Gazdaság

A bizalmi vagyonkezelés – Átfogó útmutató a vagyontervezés leghatékonyabb eszközéről

bvk bizalmi vagyonkezelés átfogó útmutató

kép: Envato

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) magyarországi bevezetése óta eltelt közel tíz évben a hazai vagyontervezési gyakorlat egyik meghatározó és legszélesebb körben alkalmazott eszközévé nőtte ki magát. Ezt mindenekelőtt az itthon kialakított, rendkívül rugalmas jogszabályi környezet tette lehetővé. Különösen fontos, hogy eseti jelleggel lényegében bárki elláthat bizalmi vagyonkezelési feladatokat, ami ezt a vagyontervezési konstrukciót mindenki számára könnyen és alacsony költséggel igénybe vehetővé teszi.

A vagyontervezés keretében magánszemélyek és gazdálkodó szervek egyaránt hatékony megoldást találhatnak vagyonuk gazdasági és személyes kockázatokkal szembeni védelmére. Egyes vagyontervezési eszközök arra is lehetőséget adnak, hogy a magánszemélyek a tulajdonukban lévő társasági részesedéseket és más vagyontárgyakat az öröklési jog kötöttségeitől függetlenül, rugalmasabban juttassák a következő generáció kezébe.

2. A bizalmi vagyonkezelés lényege és struktúrája

A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének lényege, hogy a vagyonrendelő – ingyenesen – vagyonát vagy annak meghatározott részét átruházza egy másik jogalanyra, a vagyonkezelőre. A felek között megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő ezt követően az átadott vagyon tekintetében a tulajdonosi jogosítványok összességét gyakorolja: gondoskodik a vagyon kezeléséről, és azt – a hozamokkal együtt – a szerződésben megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek részére kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési konstrukció alapvetően egy háromszereplős jogügylet, amelynek résztvevői a következők:

a vagyonrendelő – aki a vagyontárgyakat átadja;
a vagyonkezelő – aki a vagyont a szerződéses feltételrendszernek megfelelően kezeli;
a kedvezményezett – aki a kezelt vagyon hozamából, illetve adott esetben magából a vagyonból részesedésre jogosult.

Az átruházott, ún. kezelt vagyon mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő saját vagyonától jogilag teljes mértékben elválik, így védve van mindkét fél hitelezőinek és egyéb kockázatainak hatásaitól. Az átadott vagyon ezenfelül a vagyonkezelő által esetleg kezelt egyéb vagyontömegektől is elkülönítve tartandó.

A bizalmi vagyonkezelésbe bevonható vagyontárgyak köre rendkívül széles: társasági részesedés, pénzügyi befektetések, készpénz, műkincs és ingatlan egyaránt átadható – a vagyonrendelő vagyonának egy körülhatárolt részétől akár annak teljes egészéig.

3. A bizalmi vagyonkezelés résztvevői

3.1. A vagyonrendelő

A vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony kiindulópontja és alapvető szereplője. Széles körű jogosítványokkal rendelkezik a vagyonkezelési feltételek meghatározása és jövőbeni módosítása terén – ideértve például a kedvezményezetti kör megváltoztatását vagy új vagyonkezelő kijelölését is. A vagyonkezelési szerződés hatályának fennállása alatt a vagyonrendelő bármikor jogosult újabb vagyontárgyakat is a bvk körébe vonni.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállását a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése önmagában nem szünteti meg. Mindazonáltal célszerű ezekre az esetekre a vagyonkezelési szerződésben előre felkészülni. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelői jogosítványok gyakorlását halála esetére egy általa megjelölt más személyre ruházza. Alternatív megoldásként indokolt lehet protektor kijelölése is.

A protektor felhatalmazást kaphat arra, hogy a vagyonrendelő halálát követően megjelölje azt a személyt, aki a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlásának és a vagyonrendelőt terhelő kötelezettségek teljesítésének átvételére jogosult. Ez a személy lehet a vagyonrendelő közeli hozzátartozója, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony valamely kedvezményezettje, de akár tőlük teljesen független harmadik személy is. A vagyonrendelő az érintett jogok és kötelezettségek tartalmát és terjedelmét szintén korlátozhatja.

3.2. A vagyonkezelő

Vagyonkezelő egyaránt lehet természetes személy és jogi személy. A magyar jog egyik különlegessége, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye nem szükségszerűen különül el egymástól: a vagyonrendelő önmagát, illetve az általa alapított gazdasági társaságot is kijelölheti bizalmi vagyonkezelőként. E megoldás előnye, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felett a vagyonrendelő közvetlen irányítása fennmarad.

Családi vagyonkezelési struktúrákban bevett megoldás egy erre a célra alapított vagyonkezelő társaság – jellemzően korlátolt felelősségű társaság – létrehozása, amely a családtagoktól érkező, vagy a családtagok érdekében átadott vagyont kezeli. Lényeges, hogy egyes esetekben – egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén – a vagyonkezelői tevékenység a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül is folytatható.

A vagyonkezelő feladatköre kiterjed a kezelt vagyon tulajdonosi szemléletű, gondos kezelésére, a számviteli nyilvántartások és könyvelés naprakészen tartására, a hozamok kifizetésére, valamint a vagyon kedvezményezetteknek a vagyonkezelési szerződéssel összhangban történő kiadására. A vagyonkezelőt minden döntése meghozatalakor a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartása kötelezi.

A vagyonkezelő a kezelt vagyontömeg számára elkülönített, önálló folyószámlát és értékpapírszámlát köteles nyitni, és az általa kezelt vagyontömegről önálló könyvelést kell vezetnie.

3.3. A kedvezményezettek

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges gazdasági haszonélvezői a kedvezményezettek. A jogszabály nem állapít meg szűkítő feltételeket arra nézve, hogy ki tölthet be kedvezményezetti pozíciót. A vagyonrendelők jellemzően saját szűkebb családi körüket – házastársat, gyermekeket, unokákat – jelölik meg kedvezményezettként, ugyanakkor maga a vagyonrendelő is minősülhet kedvezményezettnek.

A kedvezményezetti jogosultság feltételekhez köthető – ilyen lehet például egy meghatározott életkor elérése –, és a kedvezményezetti kör személyek körülírásával is kijelölhető: ez azt is lehetővé teszi, hogy kedvezményezetté váljon olyan személy is, aki a vagyonrendelés időpontjában még nem él (mint például egy jövőben születendő unoka). A kedvezményezetti kifizetések mértékét, ütemezését és feltételeit a vagyonrendelő határozza meg.

A vagyonkezelő egy naptári éven belül akár több alkalommal is teljesíthet kifizetést a kedvezményezetteknek, ehhez azonban a vagyontömegnek minden egyes kifizetés előtt közbenső mérleget kell készítenie.

4. A bvk-val elérhető célok és előnyök

4.1. Hagyatéki és házassági vagyontervezés

A vagyonrendelő halálát követően a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak nem képezik a hagyaték részét, ezért a bvk alapításával egyaránt elkerülhető a Ptk. kötöttségekkel teli öröklési jogi rendszerének alkalmazása – ideértve különösen a kötelesrész kiadásának kötelezettségét –, és a hagyatéki eljárás adminisztratív terhe is. A bvk-ba vont vagyon kedvezményezetti felosztásáról kizárólag a vagyonrendelő dönthet, annak feltételeit saját belátása szerint határozhatja meg.

Ez a rugalmasság lehetővé teszi életkorhoz, meghatározott eseményhez, teljesítményhez vagy más objektív feltételhez kötött kifizetések kikötését, de akár életjáradék-jellegű juttatások folyósítását is. A bvk egyúttal funkcionálisan kiválthatja mind a házassági vagyonjogi szerződést, mind a végrendeletet. Amennyiben a vagyonrendelést követően tíz év eltelik, a vagyonrendelő örökösei a kötelesrészi igény alapján sem kérdőjelezhetik meg a bvk létrehozatalának érvényességét.

4.2. Társasági vagyonok és a családi vagyon egyben tartása

A bizalmi vagyonkezelési struktúra hatékony eszköz a társaságirányítás egységességének és a társasági vagyon összetartásának biztosítására a tulajdonos halálát követő időszakban is, megelőzve ezzel a tulajdonosi részesedések szétaprózódását. A vagyontárgyak és az érintett cégcsoportok feletti irányítás a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül, megszakítás nélkül fenntartható – szemben azzal a helyzettel, amelyet egy bizonytalan kimenetelű és sok esetben elhúzódó hagyatéki eljárás idézhet elő.

4.3. Vagyonvédelem

Mivel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdoni köréből, a bvk-struktúra alapítása hatékony védelmet nyújthat a vagyonrendelővel szemben esetlegesen felmerülő igényekkel és követelésekkel szemben. A bvk-ban elhelyezett vagyon teljesen elkülönül a vagyonrendelő személyes vagyonától, és arra a vagyonrendelő személyes felelősségén alapuló végrehajtás nem vezethető. Mivel azonban az átadott vagyonelemek a vagyonkezelő saját vagyonába sem olvadnak bele, a kezelt vagyon a vagyonkezelő kockázataitól is mentes marad.

4.4. Adózási előnyök

A bizalmi vagyonkezelési struktúra különösen alkalmas pénzügyi befektetések – értékpapírok, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök – hatékony kezelésére. Az adózási szempontból legjelentősebb előnyök a következők:

A vagyonkezelésbe való átadás maga adómentes. Az átadás pillanatában a vagyontárgyak – így különösen a társasági üzletrészek – adómentesen felértékelhetők piaci értékükre, ami a későbbi értékesítés adóterheit érdemben csökkentheti, illetve megszüntetheti.
Amennyiben a bvk kizárólag pénzügyi jellegű bevételeket realizál – mint például kamatjövedelem, osztalék vagy árfolyamnyereség –, azt társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.
A bvk tartós befektetési számlát (TBSZ-t) nyithat; az így elhelyezett befektetések hozama öt év elteltével adómentesen folyósítható a kedvezményezetteknek.
A kezelt vagyon közeli hozzátartozó kedvezményezett részére való kiadása illetékmentes.
Fontos megkülönböztetés, hogy míg a vagyon hozamából teljesített kifizetések adókötelezettséget keletkeztetnek, addig az eredeti, befektetett vagyon – a tőkerész – visszaadása nem jár adófizetési kötelezettséggel.

5. A bizalmi vagyonkezelés rugalmassága

A bvk egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a kivételesen rugalmas kialakíthatóság és módosíthatóság, amelynek főbb megnyilvánulásai az alábbiak:

A vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, így a vagyon irányítása a vagyonrendelő kezében marad. A vagyonkezelő személye a vagyonrendelő, illetve az általa erre felhatalmazott személy döntése alapján bármikor megváltoztatható.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés tartalma bármikor módosítható: a kedvezményezetti kör bővíthető vagy szűkíthető, és a vagyonnak a kedvezményezettek közötti megosztási arányai is megváltoztathatók.
A bvk-ra bármikor újabb vagyonelemek ruházhatók át – akár visszamenőlegesen, a vagyonrendelő halálának napjára is.
A bvk kizárólag a vagyonrendelő halálának esetére is megalapítható, lehetővé téve ezzel a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű hagyatéki eljárás kiváltását.
A bvk létrehozatala és fenntartása nem jár aránytalanul magas költségekkel, a struktúra felállítása akár néhány héten belül megtörténhet. Ehhez csatlakozik az MNB általi nyilvántartásbavétel, amely további kb. egy hónapot vesz igénybe.
A vagyonrendelő protektort is kijelölhet – például arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válik, vagy meghal –, aki jogosult a vagyonkezelő tevékenységét felügyelni és ellenőrzés alatt tartani.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a hazai vagyontervezési jog egyik legsokoldalúbb és legösszetettebb konstrukciója, amely egyidejűleg képes megfelelni az öröklésjogi, vagyonvédelmi és adójogi célkitűzéseknek. A jogintézmény rugalmasságát mindenekelőtt az biztosítja, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye egybeeshet, a szerződéses feltételrendszer a jogviszony fennállása alatt szabadon módosítható, és a kedvezményezetti kör – akár jövőbeni személyekre kiterjedően is – bármikor újradefiniálható. A bvk egyaránt alkalmazható generációváltási, vagyonvédelmi és adóoptimalizálási célokra, miközben a hagyatéki eljárás elkerülésével a vagyon feletti irányítás folyamatossága is biztosítható. E széleskörű alkalmazhatóság azonban egyúttal összetett jogi és adójogi megfontolásokat is igényel, amelyek körültekintő, egyedi tervezést tesznek szükségessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:pénzügy pénzügyi pénzügyi szolgáltatás vagyon vagyonkezelő

Up Next

Innováció a szakképzésben: Győri Járműipari Tudásközpont

Don't Miss

A járműtörténeti jelentések feltárják a használtautó-piac valóságát

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!