Gazdaság

A magyarok pénzügyi tudatosságának is mélyütés volt a kata módosítása

2023-ban gyakorlatilag megszűnt a toborzás a független pénzügyi közvetítői piacon. Évek óta komoly kihívás az elöregedés, a fiatalok hiánya, ám igazán látványos ütést a 2022. szeptembere óta hatályos kata-módosítás – miszerint katás adózó csak magánszemélynek állíthat már ki számlát – vitt be a szakmának, ahol így még nehezebbé vált pályakezdőként elindulni – világít rá a GRANTIS független pénzügyi tanácsadó elemzése

Pénzügyi közvetítők ugyanis a hatályos jogszabályok alapján csak közvetítő cégnek számlázhatnak, így számukra a kata nem választható adónem. Ugyanakkor pályakezdőként, kiépített klientúra nélkül hosszú ideig nem térül meg a működés. Ezt az időszakot most tanácsadónak kell előfinanszíroznia, vagy a közvetítő cégnek, így hónapokig veszteséges lehet a működés a megnövekedett adóterhek miatt.

A független alkusz tavaly szeptemberben több más biztosítóval és alkuszcéggel közösen azt jósolta, hogy a kata ellehetetlenülésével a pénzügyi közvetítői piacon sokkal nehezebbé válik a toborzás.

A GRANTIS most megkérdezte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tagjait arról, hogy valóban hátráltatta-e a toborzást a kata több mint egy évvel ezelőtti módosítása. A cégvezetők anonim válaszából az derült ki, hogy a módosítás egyértelműen negatív hatással volt az új, fiatal tanácsadók toborzására és megnehezítette a már szakmában dolgozók működését. 12 alkuszvezér közül mindössze kettő jelezte, hogy a toborzás növekedett a tavalyi évhez képest.

A legtöbb válaszadó kiemelte: a kata-módosítás tovább rontotta a jövedelmezőséget, így új, fiatal tanácsadókkal el sem kezdődött a közös munka, de a meglévő tanácsadók közül is sokan hagyták ott a pályát, mert más adónemben nem érte meg a vállalkozás fenntartása.

Több cégvezető arról is beszélt, hogy a kiadások megnövekedése és a jogszabályi környezet miatt már az sem járható út, hogy a közvetítőcég finanszírozza az első 12-18 hónap működést a megfelelő méretű klientúra kiépítéséig.

Növekednek a költségek

Ráadásul évek óta egyre kevesebben maradnak ennél a hivatásnál: míg 2021-ben 12 385 fő foglalkozott biztosításközvetítéssel, addig 2022 végén már csak 11 935 magánszemély rendelkezett engedéllyel.

A lassú csökkenésnek nem csak az utánpótláshiány az oka. Évről évre megfigyelhető a működési költségek növekedése.

“Azok biztosításközvetítők, akik nem akartak vagy tudtak befektetni az elmúlt években a fiatalabb generáció felkutatásába és oktatásába, az üzleti IT fejlesztésébe és nem helyeztek hangsúly a jogszabályi követelményeknek való hatékony megfelelésre, mára jelentős hátrányt halmoztak fel.”

– véli Sebestyén András, a GRANTIS alapító-ügyvezetője, aki szerint most egy lassú konszolidáció vette kezdetét a piacon.

Szükség lenne rájuk

Az újgenerációs fiatalok hiánya és a pénzügyi közvetítők számának több éve tartó folyamatos csökkenése az egész magyar társadalom számára hátrány, hiszen akadályozza az öngondoskodás, a tudatos pénzügyi kultúra terjedését.

“Nem-élet ágon a biztosítási szerződések 70-80 százalékát, az élet-ági szerződése 40-50 százalékát kötik meg a magyarok alkusszal vagy függő- illetve többes ügynökkel. A magyar társadalom egy jelentős része kizárólag biztosításközvetítői hálózaton keresztül találkozik bármilyen megtakarítással vagy biztosítással. Elengedhetetlen, hogy csökkenés helyett növekedésnek induljon a területen friss szemlélettel, modern eszközökkel dolgozók száma”

– véli Veres Patrik, a cég öngondoskodási szakértője.

A GRANTIS az idei évben is tudta folytatni új tanácsadókkal mentorprogramját, öngondoskodási szakértői pedig már a kata módosítása előtt más adónemben dolgoztak. Sebestyén András elmondta:

“Fiatal, a pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt és elhivatott munkaerőt egyre nehezebb lesz megszólítani. Erre ma kizárólag azok a biztosításközvetítő cégek képesek, ahol van forrás az újoncok kinevelésére és a perspektíva megteremtésére. Fontos, hogy az ágazatnak legyen egy vonzó jövőképe a fiatalok számára, és ezt a jövőképet most kell elkezdeni felépíteni.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:grantis kultúra magyarok pénzügyi tudatosság

Up Next

Szervezeti változásokat jelentett be az LG Electronics

Don't Miss

Csődközelből az európai hódításig: így lett nemzetközi siker a 30 éves R-Water

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!