A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a gazdaságot is jelentősen tehermentesíthetik.

A PwC Magyarország friss tanulmánya szerint már 10%-os piaci penetráció mellett is érezhető környezeti megtakarítás realizálható, míg 50-70%-os elterjedtségnél Budapest belvárosában öt év alatt akár 200-300 milliárd forintot lehetne megspórolni. A csomagolások újrahasználata így nem csupán a globális hulladékválságra jelentene megoldást, de számos gazdasági és társadalmi előnnyel is járna.

Globális hulladékrobbanás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint 2050-re a világon évente 3,8 milliárd tonna lakossági hulladék keletkezik, ami közel duplája a 2023-as 2,1 milliárdos értéknek. A fejlett országokban az egy főre jutó hulladéktermelés meghaladja a 800 kg-ot évente, és a hulladék jelentős része – 25% – csomagolásból származik.

A hulladékgazdálkodás költségei jelenleg évi 360 milliárd dollárt tesznek ki globálisan, és ez 2050-re 640 milliárd dollárra nőhet. A financiális terhek mellett pedig a környezeti és egészségügyi károk sem elhanyagolhatóak. Egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan.

„A hulladéklerakók kapacitásigénye a következő 25 évben több mint 20 milliárd tonnával nőhet, ami Németország 2022-es hulladéktermelésének 411-szerese. Ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nem fenntartható”

– mutatott rá Kerekes Antal, PwC Magyarország cégtársa a kutatást bemutató eseményen a PwC budapesti székházában.

Anyagok és alternatívák: a szabályozás is szigorodik

A tanulmány részletesen elemzi a különböző csomagolóanyagok környezeti hatásait – megdöbbentő adatok mutatják az újrahasznosítás alacsony mértékét. A műanyag csomagolások a globális piac 40%-át teszik ki, de mindössze 9%-uk kerül újrahasznosításra, ami a műanyagok egészségügyi kockázatait ismerve különösen aggasztó. A papír előnye a magas újrahasznosítási arány (az EU-ban 80% felett), de csak korlátozottan tartható körforgásban. Az üveg és az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, de gyártásuk energiaigényes.

Az újrahasználható csomagolás nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem üzleti lehetőség is: a tanulmányban bemutatott pilotprojektekben részt vevő boltokban akár 40%-os tranzakciószám-növekedést is tapasztaltak.

„Az EU új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR) 2026-tól egyre szigorúbb elvárásokat támaszt a kereskedőkkel szemben, előírva az újrahasználható csomagolások arányának növelését és az újratöltő állomások kötelező bevezetését. A fenntartható csomagolások piaca 2034-re elérheti a 400 milliárd dollárt, ami a teljes piac 25%-a lesz”

– hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG-riportingért felelős cégtársa.

A magyar fogyasztók is zöldre váltanának

A PwC 1800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint a hazai lakosság 88%-a kritikus vagy fontos problémának tartja a műanyaghulladék kezelését, és a vásárlók több mint fele hajlandó lenne 5-15%-kal többet fizetni a fenntartható termékekért. Ugyanakkor az alternatív lehetőségek hiányosak vagy nem eléggé ismertek: újratölthető, többutas csomagolású termékeket a fogyasztók mindössze 56%-a vásárol, és aki nem vásárol ilyen termékeket, annak 60%-a egyszerűen nem is találkozott még ezzel az opcióval. A magyar fogyasztók körében a legismertebb (37%) megoldás a repohár.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC kutatásának szakmai vezetője.

Havi néhány ezer forintért fenntartható megoldás is születhetne

A PwC komplex geolokációs modellezéssel vizsgálta meg, hogyan működhetne egy valós újrahasználati rendszer Budapesten, amely háztartási szinten gyűjti be és tisztítja az üveg- és alumínium csomagolásokat. Egy olyan szcenáriót vizsgált, melyben az anyagok körforgásban tarthatók, ellenállók, és értékcsökkenés nélkül újrahasznosíthatók. A modell elektromos járművekkel történő heti kétszeri kiszállítással és begyűjtéssel, valamint központi tisztítóüzemek üzemeltetésével számolt. Az eredmények azt mutatják, hogy már 10%-os piaci penetráció mellett is jelentős környezeti előnyök realizálhatók, míg 50-70%-os elterjedtség esetén a rendszer kifejezetten gazdaságossá válik.

90%-os visszagyűjtési ráta felett például 10%-os piaci penetrációval évente 60 ezer, 50% felett már akár 300-500 ezer szemetesnyi csomagolási hulladék lenne elkerülhető a belvárosban, jelentősen tehermentesítve a már most is túlterhelt hulladékgazdálkodási rendszert.

„Egy olyan modell kialakítása a cél, ahol a hulladékképződés elkerülése végső soron egy kedvezőbb megoldáshoz vezet a fogyasztónak és a kereskedőnek is üzleti lehetőségeket teremt. Ehhez a megfelelő ösztönzők megtalálása elengedhetetlen”

– fogalmazott Mekler Anita, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős cégtársa.

A műanyag csomagolások gyártásán is rengeteg károsanyag-kibocsátást lehet megspórolni: a modell alapján még alacsony piaci penetrácó mellett is a környezetbarátabb csomagolásoknak köszönhető CO2e-megtakarítás 2-11 ezer gépjármű éves kibocsátásával egyenértékű. A szolgáltatás havi 5000-6000 forintból, szélesebb körben elterjedt működéssel pedig akár havi 3000 forintból fedezhető lenne.

„A körforgásos csomagolási modellek nemcsak a környezetet, hanem a városi gazdaságot is tehermentesítik, miközben új munkahelyeket teremtenek. A siker kulcsa a szereplők együttműködésében, a fogyasztói edukációban és a szabályozói ösztönzőkben rejlik. A PwC modellje egyértelműen igazolja, hogy a fenntartható városi működés valós üzleti potenciált rejt, és Budapest akár élenjáró is lehetne ebben. Csak rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel”

– érvelt Molnár Léna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar idei Tudományos Diákköri Konferenciájának ünnepélyes megnyitóján írt alá hároméves stratégiai keretmegállapodást az SAP Hungary Kft. és az Egyetem.

A két szervezet célja, hogy a magyar mérnökképzés és a vállalati technológiai ökoszisztéma között még szorosabb kapcsolat alakuljon ki, ami egyszerre szolgálja az oktatás modernizációját, az ipari innovációt és a jövő szakember-utánpótlásának biztosítását.

A 3 évre szóló együttműködés középpontjában az a közös felismerés áll, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek. A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A felek a megállapodással egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keretet hoznak létre, amely meghatározza az együttműködés szakmai irányait.

A megállapodás keretében az SAP egy olyan fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, amely az együttműködés szakmai központjává válik. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, valamint üzleti analitikai megoldásokkal és más modern, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal. Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál is napi szinten működnek, így az egyetemi oktatás új minőséget kap azáltal, hogy a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ mindeközben találkozási pont lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt biztosít számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2000 főt foglalkoztató SAP Hungary kulcsszerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt lokáció az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzátette:

„Az SAP Hungary jelenléte folyamatosan erősödik: nemcsak a kollégák száma gyarapodik évről évre, hanem egyre összetettebb, hozzáadott értéket teremtő fejlesztéseket is végzünk. Ehhez a növekedéshez tehetséges és nyitott fiatalokra van szükségünk — ebben pedig a BME az egyik legfontosabb partneri kapcsolat és utánpótlási forrás számunkra. Külön üdvözöljük, hogy 2026 szeptemberében gazdaságinformatikus alapképzést indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni.”

A partnerség fontos eleme, hogy a tudástranszfer nem egyirányú: az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, főként olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok. Ez a kölcsönös modell ritka és kiemelten értékes pillére a megállapodásnak, amely biztosítja, hogy a vállalati gyakorlat és az akadémiai tudás egyaránt megújuljon és folyamatosan kövesse az iparág gyors változásait.

A felek a következő években több olyan közös projektet is indítanak, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között. A közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben. A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése mind hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak, az SAP pedig közvetlen kapcsolatba kerüljön a jövő tehetségeivel. A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

 „A BME számára kiemelt jelentőségű, hogy hallgatóink a legkorszerűbb ipari technológiákkal találkozzanak. Az SAP-val közös program nemcsak a tananyag frissítését teszi lehetővé, hanem új gyakorlati lehetőségeket, kutatási projekteket és ipari kapcsolatokat is biztosít. Ez valódi értéket teremt a diákok, az oktatók és a hazai innováció számára”

– fogalmazott Dr. Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.

A most aláírt szerződés az SAP részéről hosszú távú elköteleződést jelent a magyar műszaki felsőoktatás mellett, a BME számára pedig olyan partneri jelenlétet biztosít, amely technológiai hátterével és innovációs kapacitásával jelentős értéket teremt az egyetemi közösség számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna

– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.

A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.

Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében

A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).

A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.

Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át

A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.

A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.

A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.

Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld

A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.

A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.

A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie

A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.

A kvantumkorszak küszöbén

A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.

Új korszak a földmegfigyelésben

Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!