Gazdaság
5 tipp, amit minden dolgozó imádni fog
Az informatikai háttér szorosan összefügg a munkahelyi elégedettséggel
A munkavállalók körében mára hatalmas népszerűségre tett szert a hibrid munkavégzési modell, vagyis az irodai és otthoni munka ötvözete, és elvárják, hogy a munkaadók az elérhető legjobb technológiát biztosítsák ehhez – derül ki a Unisys és a HFS kutatásából. A megkérdezett munkavállalók olyan informatikai környezetet várnak el, amelyben tolakodó IT-biztonsági intézkedések és felügyeleti szoftverek nélkül, hatékonyan tudnak távmunkát végezni. Ez kulcsfontosságú tényező a tehetségek megtartásában: a dolgozók közel kétharmada számára a technológia az egyik legfőbb motivációs tényező.
A globális gazdasági helyzet egyre szigorúbbá vált az utóbbi időben, erre válaszul sok vállalat korlátozta a távmunkát, és szigorított a home office szabályokon. Számos vállalat például legalább három vagy akár négy kötelező irodai napot írt elő az utóbbi időszakban. Azért fontos erre a folyamatra figyelni, mert az alkalmazottak kicsit több mint kétharmada a rugalmasságot nevezi meg legfőbb motiváló tényezőnek a munkájával kapcsolatban. Így azok a vállalatok, amelyek nem kínálnak megfelelő hibrid munkamodellt, azt kockáztatják, hogy értékes tehetségeket vesztenek el és lemaradnak a HR versenyben.
Többek között ezt a jelenséget vette górcső alá HFS Research és a Unisys közös kutatása a hibrid munkakörnyezetetről, vizsgálva mindezt elsősorban azokban az esetekben, amikor az alkalmazottak alapvetően távolról dolgoznak, és hetente egy-két napot töltenek az irodában. Az elemzésbe az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 2000, legalább 500 millió dollár bevétellel rendelkező vállalatnál dolgozó válaszadót vontak be.
Eltérések a munkáltatók és a munkavállalók véleménye között
A kutatás megerősíti a hibrid munka eltérő megítélését a munkaadói és munkavállalói oldalon. Míg a munkavállalók körében, 49% tartja „nagyon hatékonynak” ezt a modellt, addig a munkaadóknak mindössze 33%-a. A hibrid munka dolgozói népszerűségét támasztja alá, hogy az alkalmazottak 89%-a legalább annyira vagy még inkább elkötelezett munkahelye iránt, mint hat hónappal a megkérdezés előtt. Bár a munkáltatók is egyre jobban elfogadják a hibrid munka előnyeit, bőven van még lehetőség a fejlődésre, mivel a vezetők mindössze 26%-a alakította – saját bevallása szerint – vezetési stílusát kifejezetten a hibrid munkához.
Más eltérések is mutatkoznak a munkáltatók és a munkavállalók vélekedése között. A munkaadók úgy vélik, hogy az alkalmazottak kevésbé elkötelezettek munkahelyük iránt a hibrid környezetben, elsősorban azért, mert így dolgozva könnyebb más állást keresni. Az alkalmazottak viszont a menedzsmenttel és a vezetéssel való megfelelő kapcsolattartás hiányát említik a csekélyebb elkötelezettség legfőbb okaként. További eltérés, hogy míg a dolgozók a „kevesebb értelmetlen meetinget” említik szignifikánsan többen az ideális hibrid munkakörnyezet fő feltételeként, addig a munkaadók a „proaktív, spontán ötletelést” tartanák fontosabbnak.
Öt ajánlás a munkáltatóknak
A kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú lépésekre, amelyeket a munkáltatók megtehetnek egy ideális hibrid munkakörnyezet kialakítása érdekében.
- Használják a hibrid munkavégzésben rejlő rugalmasságot motivációs eszközként: az alkalmazottak 87%-a nagyon vagy valamelyest hatékonynak tartja a hibrid modelleket, 67%-uk pedig a munka és magánélet közötti egyensúlyt javító rugalmasságot tartja a teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőnek.
- Aknázzák ki a technológiában rejlő előnyöket: az elkötelezett alkalmazottak 62%-a rendkívül motiválónak tartja a megfelelő informatikai környezetet. Jó példa erre a „Workplace-as-a-Service” szolgáltatás, ahol egy vállalat a felhőben hozza létre munkatársai számára a digitális munkakörnyezetet, beleértve az összes szükséges szoftver telepítését, konfigurálását, üzemeltetését és támogatását. A munkaadóknak érdemes figyelembe kell venniük a generációs különbségeket is a technológiai preferenciákban. A millenniumi nemzedék tagjai például (a 26-45 évesek) sokkal nagyobb értéket látnak a chatbotokban, a viselhető eszközökben és a virtuális táblákban, mint a Z generációs kollégák (25 évnél fiatalabbak). Más megoldások, például az automatizálási eszközök, minden korcsoportban általánosan népszerűek.
- Biztosítsanak zökkenőmentes informatikai támogatást az állásidő minimalizálása érdekében: az alkalmazottak 49%-a heti egy-öt órát veszteget el az IT-problémák kezelésével. Noha fontos számukra az adatvédelem, 92%-uk hajlandó megosztani eszközeik és alkalmazásaik teljesítményadatait a gyorsabb és hatékonyabb támogatás érdekében. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem akarnak bossware-t, vagyis alkalmazottfigyelő szoftvert. Ezeket a programokat a munkáltatók arra használják, hogy nyomon kövessék és figyelemmel kísérjék a dolgozók tevékenységét munkaidőben a termelékenység biztosítása érdekében – például a billentyűleütések, az egérmozgások, az e-mailek, a csevegőüzenetek, a böngészési előzmények és a képernyőképek nyomon követésével.
- Olyan IT-biztonsági kereteket hozzanak létre, amely nem akadályozza az együttműködést és a termelékenységet: az alkalmazottak 33%-a számol be arról, hogy a munkájukat, szabadságukat túlzottan korlátozó IT-biztonsági szabályok és eljárások negatívan befolyásolják a munkájukat. A munkaadóknak alkalmazkodniuk kell a hibrid munkavállalók igényeihez, miközben a termelékenység akadályozása nélkül kezelik a kibertámadások kockázatait.
- Fektessenek be a munkavállalói élményt (employee, experience, EX) javító programokba, például jutalmazási szisztémák kidolgozásába vagy közösségi alkalmak biztosítására, hogy növeljék a dolgozók elkötelezettségét. Minél régebb óta foglalkozik tudatosan egy vállalat a munkavállalói élménnyel, annál nagyobb a hatása. A már jó ideje futó, érettebb programok esetében a munkáltatók 74%-a számolt be dolgozói fokozódó elkötelezettségről, míg a kevésbé bejáratott és új programok esetében 59%-os, illetve 24%-os növekedésről számoltak be.
„Kutatásunk rávilágít, hogy mennyire fontos lehet a jól optimalizált hibrid munkakörnyezet és arra is, hogy mennyire meghatározó mindebben a technológia”
– mondta el Weston Morris, a Unisys Digital Workplace Solutions stratégiai igazgatója. Hozzátette:
„Az Unisysnél nem csak arra törekszünk, hogy ideális hibrid munkakörnyezetet biztosítsunk saját munkatársainknak, így a budapesti központunk alkalmazottainak is, hanem arra is, hogy ügyfeleink számára is biztosítsuk a megfelelő technológiai eszközöket, például Workplace-as-a-Service szolgáltatásunkat ahhoz, hogy sikeresek legyenek ebben az új környezetben.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric
Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.
A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.
„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”
– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.
Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.
A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.
Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.
A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.
A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort
-
Ipar2 hét ago
Ipari léptékű SLS 3D nyomtató a Formlabs-tól: bemutatkozott a Fuse X1
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás1 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről






