Gazdaság
Folyamatosan változó jogszabályok: így segíthet az MI
A megyék átnevezése óriási jogszabály-módosítási hullámot hozott magával
A megyék átnevezése vármegyékké nem csak nagy port kavart a sajtóban és a közbeszédben egyaránt, de többszáz jogszabály módosítását igényelt. A helyzetet bonyolítja, hogy a különféle jogalkotók eltérő megoldásokat alkalmaztak a helyzet megoldására. A vármegyei jogszabály-dömping azonban csak a jéghegy csúcsa: egy év alatt 214 közlöny közel 12 ezer oldalán csaknem ötezer jogszabály jelent meg.
Az Agrárminisztérium egyesével módosította a rendeleteit, az országgyűlés alapvetően egy hatalmas módosító törvényt alkotott, ami 187 másik törvényben írta át a megyét vármegyére, a kormány pedig a fent is emlegetett hatalmas rendelettel több, mint 300-at. Ez utóbbiakban külön érdekes, hogy nem csak a vármegyék szerepeltek benne, hanem egy füst alatt még kisebb- nagyobb apróságok is. A frissen életbe lépett szabályok nagy része úgynevezett módosító jogszabály, némelyik közülük akár 200-300 másikat is módosít. Ezeket a változásokat emberi erővel követni nagyjából esélytelen: az, hogy valaki minden egyes Magyar Közlönyt átnyálazzon, lehetetlen küldetésnek tűnik.
Állandóan résen kell lenni
A minisztériumok átnevezése összességében tehát sok száz jogszabály módosítását igényelte, de egy átlagos cég mindennapi életére nézve ez mégsem jelent jelentős változást. A JOXA.hu fejlesztői által készített felhasználói felmérés szerint a jogszabályváltozások számán túl a cégek számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy az új változások nagyon gyorsan lépnek hatályba, így a korábbi 3-6-12 hónapos jogszabály-átvizsgálási belső céges szabályzatok teljesen használhatatlanok.
Mint Ferencz Mónika, a Blumenthal Consulting ügyvezetője megjegyezte, több olyan céggel is találkoztak, ahol a jogszabályok változásainak figyelésére egyszerűen nem maradt erőforrás: a nehézséget az jelenti elsősorban, hogy például a termelőcégeket érintő technikai, munkavédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok változását a jogi osztályok nem, vagy nagyon nehezen vállalják, a termelésben dolgozó mérnökök pedig nem szívesen olvasnak minden másnap egy Magyar Közlönyt, vagyis munkanaponként mintegy 50-60 oldalnyi tömény jogi szöveget.
A másik nehézség az úgynevezett salátajogszabályok vizsgálata: az elmúlt évben volt olyan jogszabály, ami csaknem 320 másikat módosított, és leggyakrabban ezek a jogszabályok csak érintőlegesen kapcsolódnak egymással.
Év végén felgyorsulnak az események
A jogalkotási rendszernek sajátossága, hogy ősz után beindul a futószalag: napi 1-3 közlöny jelenik meg, és rengeteg új, olykor nagyon jelentős változás születik, miközben a legtöbben a karácsonyfa alatt pihenik ki a bejglikómát. Ferencz Mónika elmondta, hogy a decemberi roham évek óta ezer feletti jogszabályt jelent, amit emberi erővel feldolgozni lehetetlen. 2022 év vége ebben is rekorder: az év utolsó tíz napjában összesen 1530 nyilvános jogszabály módosítását hirdették ki 1351 módosító jogszabályban.
Segíthet az automatizáció
Az elmúlt egy évben számos nagy, kódex jellegű törvény, mint például a Közbeszerzési törvény, vagy az Egészségügyi törvény is 10-11 alkalommal módosult. A témában rekorder kományrendelet pedig 12 hónap alatt összesen 23-szor.
Ma már az ügyvédi irodák is vonakodva vállalnak jogszabálykövetést, mert szinte lehetetlen ekkora adathalmazból kiszedni a legfontosabbakat, ráadásul hiba nélkül. Ezért van szükség a mesterséges intelligenciára.
“A sajátos rendszerek miatt szükség van emberi ellenőrzésre is, de a cégek számára az is egy hatalmas segítség, hogy a robotizált rendszer kiválasztja és összegzi a céget potenciálisan érintő jogszabályokat”
– mondta el a cég ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint
A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.
A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.
A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.
A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.
A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.
Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.
A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél
A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.
A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.
Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.
A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.
„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”
– mondta el Gondos Gabriella.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok
Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.
A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Közeledünk a négymilliós átlaghoz
Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord.
A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.
Már ennyiért is hiteleznek a bankok
Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.
Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.
Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.
Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.
Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.
A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.
A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.
Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.
A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.
A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát
-
Szórakozás2 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Zöld2 hét ago
Nem elég a hőhullám, itt a nyári légszennyezés: az ózon
-
Szórakozás2 hét ago
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban
-
Ipar2 hét ago
Bemutatkozik a Siemens Designcenter
-
Szórakozás2 hét ago
Barbie a legendás Whitney Houston előtt tiszteleg
-
Gazdaság2 hét ago
A hőhullám elmúlik, az energetikai kihívás velünk marad
-
Ipar2 hét ago
Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság




