Gazdaság
Női vállalkozói hálózat és zöld adattér
Saját, kifejezetten a női alapítók támogatására irányuló programja után idén már konzorciumvezetőként alakíthatja a női vállalkozók európai hálózatát a Design Terminal egy EU-s kezdeményezés keretében. Fontos misszió a fenntarthatóság is az innovációs ügynökség programjaiban, amelyet most szintén egy sikeres uniós pályázat során erősíthet.
A NŐI VÁLLALKOZÓK ÚTJA RÖGÖSEBB
A női vállalkozók Európa-szerte alulreprezentáltak az innovációs szcénában. Ugyan a sikerhez a kutatások szerint is nagyon kellenek a női cégvezetők és alapítók – a McKinsey & Co szerint például a férfi és női vezetőkkel egyaránt bíró vállalkozásoknak 21%-kal több esélye van arra, hogy nyereségesek legyenek –, mégis beszédesen lehangolóak az európai adatok.
A European Institute of Innovation & Technology tavaly augusztusi cikke szerint a kontinens vállalkozásainak csupán 21%-át hozták létre nők, a több alapítóval is rendelkező startupok közül pedig csupán 2,5 % a teljes egészében női alapítású.
Az Atomico kockázatitőke-befektető cég által készített, átfogó riport sem szűkölködik a meghökkentő adatokban. 2022-es felmérésük alapján Európában az összes kockázatitőke-finanszírozás 87%-át csak férfiakból álló csapatok szerezték meg, miközben a kizárólag női startupok által elnyert finanszírozás aránya 3%-ról 1%-ra csökkent 2018 óta. Persze kevésbé csodálkozhatunk, ha azt nézzük, hogy a befektetői szcénában is markáns az egyenlőtlenség: 6 férfi döntéshozó kockázati tőkésre 1 női jut.
A trendeken tehát éppen ideje változtatni!
KÉT IRÁNYBÓL ERŐSÍT A WOMENTURE
Négy innovációs ügynökség, a hazai Design Terminal, a német SpinLab – The HHL Accelerator, az észt Tehnopol és a cseh DEX Innovation Centre március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indítja közös, összeurópai kezdeményezését, melynek legfőbb célja a női vállalkozók helyzetbehozása a kontinensen.
A 2025 januárjáig tartó Womenture program két fronton erősítené a női vállalkozói szellemet. A programra egyrészt Európa bármely országából jelentkezhetnek 2023 októberétől olyanok, akik vállalkoznának vagy fejlesztenék már meglévő cégüket. A Womenture szakértői célzott szakmai mentorálással erősítik meg őket. A mentorprogram 20 résztvevővel indul majd el.
Mindeközben a partnerszervezetek a legjobb európai gondolatokat várják olyan ügynökségektől és intézményektől, amelyek érdekeltek a női innovációs programok sikereiben, és hasznos tapasztalataikkal, szakértelmükkel, jó gyakorlataikkal a cikk eleji adatok javítására vállalkoznak.
“A támogató közösség és a kihívások megosztása nagy erőt tud adni, ami így hozzájárulhat az egyéni és egyben a közös sikerhez is.”
Szabó Edit Ditte, alapító, női vállalkozói programok mentora
„Egy női angyalbefektetőtől hallottam az egyik leghasznosabb tanácsot vállalkozóként. Azt javasolta, mindenből extra alaposan készüljek fel, ha egy befektetővel találkozom. Mert míg egy férfi cégvezető sok esetben már egy szimpla prezentációval több millió dollárnyi befektetést tud szerezni, addig nőként engem darabokra fognak szedni.”
Jentetics Kinga, alapító – Publishdrive
A női alapítású startupoknak az átlagosnál sokkal több erőfeszítésbe kerül, hogy bebizonyítsák, érnek annyit, mint a férfi alapítók cégei. Ez pedig hátráltatja őket abban, hogy azokkal a szintén fontos kérdésekkel foglalkozzanak, amik a vállalkozás működtetéséhez elengedhetetlenek. A Womenture ezt a terhet veszi le a női vállalkozók válláról. A trendek javításával pedig az egész európai – és nem csak a női – innovációs ökoszisztéma fejlődhet.
Ha te is vállalkozásban gondolkodsz vagy már van is egy startupod, és nőként úgy érzed, szuper lenne egy összetartó, egymást erősítő, magabiztos európai közösséghez tartozni, vagy innovációs szervezetként, illetve a vállalkozói ökoszisztéma más szereplőjeként vagy érdekelt a program támogatásában, kövesd figyelemmel a Womenture kezdeményezést!
KATTINTS, ÉS ELÉRHETED A WOMENTURE WEBOLDALÁT!
EURÓPAI ZÖLD ADATTÉR
A tavaly szeptemberben indult, hároméves AD4GD, vagyis AllData4GreenDeal kezdeményezés fő célja egy közös európai adattér létrehozása, amelyet aztán a biodiverzitással, éghajlatváltozással, légszennyezéssel foglalkozó uniós célkitűzések szolgálatába lehet majd állítani.
Az összegyűjtött adatokat és használhatóságukat 3 bemutató projekten fogják a spanyol, német, belga, lengyel, brit és svájci partnerek tesztelni. Magyar partnerszervezetként a Design Terminal feladata az lesz, hogy többéves szakmai tapasztalatát segítségül hívva kidolgozza, hogyan lehet a létrehozott terméket, vagyis az adatteret minél szélesebb körben elterjeszteni, hasznosítani, piacosítani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden