prof Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Szilasi János Toyota Sakura vezérigazgató, az új tanszék vezetője jelenlétében. A két szervezet együttműködése egyébként nem csak szakmai, hanem közösségi alapokon is nyugszik, hiszen mindketten a főváros harmadik kerületét tekintik otthonuknak. A tanszék a lehető leghamarabb megkezdi munkáját, a pontos szakmai részletekről a felek később adnak ki részletes tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Intelligens világításvezérlést kaptak a francia Lidl-üzletek

IoT világítási megoldásokkal teszik fenntarthatóbbá a működésüket.

Felére csökkentette egyes üzleteinek világításból adódó energiafogyasztását a Lidl Franciaországban. A kiskereskedelmi üzletlánc a Siemens francia vállalatát választotta partnernek, hogy az elmúlt három évben együttműködve 13 bolt és két logisztikai üzem energiahatékonyságát javítsák.

Többfunkciós IoT-szenzorokat szereltek fel az érintett épületekben, amelyek valós idejű adatokat továbbítanak a világításvezérlő rendszer számára, például egy-egy terület hőmérsékletéről, a napsugárzás mértékéről, valamint az adott részlegen történő mozgásokról. Ezek alapján a szoftver képes dinamikusan optimalizálni a fényszinteket, és lekapcsolni a lámpákat a nem használt területeken.

A felhasználói igényeket akár előjelezni is képes, intelligens világításvezérlés emellett segít az üzemeltetőknek feltérképezni a vásárlói szokásokat, még kényelmesebbé téve így a vásárlást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss