Gazdaság

Kivérezhetnek a hazai kereskedő vállalatok, ha nem váltanak digitális stratégiára

Ez az üzleti modell mentheti meg a magyar üzleteket a vásárlókért folytatott küzdelemben.

Az elmúlt években világszerte számtalan új értékesítési csatorna jött létre, amelyek meghatározó része ma már digitális. Az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a piaci verseny globálissá vált, melyben a hazai kereskedők nagy részének – pár üdítő kivételtől eltekintve – sajnos óriási hátránnyal kell megküzdenie. Radó Mátyás, az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.

A túlfogyasztás korában minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak a kereskedők

Az elmúlt 3 évben csak az USA-ban 148, legalább 100 üzletet működtető kiskereskedelmi hálózat fejezte be a működését. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy alábecsülték az online kereskedelem jelentőségét és nem ismerték fel benne a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. A szakértő szerint napjainkban azok a piaci szereplők, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak a vásárlók szemében.

“Ambivalens érzés látni, hogy egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok nem tudnak élen maradni a versenyben. A ma is sikeres cégek annak köszönhetően maradnak relevánsak a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási gyakorlaton, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, amivel a vevők igényeinek, problémáinak egy szélesebb körét oldják meg.”

– fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Az omnichannel értékesítés túlélési stratégia lehet a klasszikus kereskedők számára

A piac jelenlegi állása azt mutatja, hogy a kereskedelem domináns pozícióit Magyarországon ma főként globális vagy regionális top kereskedők foglalják el, a hazai tulajdonú vállalatok pedig lassan, de biztosan lemaradnak ebben a versenyben. Az igazán eredményes kereskedelem mostanra egy többdimenziós és integrált játéktérré alakult, ahol a különböző csatornák erős kölcsönhatásba lépnek egymással. Azok a vállalatok, akik ezt felismerik, immár az omnichannel, azaz a „minden csatornás” megközelítést alkalmazzák, tehát arra törekednek, hogy a vásárlók számára ugyanolyan élményt nyújtsanak minden érintkezési ponton, függetlenül attól, hogy az adott csatorna fizikai, digitális vagy egyéb személyes interakció. Az omnichannel stratégia biztosítja, hogy a fogyasztók a lehető legkényelmesebb módon teremtsenek kapcsolatot a kereskedőkkel, ami napjainkban elengedhetetlen eleme a kiváló vásárlói élménynek. Ennek a kiszolgálási modellnek a bevezetése tehát egy fontos stratégiai lépés lehet a hazai kereskedőknek a vásárlókért folytatott küzdelemben.

„Az üzleti világ gyors változásainak egy leginkább kitett szektora a kereskedelem. Az értékláncok rövidülnek, amiből a kizárólag az áruközvetítéssel foglalkozó kereskedők egyre nagyobb számban kiszorulnak. Sok hazai szereplő sajnos még így sem realizálja, hogy ezek a tényezők mennyire átalakítják az üzleti környezetet. 2023-ban pusztán egy webáruház indítása már nem elég ahhoz, hogy a kereskedők relevánsak maradjanak a vásárlóik számára. Napjainkban a jövőorientált gondolkodás a teljes üzleti modell átformálásáról szól.”

– hívta fel a figyelmet Radó Mátyás, az OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa, az Egységesített Kereskedelem című üzleti szakkönyv társszerzője.

Skálázható fejlődési fázisok és a nirvána

Amikor egy vállalat elkezdi kialakítani omnichannel szolgáltatásait, azok eleinte még igen fragmentáltak. Nem minden szolgáltatás érhető el minden csatornán, nem minden tevékenység követhető mindenhol, ahol az áruelosztási szereplőknek szüksége lenne rá és az azonnaliság élményét sem lehet mindenhol biztosítani. Az egységesített kereskedelem nirvána állapota akkor valósul meg, ha a vevők és az értékesítők minden érintkezési ponton teljes mértékben tisztában vannak a fogyasztói interakciók minden részletével, és nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne lehetne az összes csatornán azonos minőséggel elérni és követni. Azonban, mivel az idő előrehaladtával új technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az egységesített kereskedelem állapotának elérése állandóan kitolódik, így ez egy folyamatosan mozgó célpont, amelyhez csak közelíteni lehet, de elérni sosem.

“A könyvünk célja annak bemutatása, hogy a kereskedelem digitalizációja nemcsak IT probléma, hanem üzletfejlesztési kihívás is. Éppen ezért a vállalatvezetők fókuszát a fizikai és digitális értékesítési csatornák közötti akadályok felszámolására, a kereskedelmi folyamatok módszeres átalakítására és összehangolására kell irányítani.”

– hangsúlyozta Ocskay László, a könyv másik társszerzője, majd folytatta:

“Ez az üzleti szakkönyv abban nyújt a vállalatok számára útmutatást, hogy miként lehet egy digitális kereskedelmi gyakorlatot sikeresen beilleszteni a vállalat működésének egészébe. Könyvünkben a digitális csatornákon elérhető üzletág kiterjesztések stratégiáit tárgyaljuk és mutatjuk be számos szemléletes példán keresztül, melyek mind hozzásegítik a hazai vállalkozásokat ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket és relevanciájukat a dinamikusan változó piacon.

A hazai szereplők kitörési lehetőségei

Az “Egységesített Kereskedelem – Miként építenek a sikeres kereskedővállalatok összehangolt szolgáltatói ökoszisztémát?” könyv szerzői Ocskay László és Radó Mátyás, több mint egy évtizedes széleskörű iparági tapasztalat alapján vezetik az olvasót azokon a fejlődési fázisokon keresztül, amelyeket a sikeres kereskedelmi vállalatok alkalmaznak az összehangolt szolgáltatói ökoszisztémák kialakításához. A könyv rámutat, hogy az online kereskedelem nem csupán egy alternatív értékesítési csatorna, hanem egy olyan lehetőség, melynek kiaknázásával a hazai vállalatok is átfogóbb és magasabb értéket nyújtó szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára.

„Úgy gondolom, hogy optimistának kell lennünk a jövőt illetően, hiszen a magyar kiskereskedőknek is megvan az esélyük arra, hogy saját előnyeinket felhasználva megkülönböztessék magunkat a piacon. Ebben a régiós terjeszkedésben előttük járó szereplők lehetnek példaértékűek számukra. Ha a hazai vállalatok a helyi beágyazottságra építve teljes körű omnichannel integrációt valósítanak meg, akkor a tisztán digitális szereplőkhöz képest vonzóbb értékajánlatot tudnak kínálni és vissza fogják nyerni a korábbi erejüket.”

– fejtette ki Ocskay László az Egységesített Kereskedelem szakkönyv társszerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitális fejlődés hazai stratégia Vállalatok váltás

Up Next

Aranyat befektetésnek? Igen!

Don't Miss

Felpörgette a nyarat a Főtaxi

Gazdaság

Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében”

– mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk”

– tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke. 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM

A DVM 2026-ban átfogó stratégiai és arculati megújuláson esett át, egyidejűleg a Váci úti irodafolyosó egyik legkiemelkedőbb épületébe, a Promenade Gardensbe költözött. A megújulás célja, hogy a vizuális megjelenés is hűen tükrözze azt az átfogó szakmai tudást és iparágakon átívelő tapasztalatot, amely a vállalatot több mint három évtizede a piac élvonalában tartja.

Hazánk legkomplexebb integrált építészeti és építőipari szolgáltatásait nyújtó cégeként a DVM a projektek teljes életciklusát összehangoltan kezeli, az igények megfogalmazásától a tervezésen át a kulcsrakész átadásig. Működése három kiemelt pillérre épül: Design & Build, tervezés és generálkivitelezés. Legyen szó a W Hotelről, egy háromezer négyzetméteres magánklinikáról, egy húszezer négyzetméteres ipari csarnokról vagy egy 650 lakásos társasházról — a DVM minden esetben azonos, kiemelkedő minőséget nyújt megrendelőinek.

Az új arculat középpontjában a „DVM” cégnév áll, amely már nem viseli a korábbi „group” utótagot. A gesztus üzenete egyértelmű: a márka három betűje mára magabiztosan képviseli a cég letisztult szolgáltatásrendszerét és az általa lefedett iparágakat. A megjelenés elegáns minimalizmusa félreérthetetlen iparági utalásokat hordoz. A betűformák ívei egyszerre idézik meg a mérnöki precizitást és az épített környezet egyedi karakterét. A logó egyúttal az egész arculati rendszer kiindulópontja is: egyes részei önálló grafikai elemekké alakíthatók, így következetes vizuális nyelvet teremtenek.

A megújulás részeként megszülettek a DVM kiemelt szektorait képviselő almárkák is. A nyolc egységből álló albrand-rendszer — DVM Heritage, DVM Hotel, DVM Retail, DVM Healthcare, DVM Logistics, DVM Home, DVM Office és DVM Beyond — azt a széles működési palettát mutatja be, amely a cég munkáját jellemzi: a műemléki rekonstrukcióktól a kereskedelmi, szálloda-, lakó-, ipari, logisztikai és egészségügyi fejlesztéseken át az egyedi, speciális projektekig.

A megújulás azonban messze túlmutat a vizuális megjelenésen. A DVM az elkövetkező évtizedek legnagyobb iparági átalakulásaira készül tudatosan: a fenntarthatósági elvárások, az építési technológiák és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése gyökeresen átformálja a szektort. A vállalat meggyőződése szerint éppen ezért értékelődnek fel még inkább azok az emberi, partneri és alvállalkozói kapcsolatok, amelyeket az elmúlt évtizedekben épített ki. A DVM felelősségként tekint saját szerepére az épített környezet alakításában. Olyan minőséget kíván létrehozni, amely évekig örömöt szerez mindenkinek: annak is, aki csak elsétál az épület előtt, és annak is, aki belép az irodába, szállodába, otthonába vagy orvosi rendelőbe.

„Az új arculat a szakmai önképünk vizuális megfogalmazása. Az új logó letisztultsága és az albrandek rendszere pontosan azt fejezi ki, ami a DVM működésének lényege: integrált, sokoldalú szakmai tudás, mérnöki precizitás és építészeti minőség, emberi léptékben.”

— emelte ki Massányi Tibor, ügyvezető partner.

A DVM megújulása tudatosan felépített következő fejezet kezdete, amelyben a három évtized alatt felhalmozott tudás, a megújult vizuális identitás és az új irodai környezet együtt teremti meg az alapot a következő évtizedek kihívásaihoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!