Gazdaság

Ki nyeri meg a Google és a Microsoft párviadalát?

Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

Az elmúlt hónapokban a világ két legnagyobb technológiai vállalata közötti kiélezett versenytől hangos a világsajtó. A legtöbb elemzés arról számol be, hogy a Microsoft a ChatGPT (OpenAI) fejlesztésével és piaci bevezetésével jelentősen elhúzhat a Google előtt, eldöntve ezzel a már több évtizede tartó „állóháborút”. Akadnak azonban bőven szkeptikusok a témában, akik szerint a ChatGPT körüli felhajtás inkább csak egy ügyes PR fogás és hosszú távon nem lesz számottevő a redmondiak befektetése. Juhász Viktor felhőszakértő szerint a felhasználók elköteleződése nem a funkciók fejlesztésén vagy a pillanatnyi felhasználói élményen áll vagy bukik, hanem leginkább a megszokáson és az innovációra való nyitottságon múlik.

Jókor szállt fel a Microsoft a mesterséges intelligencia hullámra

Bár a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI kutatólabor már 2015 óta működik, a széles nyilvánosság körében a fejlesztés felhasználók előtti megnyitása után, néhány hónapja vált ismertté, és adott új lendületet az egész mesterséges intelligencia tudományágnak. A Microsoft újabb több milliárd dolláros befektetését követően jelenleg arról mindenki csak találgat, hogy a tech óriás szoftverportfóliójában milyen konkrét funkciókban jelenik majd meg ez a technológia. A Google-nek gyorsan kellett reagálnia a konkurencia lépésére és válaszul a ChatGPT-re bejelentette a Bard nevű AI technológiáját, ami jelenleg az utolsó tesztelési fázisban van, de hamarosan nyilvánossá válik. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Google már jóval a Microsoft előtt elkezdte alkalmazni a mesterséges intelligenciát a szoftvereiben, csak éppen nem a szövegalkotásban. A Google Search, a Maps és Lens alkalmazások jelenleg több területen is használják a mesterséges intelligenciát.

„Lényeges különbség a Google és a Microsoft között, hogy amíg a Google önmaga fejleszt és folyamatosan új utakat tör az informatikában, a Microsoft a legtöbb esetben inkább kivárja míg más cégek kitapossák az utat és csak akkor indít nagyobb fejlesztéseket, amikor már biztossá válik adott innováció sikere. Azt azonban el kell ismerni, hogy ChatGPT esetében a redmondiak jókor szálltak fel erre a hullámra, hisz hatalmas szenzáció lett és most mindenki erről beszél.”

– magyarázta Juhász Viktor.

A verseny még mindig a felhő körül zajlik

Bár a két gyártó felhő megközelítése teljesen eltér, a Google és a Microsoft párviadala még mindig ezen a területen a legszorosabb. A Google infrastruktúrától függetlenül működő rendszerként tekint a felhőre, ami böngészőn keresztül bármilyen eszközről elérhető. A Microsoft ezzel szemben a felhőt a saját szoftvereihez köti, rákényszerítve így a felhasználókat a Microsoft infrastruktúra használatára. Ez gyártóként logikus lépésnek tűnhet, hiszen így több gépet és szoftvert adhat el, hosszú távon azonban ennek a hozzáállásnak az lett az eredménye, hogy a fejlesztéseket tekintve a Microsoft rendszer elmaradt a Google mögött és nehezen tud megújulni.

„A Google alapvetően a felhőt mindig úgy képzelte el, ahogyan a felhasználók ábrándoznak róla, hogy egy böngészőből kényelmesen mindent el lehessen érni. A Microsoftnál ez nincs így, mert ő mindig arra törekszik, hogy a rendszert telepíteni kelljen a Windows-ra, így egyszerűen köti magához a felhasználókat a mai napig.”

– vélekedett Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A keresőpiacon lényeges változást hozhat a Microsoft új lépése

Bár több piaci előrejelzés számol be arról, hogy az OpenAI partnerségnek köszönhetően a Microsoft 2023-ban várhatóan jelentős versenyelőnyre fog szert tenni a felhőpiacon a Google-el szemben, ám a szakértő szerint ennek a hírnek egyelőre nincs a gyakorlatban nyoma. Azonban azt egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a keresőpiacon még látványos változást hozhat a jelenlegi fejlemény és elképzelhető, hogy fél éven belül a felhasználók már másra fogják használni a Google és a Bing keresőket, mint eddig. Az OpenAI generatív tartalmaknak azonban az előnyei mellett még bőven akadnak hátrányai. A mesterséges intelligencia szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT könnyen összekeverheti az információt, ha nem megfelelő adatforrásokból merít, így az általa létrehozott tartalmak egyáltalán nem biztos, hogy megfelelnek a valóságnak.

„Én azt látom, hogy az interneten való keresés valószínűleg már a közeljövőben élesen ketté fog válni. A felhasználók a termékeket, szolgáltatásokat, híreket jellemzően továbbra is a Google-ban fogják keresni, de ha bizonyos információra lesznek kíváncsiak nagy eséllyel az OpenAI chatbotot fogják használni, ami beépített modulként várhatóan hamarosan elérhető lesz a Microsoft böngészőben és a Wordben is.”

– árulta el a szakértő, Juhász Viktor.

A Google és Microsoft egymás mellett is jól megférhetnek a vállalatok informatikájában

Mivel a két gyártó között folyamatos a felhasználókért vívott verseny, érthető módon egyik vállalat sem reklámozza azt, miként tud hatékonyan együttműködni a másik cég szoftvereivel egy vállalati rendszerben. Pedig a gyakorlatban egyáltalán nem ördögtől való a Microsoft és a Google közös alkalmazása. Persze az, hogy melyik cég mit választ, az nagyban múlik a vállalati kultúrán és a munkatársak digitális érettségén.

“Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a MS tényleg egy nagyvállalati rendszer, ami azt jelenti, hogy olyan cégek számára lesz ideális, ahol rendelkezésére állnak helyi informatikusok, akik kellő kapacitással bírnak ahhoz, hogy megértsék a rendszer működését, kiigazodjanak rajta és segítsék a munkatársakat. Az 50-100 fős magyar kkv-k nem nagyvállalatok, így nekik jellemzően nincs megfelelő kapacitásuk, se tőkéjük arra, hogy a Microsoft felhőt megfelelően kezeljék.”

– jegyezte meg Juhász Viktor.

A hazai cégek hozzáállása az informatikához legtöbbször habitus kérdése

A szakértő szerint a Microsoft azoknak a cégeknek ideális, ahol a munkatársak önállóan dolgoznak Word-ben és Excel-ben, megszokták a kezelését és megtanulták hogyan tudnak problémát megoldani ezekben a programokban. Ha egy vállalat már hosszú évek óta Microsoft rendszerekben dolgozik és nem akar túl nagy energiát fektetni arra, hogy a munkatársakat átszoktassa egy új rendszerbe, az nagy valószínűséggel felhőben is a Microsoft szolgáltatást fogja választani. Ahol a vezetők és munkatársak nyitottan állnak a digitalizáció kérdéséhez és szeretnének egyszerűen és hatékonyan együttműködni hibrid irodai környezetben, ott mindenképpen a Google felhőrendszerét érdemes bevezetni. És az se kizárt, hogy a két rendszer egymás mellett működjön egy vállalati IT környezetben. Egy jó példa erre az, mikor egy cég Office 365 csomagot használ, de a levelezését a Gmail-ben intézi és Google Drive-on tárolja adatait, hiszen az Excel, Word és PPT fájlok kiválóan alkalmazhatóak Workspace környezetben is.

„Az informatikához való hozzáállás leginkább habitus kérdése, hogy valaki mennyire nyitott vagy konzervatív. Ez olyan, mint amikor valaki időről-időre ugyanazt az autómárkát vásárolja meg, mert működik és megszokta vezetni. Egy ilyen ember nem akar kipróbálni semmi újat, még akkor se, ha az jobb lehet. A Microsoft egy nagy múltú vállalat, aki a hosszú évek alatti piaci jelenléte által megragadt a köztudatban, mint nagyvállalati szoftvergyártó. Őt a felhasználók azért választják, mert pontosan tudják mit kapnak tőle, hiszen már 10 éve is ugyanazt csinálta. A Google ezzel szemben folyamatosan megújul és fejleszt, így azok a felhasználók fogják választani, akik szeretik az innovatív megoldásokat és nyitottak az újra.”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

Hogyan méri fel egy jó IT szolgáltató, hogy mire van szüksége az ügyfeleknek?

Figyelembe veszi a vállalati kultúrát – Egy vállalat kultúráját mindig a vezetőség és a munkatársak egyéni hozzáállása és szokásai határozzák meg. Egy jó IT szolgáltató a felhőbe költöztetés előtt mindig figyelembe veszi, milyen rendszerben létezett eddig a vállalat, valamint miként dolgoztak együtt a munkatársak és ehhez igazodva választja ki a cég jövőbeni felhőrendszerét.

Felméri a munkatársak digitális érettségét – A digitális érettség döntő lehet az új rendszer kiválasztásánál. Ott, ahol már önállóan elkezdték használni a Google szolgáltatásait és nyitottak a digitalizációra, nagyobb eséllyel lesz sikeres a Google felhő, mint ott, ahol már évek óta Outlook-ot használnak, megszokták és nem szeretnék lecserélni.

Megvizsgálja az üzleti célokat – Mivel a vállalatok működésének mozgatórugója az üzleti célok elérése, így a vállalat IT rendszereinek is elsősorban ezeket a célokat kell szolgálniuk. A Microsoft alapvetően egy nagyvállalati szoftver, így nagyobb szervezetek számára egyszerűbben kezelhető, mint a Google, ám a modern együttműködés szempontjából hatékonyabb lehet egy Workspace környezet. A szolgáltató alapos vizsgálata segít eldönteni a cégeknek, hogy melyik rendszer áll közelebb a vállalat üzleti céljaihoz.

Figyelembe veszi a vállalat anyagi lehetőségeit – Bár az IT megoldások esetében a szakértő nem győzi hangsúlyozni, hogy soha nem szabad az ár alapján dönteni, az, hogy egy cég éves szinten mennyit fizet a rendszerekért, igenis fontos szempont! Egy jó IT szolgáltató a vállalat számára több fajta konstrukciót is felvázol, amiket ár-érték alapján osztályoz és segít a vállalatnak kiválasztani a legjobb megoldást.

„A Microsoft és a Google abban hasonlítanak egymásra leginkább, hogy mindkettőt lehet rosszul bevezetni és rosszul kezelni, ezáltal mindig akadnak majd olyan felhasználók, akik egyikkel vagy másikkal elégedetlenek lesznek. Egy jó IT szolgáltató odafigyel arra, hogy a céghez olyan rendszert vezessen be, amiben komfortosan és hatékonyan tudnak dolgozni a munkatársak, legyen szó önálló vagy közös feladatvégzésről”

– fejtette ki Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:felhő Google harc Microsoft

Következő hírünk

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

Előző hírünk

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Új módszerrel növelik a dolgozói elégedettséget a cégek

Egyre népszerűbbek a hazai vállalatok körében az úgynevezett zártkörű aukciók, melyeken csak egy előre meghatározott kör licitálhat a felkínált vagyontárgyakra.

Mindez átlátható, igazságos feltételeket biztosít például azoknak, akik a lecserélt elektronikai eszközeiket, irodabútoraikat vagy akár céges autóikat akarják szétosztani munkavállalóik közt. Az Intergavel regionális vállalati aukciósház számos speciális helyzetben is használható megoldását már több multinacionális cég is sikerrel alkalmazta.

Napjaink szűkös munkaerőpiaci viszonyai közt a vállalatok folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel kedvezhetnek dolgozóiknak, fokozva ezzel a cég iránti lojalitást. A lecserélt, de még jó állapotú eszközök kedvezményes árú vagy akár ingyenes szétosztása is ezek közé tartozhat, ez azonban a gyakorlatban konfliktusokhoz vezethet. Ezt küszöböli ki a terjedőben lévő, új módszer.

„Csaknem 20 éve foglalkozunk online árverésekkel, megbízóink jelentős része pedig olyan multinacionális- és hazai nagyvállalat, amelyeknek kiemelten fontos a tiszta, szabályos, minden résztvevőnek egyenlő esélyt garantáló értékesítés. Többen jelezték, hogy szükségük lenne egy hasonlóan korrekt és hatékony eljárásra feleslegessé vált vagyontárgyaik eljuttatására dolgozóikhoz, ezért nemrég megteremtettük ennek a feltételeit”

– avatott be a részletekbe Kocsis Csaba, az Intergavel Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

Ennek megfelelően a zártkörű aukciókon is ugyanazt a már több mint 1000 online árverés során használt, kijátszhatatlan felületüket használják, mint a klasszikus licitálásoknál. Kocsis Csaba elárulta, nem ritka, hogy egy vállalat a nagy mennyiségű tárgy – például költözés esetén a régi irodabútorok – egy részét első körben felajánlja munkavállalóinak, majd ezt követően egy hagyományos, piaci aukciót is lebonyolít, ahol már bárki megszerezheti a fennmaradó eszközöket.

Az eddigi tapasztalatok szerint a módszer nemcsak a tisztességes lebonyolítást kereső vállalatok, hanem a bárhonnan elérhető, izgalmat hordozó jellege miatt a dolgozók tetszését is elnyeri, így valóban fontos, új eszköze lehet az egyre hangsúlyosabb employer brandingnek. Az Intergavelnél hozzátették; a zárkörű, online aukciók már bevált megoldást jelenthetnek abban az esetben is, ha bizonyos belső szabályok előírják, hogy különböző vagyontárgyak (vagy akár ingatlanok) csak egy meghatározott körben értékesíthetők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Árnövekedésben Magyarország a második az EU ingatlanpiacán

2022 harmadik negyedévében 21 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon. Budapesten egy téglalakás átlagos négyzetméterára már eléri az egymillió forintot, mellyel a második helyet foglaljuk el az Európai Unióban az ingatlanárak növekedését tekintve.

A kontinens országai közül egyedül Észtország előzi meg hazánkat, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az uniós államok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékű áremelkedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) mérték, egyedül Dániában volt némi csökkenés (-2,4 százalék). Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat által közölt lakásárindex az EU országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben. A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.

Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett) és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.

„A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum”

– ismertette a hálózat legfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.

Az elmúlt években a budapesti lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a magyar fővároshoz képest Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek. A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.

Az elmúlt három év azonban jelentős változást hozott a piacon a környező országokban is. A numbeo.com, 2023 január végi adatainak tükrében Bécsben 21 százalékkal, Prágában majdnem 80 százalékkal, Varsóban 60 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Pozsonyban ugyanez 45 százalék, míg a vizsgált városok közül Berlinben volt a növekedés a legalacsonyabb, mindössze 10 százalék három év távlatában.

A COVID utáni fellendülés legerőteljesebben a csehországi árszintet emelte fel, ahol 2020 és 2022 között mintegy 60 százalékkal emelkedtek az árak, de itt is érzékelhető volt a növekedés visszaesése 2022-ben. A lengyel piacon részben a kiemelkedő 2021-es évnek tudható be, hogy jelentős, az adásvételek számában nagyjából 50 százalékos volt a visszaesés, ami egyelőre a nagyvárosok árszintjét tavaly még nem érintette.

A környező országok nagyvárosai közül a numbeo.com adatai szerint Budapesthez képest München a legdrágább, ahol a városközpontban a 12 ezer eurót is meghaladja a négyzetméterár, míg a külső kerületekben a 10 ezer eurót is eléri. Berlinben, Bécsben és Prágában is több mint kétszerese a budapestinek az átlagos négyzetméterár. Berlinben 8100, Bécsben 8000 euró az átlag, Prága kicsivel olcsóbb, az átlagos négyzetméterár a belső városrészekben 7600 euró. A külső kerületekben ennél nagyságrendileg, akár 2000 euróval is kedvezőbb az árszint. Pozsony nagyjából a budapesti átlagár másfélszerese – a belvárosban 4700, a periférián 3400 euró az átlagos négyzetméterár –, Varsó pedig alig előzi meg a magyar főváros lakásárszintjét.

Ezzel szemben Budapesten a használt téglalakások négyzetméterára januárban átlagosan 2532 euró volt, a paneleké 1982 euro, a használt házaké pedig a 2076 eurót is elérte. Ezek az értékek a IV. negyedévhez képest magasabbak, a házak esetében 10 százalékkal, a panellakások esetében 5 százalékkal, a téglalakásoknál pedig 4 százalékkal – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Női vállalkozói hálózat és zöld adattér

Saját, kifejezetten a női alapítók támogatására irányuló programja után idén már konzorciumvezetőként alakíthatja a női vállalkozók európai hálózatát a Design Terminal egy EU-s kezdeményezés keretében. Fontos misszió a fenntarthatóság is az innovációs ügynökség programjaiban, amelyet most szintén egy sikeres uniós pályázat során erősíthet.

A NŐI VÁLLALKOZÓK ÚTJA RÖGÖSEBB

A női vállalkozók Európa-szerte alulreprezentáltak az innovációs szcénában. Ugyan a sikerhez a kutatások szerint is nagyon kellenek a női cégvezetők és alapítók – a McKinsey & Co szerint például a férfi és női vezetőkkel egyaránt bíró vállalkozásoknak 21%-kal több esélye van arra, hogy nyereségesek legyenek –, mégis beszédesen lehangolóak az európai adatok.

A European Institute of Innovation & Technology tavaly augusztusi cikke szerint a kontinens vállalkozásainak csupán 21%-át hozták létre nők, a több alapítóval is rendelkező startupok közül pedig csupán 2,5 % a teljes egészében női alapítású.

Az Atomico kockázatitőke-befektető cég által készített, átfogó riport sem szűkölködik a meghökkentő adatokban. 2022-es felmérésük alapján Európában az összes kockázatitőke-finanszírozás 87%-át csak férfiakból álló csapatok szerezték meg, miközben a kizárólag női startupok által elnyert finanszírozás aránya 3%-ról 1%-ra csökkent 2018 óta. Persze kevésbé csodálkozhatunk, ha azt nézzük, hogy a befektetői szcénában is markáns az egyenlőtlenség: 6 férfi döntéshozó kockázati tőkésre 1 női jut.

A trendeken tehát éppen ideje változtatni!

KÉT IRÁNYBÓL ERŐSÍT A WOMENTURE

Négy innovációs ügynökség, a hazai Design Terminal, a német SpinLab – The HHL Accelerator, az észt Tehnopol és a cseh DEX Innovation Centre március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indítja közös, összeurópai kezdeményezését, melynek legfőbb célja a női vállalkozók helyzetbehozása a kontinensen.

A 2025 januárjáig tartó Womenture program két fronton erősítené a női vállalkozói szellemet. A programra egyrészt Európa bármely országából jelentkezhetnek 2023 októberétől olyanok, akik vállalkoznának vagy fejlesztenék már meglévő cégüket. A Womenture szakértői célzott szakmai mentorálással erősítik meg őket. A mentorprogram 20 résztvevővel indul majd el.

Mindeközben a partnerszervezetek a legjobb európai gondolatokat várják olyan ügynökségektől és intézményektől, amelyek érdekeltek a női innovációs programok sikereiben, és hasznos tapasztalataikkal, szakértelmükkel, jó gyakorlataikkal a cikk eleji adatok javítására vállalkoznak.

“A támogató közösség és a kihívások megosztása nagy erőt tud adni, ami így hozzájárulhat az egyéni és egyben a közös sikerhez is.”

Szabó Edit Ditte, alapító, női vállalkozói programok mentora

„Egy női angyalbefektetőtől hallottam az egyik leghasznosabb tanácsot vállalkozóként. Azt javasolta, mindenből extra alaposan készüljek fel, ha egy befektetővel találkozom. Mert míg egy férfi cégvezető sok esetben már egy szimpla prezentációval több millió dollárnyi befektetést tud szerezni, addig nőként engem darabokra fognak szedni.”

Jentetics Kinga, alapító – Publishdrive

A női alapítású startupoknak az átlagosnál sokkal több erőfeszítésbe kerül, hogy bebizonyítsák, érnek annyit, mint a férfi alapítók cégei. Ez pedig hátráltatja őket abban, hogy azokkal a szintén fontos kérdésekkel foglalkozzanak, amik a vállalkozás működtetéséhez elengedhetetlenek. A Womenture ezt a terhet veszi le a női vállalkozók válláról. A trendek javításával pedig az egész európai – és nem csak a női – innovációs ökoszisztéma fejlődhet.

Ha te is vállalkozásban gondolkodsz vagy már van is egy startupod, és nőként úgy érzed, szuper lenne egy összetartó, egymást erősítő, magabiztos európai közösséghez tartozni, vagy innovációs szervezetként, illetve a vállalkozói ökoszisztéma más szereplőjeként vagy érdekelt a program támogatásában, kövesd figyelemmel a Womenture kezdeményezést!

KATTINTS, ÉS ELÉRHETED A WOMENTURE WEBOLDALÁT!

EURÓPAI ZÖLD ADATTÉR

A tavaly szeptemberben indult, hároméves AD4GD, vagyis AllData4GreenDeal kezdeményezés fő célja egy közös európai adattér létrehozása, amelyet aztán a biodiverzitással, éghajlatváltozással, légszennyezéssel foglalkozó uniós célkitűzések szolgálatába lehet majd állítani.

Az összegyűjtött adatokat és használhatóságukat 3 bemutató projekten fogják a spanyol, német, belga, lengyel, brit és svájci partnerek tesztelni. Magyar partnerszervezetként a Design Terminal feladata az lesz, hogy többéves szakmai tapasztalatát segítségül hívva kidolgozza, hogyan lehet a létrehozott terméket, vagyis az adatteret minél szélesebb körben elterjeszteni, hasznosítani, piacosítani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább