Gazdaság
Egyre többen választják itthon is az OLED tévéket
10 éve került piacra az LG forradalmi paneltechnológiájának első szériája.
Az LG Magyarországon is bemutatta 2023-as OLED termékcsaládját, amelyek között hajlítható kijelzős és dizájn képernyők is megtalálhatók. A vállalat idén 10 éve tölt be vezető pozíciót az OLED tévék piacán, és miközben már túl van 15 millió OLED tévé értékesítésén világszerte, Magyarországon tavaly a legsikeresebb évét zárta az eladott OLED képernyők kategóriáját tekintve.
Az LG 10 éve tölt be úttörő szerepet az OLED technológia terén, amely 2013-ban új fejezetet nyitott a televíziózásban. Az innovatív technológia olyan kijelzők gyártását tette lehetővé, ahol más paneltípusokkal ellentétben a pixeleknek nincs szüksége külön háttérvilágításra, ezáltal a tévé képes a tökéletes fekete megjelenítésére. A fejlesztés számos előnye mellett lehetővé tette, hogy minden korábbinál vékonyabb és könnyebb, akár hajlítható, ívelhető panellel rendelkező televíziók készüljenek, amelyek a rendkívül valósághű kép és gazdag kontraszt mellett széles látószögből is tökéletes betekintést adnak.
A világ első, 55 hüvelykes Full HD OLED TV-jének 2013-as kiadása óta az LG tovább feszegette az OLED technológia által kínált lehetőségeket, és már a kezdetektől számos elismerést gyűjtött, többek közt 11 egymást követő évben nyerte el a CES szakkiállítás innovációs díját. Tavaly év végén a vállalat már átlépte a 15 millió eladott példányt is ebből a kijelzőtípusból.
2023-ban is számos újdonság érkezik a magyar piacra
A 10 éves jubileum alkalmából az LG itthon is bemutatta legújabb OLED termékcsaládját. Bemutatkoztak az idei OLED kínálat továbbfejlesztett G3 és C3 sorozatú kijelzői is, amelyek nagyobb fényerőt és színhűséget, valamint jobb tisztaságot és részletességet nyújtanak a felhasználók számára az LG OLED evo technológiának, valamint a 6. generációs α9 mesterségesintelligencia-processzornak köszönhetően.
A paletta egyik különlegessége az LG Flex (LX3) névre keresztelt gaming tévéje, ami a világ első állítható íveltségű, 42 hüvelykes OLED készüléke. Az LX3 nagyméretű kijelzőjének görbülete a teljesen sík állapottól a látványosan íveltig hajlítható, így húszféle opció közül választható ki a képernyő ideális íveltsége.
Az egyedi dizájnmegoldások kedvelőinek tervezték az LG Objet Collection sorozatának különleges képernyőjét. A Posé nevet viselő készüléket bézs keret és puha külső szövetborítás teszi egyedivé, ami bármilyen környezetben elegáns kiegészítőként szolgálhat. A lekerekített élek és lágy vonalak letisztult, természetes hatású külsőt kölcsönöznek az eszköznek, amely egyediségéért a világ legrangosabb dizájndíjait is elnyerte.
A vállalat szintén bemutatta prémium kategóriás UltraGear™ OLED monitorszériájának legújabb képviselőit, a 27GR95QE és a 45GR95QE modelleket. A világ első, kizárólag az LG által gyártott 240 Hz-es OLED paneljével felszerelt új modellek rekordalacsony válaszidővel bírnak, a precíz, élethű színeknek és a végtelen kontrasztnak köszönhetően pedig minden tekintetben megfelelnek a vásárlók által a gaming monitorokkal szemben támasztott elvárásoknak.
Dinamikusan nő a hazai OLED piac
Magyarországon 2014 és 2022 közt nem történt számottevő növekedés az értékesített televíziók volumenében, sőt, a 2018-as és 2020-as kiugró évek után 2022-ben talált gazdára a legkevesebb televízió itthon. Ennek ellenére az OLED kijelzők évről-évre egyre népszerűbbek a GfK Hungária Kft. adatai szerint: 2014 óta folyamatos, dinamikus növekedést mutatva 2022-re már évi közel 25 000 darab OLED kijelző talált gazdára.
Eközben a technológia a prémium, 400 000 forintos átlagárat meghaladó televíziók piacából is egyre nagyobb szeletet hasít ki, mára az értékesített kijelzők több mint fele (55,2 %) OLED ebben a szegmensben, míg 2014-ben 100-ból mindössze valamivel több, mint 3 (3,3%) esetben sétáltak ilyen típusú tévével kosarukban a kasszához a vásárlók.
Az OLED iránti kereslet növekedésében itthon is szerepet játszik, hogy egyre szélesebb kör számára elérhetőek az ilyen típusú televíziók, hiszen 8 év alatt közel felére (46%-al) esett az áruk. Míg 2014-ben közel 870 000 forintos átlagárat kellett fizetnie annak, aki ilyen tévét akart, 2022-ben már elég volt ehhez 470 000 forint is.
Az árak csökkenése mellett a bővülő termékkínálat is pozitívan hatott a keresletre. A hazai fogyasztók lelkesedése 2015-től 2019-ig töretlenül növekedett a 60 hüvelyket meghaladó képátlójú OLED televíziók iránt – 4 évvel ezelőtt közel minden harmadik vásárló ekkora OLED tévét keresett magának. 2020 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a megjelenő kisebb méretek, egyre többen keresnek maguknak tévét a 45-54 hüvelyk közötti kategóriában is. Az 55-59 hüvelykes kínálat azonban továbbra is vezeti az eladási listákat, amelyben 2014 óta nem történt változás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.
A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.
“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”
– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –
“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”
Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.
A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja
Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.
2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.
A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.
A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.
A 2026-os program támogatott szervezetei
A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.
A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.
„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”
– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.
Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:
- Közelebb Magamhoz Egyesület
- Magyar Hospice Alapítvány
- Garai Ház Alapítvány
- Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
- Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
- Kamasztér Alapítvány
Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:
- Tovább Élni Egyesület
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Az egyik résztvevő így nyilatkozott:
„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”
– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció
A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.
10 év hatása
A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója
A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.
Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.
A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.
Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.
„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”
– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.
„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”
– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Cukorbeteg gyerekzsűri döntött az idei év legédesebb különdíjáról
-
Gazdaság2 hét ago
MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac
-
Okoseszközök2 hét ago
5 kihívás a banki digitális kommunikációban – a Rakuten Viber tanácsai
-
Egészség2 hét ago
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
-
Ipar2 hét ago
Beszerzési Kiválóság Program a BME-n a Schneider Electric közreműködésével
-
Mozgásban2 hét ago
A digitális korban miért ennyire analóg még mindig egy autó kárügyintézése?
-
Gazdaság2 hét ago
Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen
-
Ipar2 hét ago
Az építőipar rejtett költsége: amikor a rossz döntések a falakba épülnek








