Gazdaság
Egyre kedveltebbek az energiahatékony ingatlanok
Két régióban, valamint a családi és társas házak esetében is javultak az energiahatékonysági mutatók a tavalyi felmérés óta – ismertette az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az Energetikai Iránytű legfrissebb megállapításait.
Az idén értékesített lakóingatlanok fajlagos hőveszteségének átlaga a tavalyihoz hasonló eredményt hozott, ám két szegmensben javulást tapasztaltunk – kommentálta Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója a IV. Energetikai Iránytű eredményeit. A felmérés az év első félévben az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével értékesített ingatlanok összesítése alapján határozta meg a különböző ingatlantípusok átlagos hőveszteségi mutatóit. A szakember elmondta, a családi házak fajlagos hőveszteség tényezője idén kedvezőbb volt a tavalyi átlagnál, és az 1,12-es átlagérték 0,95 W/m3K-re csökkent. Az ikerházaknál, sorházaknál néhány tizedet romlott a tavalyi második féléves felméréshez képest az idei érték, míg a társasházi lakások valamivel fenntarthatóbbnak bizonyultak, a 0,41 W/m3K átlaga a tavalyi 0,44 W/m3K-hez képest javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor Tóth Csaba leszögezte, az adatsort az értékesített ingatlanok összetételhatása is befolyásolta.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálták, s a besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvízhasználata alapján történt. Az épületekre számított fajlagos hőveszteség tényező azt mutatja meg, hogy a gépészet nélküli ingatlan önmagában mekkora hőveszteséggel üzemeltethető, azaz, mennyire korszerű maga a szerkezet.
A legkedvezőbb mutatókkal idén is a Nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyében), valamint a Közép-magyarországi régióban (Pest vármegyében) értékesített ingatlanok büszkélkedhettek. Mindkét országrészben jelentős javulást mért az OC az összesített energetikai jellemzők, valamint a fajlagos hőveszteség terén, ami azt mutatja: a piacra került ingatlanok korszerűbbek voltak az előző félévben értékesítetteknél.
A legmagasabb, legkedvezőtlenebb érték a Dél-Alföld régióban mutatkozott az ingatlanok átlagos fajlagos hőveszteség tényezője, és az összesített energetikai jellemzők terén. A sorrend változott tavaly óta, akkor még az Észak-Alföldön volt a legrosszabb ez az érték.
Az OCS PEI értéke az idei első félévi tanúsítások alapján a főváros budai kerületeiben volt a legalacsonyabb, a tavalyi 88,7 százalékhoz képest 86 százalékra javult. A főváros belső kerületeiben viszont romlott a helyzet: a tavalyi második félévben mért 99,8 százalékos érték az idei első félévre lényegesen kedvezőtlenebb 113 százalékra emelkedett, míg a régióközpontokban a tavalyi 93,2 százalékról 97,1 százalékra nőtt.
Tóth Csaba elmondta, minél több a környezetével közvetlenül érintkező felülete van egy lakóegységnek, annál nagyobb az összes lehűlő felülete, ennélfogva nagyobb a hővesztesége is. Ha ez a geometriai adottság ráadásul még korszerűtlen szerkezettel is társul, akkor a hőveszteség még nagyobb lesz. „Ez a magyarázata, hogy a családi háznak jóval magasabb a hőveszteségi tényezője egy iker- vagy társasházi lakásnál” – magyarázta a szakember. Minél kisebb a lehűlő felület, annál kedvezőbb a hőveszteség mértéke, például egy ikerház esetén az épület egyik oldala védett, hiszen a szomszédos ikerház-egység fűtött helyiségeihez kapcsolódik. A társasházaknál az épületen belüli elhelyezkedéstől függ, hogy hány oldalról védett a lakás. Ugyanakkor a hőveszteséget nem csak az elhelyezkedés, de a lakás mérete is befolyásolja. Minél nagyobb alapterületű és belmagasságú egy lakás, a geometriából fakadóan annál nagyobbak a lehűlő felületei.
Ugyanakkor az épület formája mellett nagyon nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának is. Az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak, ami az árazásra is kihat: a korszerűbb, energiahatékonyabb épületekben magasabb áron keltek el a lakóegységek, mint a rosszabb fajlagos hőveszteségűekben, vagyis a hőveszteségi mutató beépült az árba – jelentette ki Tóth Csaba, aki megjegyezte: emellett természetesen az elhelyezkedés, az ingatlan minőségi állapota, típusa, valamint az építéstechnológia és a fűtés módja is befolyásolja az ár alakulását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja