Connect with us

Gazdaság

A magyarok pénzügyi tudatosságának is mélyütés volt a kata módosítása

pénzügyi

2023-ban gyakorlatilag megszűnt a toborzás a független pénzügyi közvetítői piacon. Évek óta komoly kihívás az elöregedés, a fiatalok hiánya, ám igazán látványos ütést a 2022. szeptembere óta hatályos kata-módosítás – miszerint katás adózó csak magánszemélynek állíthat már ki számlát – vitt be a szakmának, ahol így még nehezebbé vált pályakezdőként elindulni – világít rá a GRANTIS független pénzügyi tanácsadó elemzése

Pénzügyi közvetítők ugyanis a hatályos jogszabályok alapján csak közvetítő cégnek számlázhatnak, így számukra a kata nem választható adónem. Ugyanakkor pályakezdőként, kiépített klientúra nélkül hosszú ideig nem térül meg a működés. Ezt az időszakot most tanácsadónak kell előfinanszíroznia, vagy a közvetítő cégnek, így hónapokig veszteséges lehet a működés a megnövekedett adóterhek miatt.

A független alkusz tavaly szeptemberben több más biztosítóval és alkuszcéggel közösen azt jósolta, hogy a kata ellehetetlenülésével a pénzügyi közvetítői piacon sokkal nehezebbé válik a toborzás.

A GRANTIS most megkérdezte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tagjait arról, hogy valóban hátráltatta-e a toborzást a kata több mint egy évvel ezelőtti módosítása. A cégvezetők anonim válaszából az derült ki, hogy a módosítás egyértelműen negatív hatással volt az új, fiatal tanácsadók toborzására és megnehezítette a már szakmában dolgozók működését. 12 alkuszvezér közül mindössze kettő jelezte, hogy a toborzás növekedett a tavalyi évhez képest.

A legtöbb válaszadó kiemelte: a kata-módosítás tovább rontotta a jövedelmezőséget, így új, fiatal tanácsadókkal el sem kezdődött a közös munka, de a meglévő tanácsadók közül is sokan hagyták ott a pályát, mert más adónemben nem érte meg a vállalkozás fenntartása.

Több cégvezető arról is beszélt, hogy a kiadások megnövekedése és a jogszabályi környezet miatt már az sem járható út, hogy a közvetítőcég finanszírozza az első 12-18 hónap működést a megfelelő méretű klientúra kiépítéséig.

Növekednek a költségek

Ráadásul évek óta egyre kevesebben maradnak ennél a hivatásnál: míg 2021-ben 12 385 fő foglalkozott biztosításközvetítéssel, addig 2022 végén már csak 11 935 magánszemély rendelkezett engedéllyel.

A lassú csökkenésnek nem csak az utánpótláshiány az oka. Évről évre megfigyelhető a működési költségek növekedése.

“Azok biztosításközvetítők, akik nem akartak vagy tudtak befektetni az elmúlt években a fiatalabb generáció felkutatásába és oktatásába, az üzleti IT fejlesztésébe és nem helyeztek hangsúly a jogszabályi követelményeknek való hatékony megfelelésre, mára jelentős hátrányt halmoztak fel.”

– véli Sebestyén András, a GRANTIS alapító-ügyvezetője, aki szerint most egy lassú konszolidáció vette kezdetét a piacon.

Szükség lenne rájuk

Az újgenerációs fiatalok hiánya és a pénzügyi közvetítők számának több éve tartó folyamatos csökkenése az egész magyar társadalom számára hátrány, hiszen akadályozza az öngondoskodás, a tudatos pénzügyi kultúra terjedését.

Nem-élet ágon a biztosítási szerződések 70-80 százalékát, az élet-ági szerződése 40-50 százalékát kötik meg a magyarok alkusszal vagy függő- illetve többes ügynökkel. A magyar társadalom egy jelentős része kizárólag biztosításközvetítői hálózaton keresztül találkozik bármilyen megtakarítással vagy biztosítással. Elengedhetetlen, hogy csökkenés helyett növekedésnek induljon a területen friss szemlélettel, modern eszközökkel dolgozók száma”

– véli Veres Patrik, a cég öngondoskodási szakértője.

A GRANTIS az idei évben is tudta folytatni új tanácsadókkal mentorprogramját, öngondoskodási szakértői pedig már a kata módosítása előtt más adónemben dolgoztak. Sebestyén András elmondta:

Fiatal, a pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt és elhivatott munkaerőt egyre nehezebb lesz megszólítani. Erre ma kizárólag azok a biztosításközvetítő cégek képesek, ahol van forrás az újoncok kinevelésére és a perspektíva megteremtésére. Fontos, hogy az ágazatnak legyen egy vonzó jövőképe a fiatalok számára, és ezt a jövőképet most kell elkezdeni felépíteni.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss