A hőszivattyúk európai piacának szűkülésében közrejátszanak a felújításokat visszatartó kedvezőtlenül alakuló kamatok, a korábbi robbanásszerű növekedésből megmaradt készletek, illetve az energiaárak bizonytalan alakulása.

A stagnálás és csökkenés ellenére a gyártók folyamatosan bővítik gyártókapacitásukat a kontinensen, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac. A hazai zöldhullám akadályait, a stagnálás okait, a környező országok gyakorlatait és az új otthonfelújítási támogatás részleteit foglalta össze Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating&Ventilation Air conditioning Europe divíziójának dél- és kelet európai regionális vezetője.

Több mint két évvel ezelőtt, a háború kitörésének hatására kitört a pánik Európában, hiszen felemerült a lehetősége annak, hogy nem lesz gáz, és mindenki minél előbb szeretett volna valamilyen alternatív megoldást találni a problémára. Ez robbanásszerű növekedést idézett elő a hőszivattyúk piacán, amit a gyártók és az ő beszállítóik sem tudtak lekövetni. „Egyrészt a gyártókapacitás miatt, másrészt az alapanyag-beszállítók sem voltak készen erre a robbanásszerű igényre, ami ekkor jelentkezett. Ez egy olyan piacot generált, ami magától nem alakult volna ki” – mutatott rá Kozák Tamás, a Panasonic Marketing Europe GmbH Heating & Ventilation Air-conditioning divíziójának vezetője. A szakember szerint korábban évente 20-25%-kal nőtt a hőszivattyúk piaca, de a háború és az energiaválság hatására ez a növekedés robbanásszerű volt. „Lényegében nem tudjuk megmondani, hogy mekkora lett volna a potenciális piac, ugyanis nem sikerült az igényeket kielégíteni, előfordult, hogy a 2022-es rendeléseket 2023-ban kapták meg a megrendelők” – tette hozzá Kozák Tamás. A gyártás és a szállítás torlódott, ami odáig vezetett, hogy jelenleg is ezek a készletek vannak a piacon – ami szintén hozzájárult a hőszivattyúk piacának pillanatnyilag is fennálló stagnálásához.

Hiába a jelenlegi stagnálás és szűkülés, 2030-ra többszörösére fog nőni az európai piac

Bár úgy tűnhet, hogy ez a stagnálás, bizonyos piacokon – például Franciaország, Finnország, Olaszország és Lengyelország – pedig csökkenés a gyártókapacitások visszaszorítását tenné szükségessé, a hőszivattyúgyártók mégis a fejlesztés és bővülés mellett döntenek. „A közel jövőben a hőszivattyú lesz a fő fűtési megoldás Európában” – hangsúlyozta a szakértő. „Annak ellenére, hogy a kontinensen a piac jelenleg kisebb, mint tavaly, a gyártási kapacitásainkat mi és versenytársaink is bővítjük, ugyanis 2030-ra várhatóan többszörösére fog nőni a piac.” A Panasonic jelenleg is a pilzeni gyárát fejleszti, ahol korábban televíziókat gyártottak, de 2018-tól átálltak hőszivattyúkra, amelyek előállításával addig csak a Távol-Keleten foglalkoztak. A támogatási rendszerek jövőbeni alakulása is fontos szerepet játszik a döntés meghozatalában. „Ugyan egyelőre nem tény, azonban várható, hogy a jövőben az Európai Unió kiemelten fogja támogatni az Európában gyártott termékeket, szemben az Európán kívül gyártottakkal” – tette hozzá Kozák Tamás.

A kamatok alakulása és a felújítási piac változása is a hőszivattyúk piacának szűküléséhez vezetett

A háború hatására kialakult gazdasági környezetben a kamatok a korábbiaknál sokkal kedvezőtlenebbé váltak, ami lelassította az új beruházásokat. „Az elmúlt három hónapban ismét elkezdtek csökkenni a kamatok, ami azt jelenti, hogy várhatóan ez a szegmens javulni fog. Azt azonban nehéz előre megmondani, hogy a következő hat, nyolc vagy tíz hónapon belül” – mondta a Panasonic szakértője. „Számos olyan partnerünk van, akik végfelhasználók részére építenek házakat, sok esetben ők is az építés elhalasztása mellett döntöttek, most kezdődött el egy újraindítási folyamat, de ennek várhatóan jövőre lehet majd leghamarabb az eredményeit tapasztalni” – tette hozzá Kozák Tamás. Fontos tényező az is, hogy a felújítási piac sokkal jövedelmezőbb üzletet jelent, mint az új házak építése. Becslések szerint Európában a hőszivattyú értékesítés esetében az új házak teszik ki az egész 30%-át, míg a felújítások a 70%-át. Azonban az elmúlt évben a gáz ára csökkent, míg az elektromos áram ára emelkedett, ami bizonytalanságot okozott a felújításokkal kapcsolatos döntéshozatalban. „Kiváló példa erre Szlovénia, ahol legalább kétszer emelkedett a tavalyi évben az áram ára, és az emberek továbbra is bizonytalanságban vannak azzal kapcsolatban, hogy ez fog-e folytatódni. Ez értelemszerűen lelassítja a döntéshozatalt azzal kapcsolatban, hogy belevágjanak-e a felújításba.”

Az árérzékenység meghatározóbb, mint a zöld törekvések

Jól láthatóan Európában azokban az országokban nagy a felújítás és ezzel együtt a hőszivattyúk beépítésének az aránya, ahol van erre célzott állami támogatás vagy annyira zöld gondolkodásúak az emberek, hogy fontos preferencia számukra a fenntarthatóság. Mindemellett azonban az is szükséges, hogy ehhez az anyagi lehetőségeik is adottak legyenek.  „Az árérzékenyebb régiókban – mint amilyen a miénk is – kevésbé jellemző a zöldhullám, a vásárlók a választás során elsősorban az árak alapján döntenek. A skandináv országokban, Svájcban, Ausztriában a vásárlók az anyagi helyzetüknek köszönhetően is könnyebben hoznak környezettudatosabb döntéseket” – hangsúlyozta a Panasonic szakértője.

Magyarország szomszédos országaiban vannak célzott támogatási programok, csak hazánk marad ki a sorból 

A célzott támogatási programok elengedhetetlenek a piac fellendítéséhez, amelyekre a régióban Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban láthatunk példát. Ezekben az országokban a támogatási programok kifejezetten a hőszivattyúkat célozzák – ehhez csatlakozik most Magyarország is, igaz nem célzott támogatással, de a támogatási csomag részeként itthon is elkezdődhetnek a támogatott hőszivattyús rendszerek telepítései az új otthon támogatási program keretében.

„Nagyon jó iránynak tartjuk, hogy az új otthonfelújítási program lakossági pályázata keretében a fűtéskorszerűsítésre lehetséges a levegő-víz hőszivattyúkat is használni. Ez a lehetőség nemcsak a környezettudatos életmód felé vezető nagy lépés több ezer családnak, hanem jelentős energiamegtakarítást is eredményezhet a háztartások számára. A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága és alacsony üzemeltetési költségei révén hosszú távon kedvezőbbé válnak a fűtési költségek. Emellett ezek a rendszerek jelentős mértékben csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, hozzájárulva ezzel a klímavédelmi célok eléréséhez és közvetlen környezetünk levegőjének a tisztulásához is” – mutatott rá a divízióvezető. „A lakossági pályázat által biztosított támogatás lehetőséget ad arra, hogy minél többen élhessenek a korszerű és fenntartható fűtési megoldások előnyeivel. Ez különösen fontos most, amikor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezeti erőforrások védelmére és az energiatakarékosságra. A levegő-víz hőszivattyúk használata nem csupán technológiai előrelépést jelent, hanem hozzájárul a közösségek jóllétéhez és a háztartások komfortérzetének növeléséhez is, hiszen ellentétben a gázkazánokkal a hőszivattyúk a fűtés mellett hűteni is tudnak, ami egyre fontosabb és egyre szükségesebb lesz mindenki életében. A fosszilis tüzelőanyaggal üezemelő fűtőberendezéseket 2025 január után már nem lehet majd támogatni” – tette hozzá Kozák Tamás. A divízióvezető azt is elmondta, hogy a lakosság nagy részének a következő hőtermelő berendezése hőszivattyú lesz, különösen az újgenerációs, környezetbarát modellek. A hőszivattyúk ráadásul nemcsak a lakossági, hanem a közintézményi és nagyobb épületek fűtésében is egyre nagyobb szerepet kapnak majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából. 

A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi, fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.

A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.

Adat nélkül hogy lesz jelentés?

A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat (74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.

Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre, hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi adatoknak.”

A megvalósításnak más akadályai is vannak

A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).

Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák, például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.

A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.

A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között

A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be (59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.

29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a számít arra, hogy a bevételek növekedése révén  előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól vár előnyt.

„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra kötelezett társaik”

– mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Óriási lenne az igény a piacon a modern munkásszállók iránt.

Megfelelő szállás biztosítása esetén ugyanis nagyobb az esély, hogy a potenciális munkaerő munkát vállal olyan hiányterületeken és régiókban, amely a lakhelyétől jóval távolabb található.  Éppen ezért a kormány is kiemelten támogatja a modern munkásszállások létrehozását annak érdekében, hogy a munkavállalók mobilitása növekedjen, és a szállások minősége javuljon – hangsúlyozza Tóth Olivér, a Wellby House Kft. közvetítő cég értékesítési vezetője.

Eltűnőben vannak a tömegszállások

Magyarországon a munkaerő szállásoltatását körülbelül 90%-ban a munkáltatók és munkaerő-kölcsönző cégek végzik. Cégenként eltérő, hogy melyik megoldást preferálják. A munkaerőkölcsönző cégek a szállásoltatás során rengeteg terhet levesznek a vállalatokról, így kiemelt szerep jut nekik nem csak a munkaerő toborzásában, hanem a szállás biztosításában is. Magyarországon jelenleg kétféle munkásszállás típus található meg. Vannak a magánlakások/házak, amiket munkásoknak adnak ki. Gyakran ezt a szomszédok és utcabeliek nem nézik jó szemmel. Emellett vannak a régi rendszerből maradt szállók, amiket próbáltak ugyan korszerűsíteni, de a legtöbb sajnos több sebből vérzik. Ezekben a folyosón találhatóak a fürdők, WC-k, valamint általában emeletenként 1 konyha van. A felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Még mindig találni tömegszállást is, ahol 8-10 fő van egy szobában, de ez a gyakorlat szerencsére visszaszorulóban van.

„A munkáltatók felismerték a minőségi munkásszállások iránti igényt, és törekednek a munkavállalók számára megfelelő szállás biztosítására. Hozzánk is folyamatosan érkeznek megkeresések és alig várják, hogy elkészüljenek a szállóink”

– jegyezte meg Tóth Olivér. Kiemelte: a modern munkásszállások ugyanis elősegítik a munkaerő mobilitását, ami különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben.

A munkavállalók elégedettsége a legfontosabb

A munkáltatók – amellett, hogy törekednek a minőségi szállások irányába történő elmozdulás felé – egyre inkább kikérik a dolgozók véleményét a szállás körülményeiről, a feltételekről, kényelemről és a felszereltségről. Ha ugyanis a munkavállaló nem érzi jól magát a szálláson, nem pihen megfelelően, az a munka rovására mehet. A dolgozók elégedettsége kulcsfontosságú a munkaerő megtartásában és a fluktuáció csökkentésében.

„A munkáltatók számára egy-egy szállás kiválasztásánál a legfontosabb szempontok a tisztaság, a jó megközelíthetőség, a szobánként maximum 1-2 ágy és a magas komfortérzet. Éppen azért, hogy a munkavállalók ki tudják pihenni magukat és jól tudjanak teljesíteni a munkában. És természetesen hajlandóak legyenek munkát vállalni a lakóhelyüktől jóval távolabb”

– hangsúlyozza a szakember.

A 21. századi munkásszálló már inkább egy lakópark

A munkáltatók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a munkásszállókkal szemben, és a szállóknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a portaszolgálat, az éjszakai bejárás lehetősége, a nemek szerinti elkülönített hálóhelyek, és a fekvőhelyenként biztosított 5 m2 alapterület. Az ágyaknak legalább 90×200-as méretűeknek kell lenniük, emeletes ágy nem használható, és az ágyakhoz ágybetétet, takarót, párnát és ágyneműt is biztosítani kell. A szobákban kétnaponta kell takarítani, a közös helyiségekben pedig rendszeres és fertőtlenítő takarítást kell végezni, szintén legalább kétnaponta. A fekvőhelyszámnak megfelelő szék, legalább egy asztal, férőhelyenként egy 60×60 cm alapterületű ruhásszekrény-egység és egy éjjeliszekrény/falipolc az alapfelszereltség része. Fűtési időszakban legalább 20 fok-ot kell biztosítani a szálláson. Nemenként 5 főre egy mosdó vagy mosdócsap, 10 főre legalább egy zuhanyozó, továbbá 5 női és 10 férfi férőhelyenként egy-egy WC és 10 férfi férőhelyenként egy piszoár. A szálláshelyen biztosítani kell a mosási/vasalási lehetőséget is. 50 fő feletti szálláshelyen nappali tartózkodó helységet kell kialakítani. A konyha/étkező helységben szintenként, 20 férőhelyenként egy főzőlap és egy kétrészes mosogató, valamint legalább egy asztal és egy konyhaszekrény az előírás. Biztosítani kell az élelmiszertárolást: férőhelyenként legalább 0,1m3 térfogategységű élelmiszertároló rekeszben és 20 férőhelyenként egy hűtőszekrényben. 50 férőhelyenként betegszobát kell kialakítani. A munkásszállás házirendjét ki kell függeszteni, és a munkavállalók tudomására kell hozni. A higiénés szabályok betartására kiemelten fel kell hívni a figyelmet.

A magyar és a külföldi munkavállalók igényei eltérőek

A magyar és a külföldi munkavállalók szállásigényei eltérőek. Pontosan ezért nem mobilizálhatóak a magyarok olyan mértékben, mint amilyen mértékben elégedettek a harmadik országbeli munkavállalók. Közre játszik a munkavállalók társadalmi-gazdasági helyzete abban, hogy egy adott színvonallal mennyire elégedettek. Emellett a kulturális szokások is meghatározóak.

„Van olyan nemzet, amelynek tagjai szeretnek együtt főzni, s a kész ételt együtt elfogyasztani. Ez az egyik szállónk esetében fel is merült, hogy a rekreációs szoba helyén lehetne-e egy nagy közös étkező. A munkáltatók figyelnek ezekre a különbségekre, és jelzik is nekünk, hogy milyen igényeik vannak a munkavállalóknak. Magyarországon a szállásoltatás során az a jellemző, hogy a különböző nemzetiségű munkavállalókat nem szokták együtt szállásoltatni, ha mégis, akkor külön szinten helyezik el őket”

– összegez a Wellby szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!