Gazdaság

Egyre több külföldi hallgató dolgozna Magyarországon

Közel húszezer érdeklődő vett részt a Műegyetemi Állásbörzén

Több mint 150 kiállító négyezer állásajánlata közül válogathattak a hallgatók a tavaszi Műegyetemi Állásbörzén, ahol ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb kereslet. A K épületben a szakértői tanácsadás kapott új köntöst, a Q épületben pedig neves cégek tartottak előadásokat kiemelt szakmai témákban. A kétnapos eseményre közel húszezren látogattak ki, amely a külföldi diákok körében is egyre népszerűbb. Ezzel összhangban jól látható, hogy közülük egyre többen maradnának Magyarországon az egyetem elvégzése után is.

Kiemelt figyelem övezte a tavaszi Műegyetemi Állásbörzét, amire az őszi eseményhez képest többen, közel húszezren látogattak ki. A kiugró érdeklődés hátterében részben az állt, hogy a szervezők ezúttal olyan újításokkal rukkoltak elő, amelyek előre mutatnak, segítik a látogatók célirányos keresését, karrierjük beindítását. Fontos szempont volt, hogy a kiállítók nem csak konkrét állásajánlatokkal jelentek meg, hanem betekintést adtak a munkájuk mindennapjaiba, és lehetőséget kínáltak projektfeladatokhoz, diplomamunka-témákhoz is. Ezt a Műegyetemi Állásbörze és a MISZ Műegyetemi Iskolaszövetkezet kutatása is igazolta. A kutatásban hallgatókat és az Állásbörze partnereit kérdezték arról, mi a véleményük a felsőoktatásban lezajló változásokról és annak fejlődéséről.

E kutatás alapján a hallgatók közel kétharmada fontosnak tartja, hogy az általuk választott oktatási intézmény szoros partnerséget ápoljon több céggel is, ezzel segítve majd az elhelyezkedésüket. A Műegyetemi Állásbörze partneri visszajelzései alapján elmondható, hogy tízből kilenc vállalat foglalkoztat gyakornokot, és a cégek harmadánál működik mentorprogram, legtöbbször szervezeten belül.

A kutatásból kiderült, hogy a potenciális egyetemeket támogató cégek 78 százaléka enged betekintést a mindennapi életébe, akár gyárlátogatás, akár nyílt nap formájában, 70 százalék pedig gyakornoki programot biztosít és szakdolgozati vagy projektmunka-témát kínál az érdeklődő hallgatók számára. Budapest egyik legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvényén március 21. és 22. között, több mint 150 kiállítóval és közel négyezer állásajánlattal volt jelen. Ugyan arról pontos számadat még nem áll rendelkezésre, hogy a nyitott pozíciókból mennyit töltöttek be az eseményen, a börze honlapján, csak márciusban több mint 1200 állásjelentkezés történt.

Egyhónapos felkészülés az Állásbörzére

Németh Ákos, a BME Kancellária Értékesítési Szolgáltatási Igazgatóság (BME ÉSZI) vezetője, az esemény egyik szervezője kiemelte, a műegyetemi hallgatók szerencsés helyzetben vannak, hiszen ’házon belül’, az ÉSZI szervezésében egész évben elérhetők számukra a karrierindításhoz szükséges ún. soft skillek fejlesztésének lehetősége. Online kurzusokra, csoportos tréningekre jelentkezhetnek, ha kommunikációs vagy prezentációs készségeiket, CV-jüket szeretnék fejleszteni. Ezek a szolgáltatások minden érdeklődő számára elérhetők a BME Felkészítő Napok keretében, a börze előtti és utáni hetekben. Ezeket a lehetőségeket sokan igénybe vették idén tavasszal is.

Kapkodnak a villamosmérnökök után, nő az igény az angol nyelvű tájékoztatásra

Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója, egyben a rendezvény főszervezője arról beszélt, ismételten a villamosmérnökök iránt volt a legnagyobb a kereslet a börzén, akiket a gépészmérnökök, informatikusmérnökök, mechatronikai mérnökök követtek az előkelő sorban. Szintén nagyon keresettek voltak a már tapasztalt munkavállalók, illetve újdonság volt, hogy a kiállítók minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutattak az MBA képzéseket végzettek iránt.

A cégek idén is értékelték az eseményt, amit 5-ból 4.38-ra pontoztak. A szervezők ezt kiemelkedően jónak ítélték.

„A kiállítók ezúttal is kiemelték, hogy rendezvényről rendezvényre fejlődik a kiállítás, számukra is presztízsértékű az, ha részt vehetnek rajta. A Műegyetemi Állásbörze az egyik elsődleges pillére a kapcsolatalakításnak: megteremti azt a hidat, amelyet szükséges a kiállítók és a látogatók közé megteremteni, ahhoz, hogy sikeres karrierépítésnek lehessünk szemtanúi”

– mondta Orbán Balázs.

Elárulta azt is, számos pozitív visszajelzés kapott a kampuszosítás, azaz más műegyetemi épületek bevonása a programba.

Írásuk alapján elemezték a hallgatókat

A K épületben a már jól megszokott tanácsadás kapott új köntöst, mely a Ziccer Akadémia fantázianevet viselte. Itt az érdeklődők CV- és karriertanácsadáson, valamint CV-fotózáson vehettek részt, mindezek mellett idén grafológiai tanácsadás is volt, amely teljes képet adott az érdeklődőknek saját magukról és hozzájuk illő munkákról, munkakörnyezetükről, az egészségükről az írásuk alapján.

Már megvan az őszi börze időpontja

Orbán Balázs közölte, csodálatosnak tartják, hogy évről évre újabb és újabb célokat tudnak kitűzni, amiért az egész szervezői stáb dolgozik.

„Mindannyiunk szívügye a Műegyetemi Állásbörze sikeressége. Hetekig élünk intenzív szimbiózisban a rendezvénnyel, ezért minden apró részletét ismerjük, és bátran kijelenthetjük, a céljainkat mindig sikerül elérnünk. Némi izgalom volt bennünk a kampuszosítás irányába tett első lépések miatt, azonban beigazolódott, hogy ez is jó döntés volt. Sok olyan visszajelzés is érkezett, amely szerint egyre több kiállítót érdekelne más épülete a BME-nek. A hallgatók elégedettségéről nem is szólva, hiszen az egyetem olyan pontjára is kihelyeztük egy szeletét a Műegyetemi Állásbörzének, ami sok hallgató számára az egyetlen, napi szinten elérhető egyetemi helyszín.”

– fogalmazott.

A jövővel kapcsolatban arról beszélt, követni szeretnék az aktuális trendeket, az aktuális igényeket mind látogatói, mind pedig kiállítói részről, amit be is fognak építeni az őszi Műegyetemi Állásbörze programjába. Az őszi börzét a tervek szerint 2023. október 10. és 11. között rendezik majd meg. Elmondta, hogy a rendezvény podcast-csatornája és blogja folyamatos tartalmakkal lesz feltöltve egész évben, így érdemes követni az álláskeresőknek ezen felületeket is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:börze diákok külföldi magyarországi munkavállalás

Up Next

Bosch–BME együttműködés az elektromos hajtásláncok kutatás-fejlesztéséért

Don't Miss

A Continental nyerte „Az év K+F beruházója” díjat a HIPA-tól

Gazdaság

Augusztus végéig több lakáshitel fogyott, mint tavaly egész évben

Idén augusztusban az elmúlt szűk egy év leggyengébb eredményét produkálta a magyarországi lakáshitelpiac, jóllehet a havi kihelyezés ennek ellenére is jelentősen meghaladta a 200 milliárd forintot.

A hitelpiac ezen szegmense így már az év első nyolc hónapjában meghaladta a 2 000 milliárd forintos kihelyezést, amely így már a tavalyi rekorderedményt is meghaladta. Ezzel párhuzamosan a személyi hitelek piaca is szépen teljesített, az augusztusi kihelyezés megközelítette a 140 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360 pénzügyi szakportál.

Publikálta 2026 augusztusára vonatkozó lakossági hitelezési adatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A friss adatok szerint idén augusztusban 211,72 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami szinte pontosan a kétszerese a tavaly augusztusi 105,69 milliárd forintnak. Sokatmondó, hogy ennek ellenére az idén augusztusi eredmény a 2026-os év eddig eltelt részének a leggyengébb eredménye, és még a második leggyengébb februári eredménytől (245,45 milliárd forint) is jócskán elmaradt.

Ez a jelentős mértékű bővülés természetesen továbbra is az Otthon Start Program hatásával magyarázható, amely volumen alapon még mindig a kihelyezés bő kétharmadát adja (68,5%, 145 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya így enyhén meghaladta a júliusi mértéket (68,3%), ám a májusig megfigyelt 71-73% közötti részarányoktól ez az érték továbbra is elmaradt. Ami a szerződések darabszámát illeti, augusztusban 7 722 lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, amiből 52,5%, vagyis 4 056 darab volt OSP-hitelszerződés. A piaci hitelek részaránya enyhén emelkedett, a júliusi 23,8%-ról 24,5%-ra. Igaz, összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is visszaesett – a júliusi 60,76 milliárd forinttal szemben augusztusban csak 51,96 milliárd forint került kihelyezésre. Év/év alapon ez 36,4%-os visszaesést jelent a piaci hitelek szempontjából.

A támogatott lakáshitelek részaránya 75,5% volt augusztusban, ami 159,76 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 14,76 milliárd forint volt a szóban forgó időszakban, ami ugyancsak elmaradt a tavaly augusztusban regisztrált 23,94 milliárd forintos eredménytől (-38,3%).

Idén augusztusban 7 722 darab lakáshitel-szerződés született, ami 36,4%-os bővülést jelent a tavaly augusztusi 5 663 darab szerződéshez képest, ezek 52,5%-a volt otthon startos hitelszerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege augusztusban 27 417 784 forint, míg az OSP-hitelek átlagösszege 35 749 507 forint volt.

Már most megdőlt a 2025-ös rekorderedmény

Az augusztusi eredménnyel együtt elmondható, hogy a 2026-os év már most megdöntötte a tavalyi év rekorderedményét. Az idei év január-augusztusi időszakában 2 043,43 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitel-szerződések szerződéses összege, ami már most 3,9%-kal meghaladta a teljes tavalyi évben összesen kihelyezett 1 967,36 milliárd forintos összeget. A két évvel ezelőtti, akkor ugyancsak rekordnak számító 1 351,41 milliárd forinthoz képest pedig már most 51,2%-os bővülésről beszélhetünk.

A személyi hitelek piaca is szépen teljesít

A fedezetlen személyi hitelek piacán 137,28 milliárd forintra kötöttek szerződést augusztusban, ami 43,5%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 95,69 milliárd forintos eredményt. Igaz, a júniusi (156,5 milliárd forint) és júliusi (152,64 milliárd forint) eredményekhez képest az augusztusi némi visszaesést mutatott. Igaz, ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az idei nyár korábbi hónapjainak eredményei minden idők legerősebb, illetve második legerősebb eredménye volt, míg az augusztusi a dobogó harmadik helyét tudta elfoglalni, leszorítva onnan az idén májusi eredményt, amikor is 131,51 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege.

Éves alapon nem csak a volumen, de a darabszám is megemelkedett, hiszen az idén augusztusi 38 583 darab szerződés 27,2%-kal haladta meg a tavaly augusztusi 30 344-es darabszámot. A szerződések darabszáma és a kihelyezett hitelösszeg alapján elmondhatjuk, hogy idén augusztusban 3 557 924 forint volt a személyihitel-szerződések átlagos hitelösszege, ami 12,8%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 3 153 431 forintos átlagösszeghez képest.

Több fogyott a szabad felhasználású jelzáloghitelekből

Idén augusztusban 9,25 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege, ami 14,3%-os bővülést jelentett a tavaly augusztusi 8,09 milliárd forintos kihelyezéshez képest. A szerződések darabszáma a most vizsgált időszakban 409 volt, ami viszont 17,4%-os csökkenést jelentett a tavaly augusztusi 495 darabhoz képest.

A fenti számokból már sejthető, hogy mindez csak a szerződéses átlagösszeg jelentős emelkedésével magyarázható. Idén augusztusban 22 620 108 forint volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelösszege, ami 38,4%-os emelkedést jelent a tavaly augusztusi 16 345 529 forintos átlagösszeghez képest.

Visszaesett a babaváró és a munkáshitel

Idén augusztusban 15,68 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 14,6% visszaesést jelentett a tavaly augusztusi 18,36 milliárd forintos eredményhez képest. Az idei év első nyolc hónapjában 146,49 milliárd forintra kötöttek szerződést a fiatal házaspárok, ami 0,9%-os emelkedést jelent a tavalyi év január-augusztusi 145,15 milliárd forintos eredményéhez képest.

Év/év alapon a munkáshitel kihelyezése is visszaesett, hiszen idén augusztusban 7,20 milliárd, tavaly augusztusban pedig 10,06 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege. A csökkenés mértéke így 28,4%. Az idei év első nyolc hónapjában 69,61 milliárd forintot tett ki az új szerződések szerződéses összege, ami 46,6% visszaesést jelentett a tavaly január-augusztusi 130,33 milliárd forintos kihelyezéshez képest.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.