Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A jövő szakmáinak 85%-át még fel sem találták

jövő

Jövőbiztos tudás a magyar felsőoktatásban.

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az emberi agy működését utánzó számítástechnika az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben átalakítják majd az életünket és a munkánkat. Az Institute for the Future legutóbbi jelentése pedig még erőteljesebben fogalmaz, szerintük a 2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga”. Ezért is egyre fontosabb kérdés a felsőfokú tanulmányaikat megkezdő hallgatók számára, hogy valóban jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak.

A jövő szakmái mind a dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint a mesterséges intelligencia, az informatika, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák és azok a határterületi képzések, amelyek több tudományterület tudását ötvözik, ezek közé tartozik a BME fizikus-mérnök képzése is. A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz. A területekhez szorosan kapcsolódó képzést nyújtó fizikus-mérnök szak hallgatói egymásra épülő, kompetitív tudást szerezhetnek, a folyamatosan változó trendekhez igazodva az innovációs képességet és a szellemi tulajdon fontosságát is fókuszba helyezve.

Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Hogy milyen dinamikusan fejlődik ez a terület, azt a KSH adatai is jól mutatják: 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, ez 2020-ra már 147,5 ezer főre nőtt. „Az adat tehát az új arany.” Naponta sok millió terabájtnyi adat keletkezik a világban, az adatok feldolgozása és elemzése a másik kulcsterület, amelyre a jövőben is biztosan szükség lesz. Ezt a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek. Az adatelemzés, modellezés, algoritmusok, valamint a statisztika és valószínűségszámítás kiemelt területei a BME fizikus-mérnök képzésének is.

2025-re 133 millió ember fog élni a földön, aki közvetetten vagy közvetve foglalkozik a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással, utóbbi egyre több vállalatnál kerül fókuszba. Az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, a robotok azonban bizonyos szektorok munkaköreit biztosan nem fogják elvenni. A nehezebben automatizálható munkakörökben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottság. A mérnöki munka jövője a technológiai újításoktól függ, hiszen a robotok megalkotásával a fenntartásuk és fejlesztésük is együtt jár. Ehhez kapcsolódnak az optikai és félvezető-technológiák, amelyekben kiemelkedő szerepet tölt be a Bosch csoport és a Semilab Zrt. A számítógépek és adattárolók mellett az élet minden területén használt érzékelők, kijelzők és kommunikációs eszközök is félvezető-technológiát alkalmaznak. A fizikus-mérnök képzésen a hallgatók már egyetemi éveik alatt együtt dolgoznak kutató-fejlesztő vállalatokkal és betekintést nyernek a leginnovatívabb K+F cégek világába.

A technológiai fejlesztések nemcsak hazai és nemzetközi nagyvállalatoknál, hanem az egyetem berkein belül is megjelennek, izgalmas kutatás-fejlesztési kihívásokat adva a hallgatóknak. Ezt jól példázza a BME Fizikai Intézet egyik fiatal kutatójának, Sulyok Ábelnek doktori munkája, aki autók szélvédőjére vetített kijelzőket (Head-Up Display, HUD) vizsgált. Hogy kutatásának eredményeit felhasználják a következő generációs kijelzők fejlesztésében, Ábel doktori konzulensével és üzlettársával tudáshasznosító (spin-off) céget alapított az egyetem által szabadalmaztatott eredmények továbbfejlesztésére és üzleti hasznosításra. Az aHead Photonics Kft. 2024-ben fizikus, mérnök és informatikus kollégák részvételével egy autóba épített prototípus fejlesztésébe kezd, majd a BME-vel és autóipari beszállítókkal együttműködve 5-6 éven belül a piacra is léphet a vezetés biztonságát javító, önvezető autókban akár házimoziként is használható különlegesen széles látószögű kijelzőjével.

További információk a szakról: https://fizikusmernok.bme.hu/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását

A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.

A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.

A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.

A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.

„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”

– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.

Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal

Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.

A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?

„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”

– mondja Goda Gábor.

„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”

Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd

A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.

A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.

„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”

– fogalmaz Goda lakonikusan.

Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás

A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.

Miért érdekes ez a piac számára?

A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.

Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában. 

„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”

– mondja Goda.

„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”

Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.

Magyar technológia, globális skálázás

A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.

A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.

Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.

„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”

– zárja Goda Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.

A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.

A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.

A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss