Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Egyre többen választják itthon is az OLED tévéket

oled

10 éve került piacra az LG forradalmi paneltechnológiájának első szériája.

Az LG Magyarországon is bemutatta 2023-as OLED termékcsaládját, amelyek között hajlítható kijelzős és dizájn képernyők is megtalálhatók. A vállalat idén 10 éve tölt be vezető pozíciót az OLED tévék piacán, és miközben már túl van 15 millió OLED tévé értékesítésén világszerte, Magyarországon tavaly a legsikeresebb évét zárta az eladott OLED képernyők kategóriáját tekintve.

Az LG 10 éve tölt be úttörő szerepet az OLED technológia terén, amely 2013-ban új fejezetet nyitott a televíziózásban. Az innovatív technológia olyan kijelzők gyártását tette lehetővé, ahol más paneltípusokkal ellentétben a pixeleknek nincs szüksége külön háttérvilágításra, ezáltal a tévé képes a tökéletes fekete megjelenítésére. A fejlesztés számos előnye mellett lehetővé tette, hogy minden korábbinál vékonyabb és könnyebb, akár hajlítható, ívelhető panellel rendelkező televíziók készüljenek, amelyek a rendkívül valósághű kép és gazdag kontraszt mellett széles látószögből is tökéletes betekintést adnak.

A világ első, 55 hüvelykes Full HD OLED TV-jének 2013-as kiadása óta az LG tovább feszegette az OLED technológia által kínált lehetőségeket, és már a kezdetektől számos elismerést gyűjtött, többek közt 11 egymást követő évben nyerte el a CES szakkiállítás innovációs díját. Tavaly év végén a vállalat már átlépte a 15 millió eladott példányt is ebből a kijelzőtípusból.

2023-ban is számos újdonság érkezik a magyar piacra

A 10 éves jubileum alkalmából az LG itthon is bemutatta legújabb OLED termékcsaládját. Bemutatkoztak az idei OLED kínálat továbbfejlesztett G3 és C3 sorozatú kijelzői is, amelyek nagyobb fényerőt és színhűséget, valamint jobb tisztaságot és részletességet nyújtanak a felhasználók számára az LG OLED evo technológiának, valamint a 6. generációs α9 mesterségesintelligencia-processzornak köszönhetően.

A paletta egyik különlegessége az LG Flex (LX3) névre keresztelt gaming tévéje, ami a világ első állítható íveltségű, 42 hüvelykes OLED készüléke. Az LX3 nagyméretű kijelzőjének görbülete a teljesen sík állapottól a látványosan íveltig hajlítható, így húszféle opció közül választható ki a képernyő ideális íveltsége.

Az egyedi dizájnmegoldások kedvelőinek tervezték az LG Objet Collection sorozatának különleges képernyőjét. A Posé nevet viselő készüléket bézs keret és puha külső szövetborítás teszi egyedivé, ami bármilyen környezetben elegáns kiegészítőként szolgálhat. A lekerekített élek és lágy vonalak letisztult, természetes hatású külsőt kölcsönöznek az eszköznek, amely egyediségéért a világ legrangosabb dizájndíjait is elnyerte.

A vállalat szintén bemutatta prémium kategóriás UltraGear™ OLED monitorszériájának legújabb képviselőit, a 27GR95QE és a 45GR95QE modelleket. A világ első, kizárólag az LG által gyártott 240 Hz-es OLED paneljével felszerelt új modellek rekordalacsony válaszidővel bírnak, a precíz, élethű színeknek és a végtelen kontrasztnak köszönhetően pedig minden tekintetben megfelelnek a vásárlók által a gaming monitorokkal szemben támasztott elvárásoknak.

Dinamikusan nő a hazai OLED piac

Magyarországon 2014 és 2022 közt nem történt számottevő növekedés az értékesített televíziók volumenében, sőt, a 2018-as és 2020-as kiugró évek után 2022-ben talált gazdára a legkevesebb televízió itthon. Ennek ellenére az OLED kijelzők évről-évre egyre népszerűbbek a GfK Hungária Kft. adatai szerint: 2014 óta folyamatos, dinamikus növekedést mutatva 2022-re már évi közel 25 000 darab OLED kijelző talált gazdára.

Eközben a technológia a prémium, 400 000 forintos átlagárat meghaladó televíziók piacából is egyre nagyobb szeletet hasít ki, mára az értékesített kijelzők több mint fele (55,2 %) OLED ebben a szegmensben, míg 2014-ben 100-ból mindössze valamivel több, mint 3 (3,3%) esetben sétáltak ilyen típusú tévével kosarukban a kasszához a vásárlók.

Az OLED iránti kereslet növekedésében itthon is szerepet játszik, hogy egyre szélesebb kör számára elérhetőek az ilyen típusú televíziók, hiszen 8 év alatt közel felére (46%-al) esett az áruk. Míg 2014-ben közel 870 000 forintos átlagárat kellett fizetnie annak, aki ilyen tévét akart, 2022-ben már elég volt ehhez 470 000 forint is.

Az árak csökkenése mellett a bővülő termékkínálat is pozitívan hatott a keresletre. A hazai fogyasztók lelkesedése 2015-től 2019-ig töretlenül növekedett a 60 hüvelyket meghaladó képátlójú OLED televíziók iránt – 4 évvel ezelőtt közel minden harmadik vásárló ekkora OLED tévét keresett magának. 2020 óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a megjelenő kisebb méretek, egyre többen keresnek maguknak tévét a 45-54 hüvelyk közötti kategóriában is. Az 55-59 hüvelykes kínálat azonban továbbra is vezeti az eladási listákat, amelyben 2014 óta nem történt változás.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi stratégiai beszállítói eseményének

Budapest adott otthont a Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 nemzetközi eseménynek, amely Európa meghatározó beszállítóit, a Schneider Electric vezetőit és iparági szakértőit hozta össze annak érdekében, hogy közösen határozzák meg az energiaipar és az ipari értéklánc jövőbeni prioritásait.

A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.

A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője.  A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.

A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.

„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára”

– mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.

A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.

A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.

A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss