Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A kkv-k harmada használ mesterséges intelligenciát a marketingjében

mesterséges

Év elején, amikor a mesterséges intelligencia (MI) széles körben elérhetővé vált a kis- és középvállalkozások számára, senki sem számított arra, hogy az új technológia ilyen gyorsan elterjed.

Egy friss kutatás szerint mára minden harmadik kkv alkalmazza az MI-t marketingcélokra, ezzel az eszköz gyorsan bekerült a legnépszerűbb marketingeszközök közé.

A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

  1. Facebook
  2. Honlap
  3. Google ↑1
  4. Instagram ↓1
  5. Ajánlat ↑3
  6. Hírlevél
  7. Ajánlás↓2
  8. Keresőoptimalizálás ↓1
  9. Mesterséges intelligencia
  10. Blog ↓1

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.

Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy

„Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.”

Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

  1. Facebook
  2. Google ↑1
  3. Ajánlás ↓1
  4. Honlap ↑1
  5. Hírlevél ↑2
  6. Networking
  7. Webshop ↓3
  8. Ajánlat ↑1
  9. Partnertalálkozó ↑1
  10. Affiliate marketing ↑7

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.

„Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni”

– hívja fel a figyelmet Wolf Gábor.

Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.

„Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel”

– tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.

A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek.

A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor, kisvállalatimarketing-szakértő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss