Gazdaság
Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket
A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.
Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.
„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”
– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.
Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”
– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.
A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).
Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.
A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.
Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.
A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.
Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már reklámokkal is válaszolhat a ChatGPT a magyarok kérdéseire
Magyarországon is elérhetővé váltak a ChatGPT-hirdetések, így ismét hatalmas változás előtt áll a hazai digitális hirdetési piac.
Az új reklámfelület alapjaiban írhatja át az online hirdetések logikáját, hiszen a cégek már közvetlenül azokban a beszélgetésekben jelenhetnek meg, amelyekben a felhasználók tanácsot, megoldást vagy konkrét terméket keresnek, így egy teljesen új ponton kapcsolódhatnak be a fogyasztói döntésekbe.
„A reklámok az ingyenes, illetve a Go csomagot használó, bejelentkezett felhasználók beszélgetéseinek alján jelenhetnek meg. A magasabb szintű fizetős csomagok használói egyelőre továbbra sem találkoznak velük”
– hangsúlyozza Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing digitális ügynökség operatív vezetője.
A változás azért jelentős mérföldkő, mert a felhasználók egyre gyakrabban fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. Már nem feltétlenül kulcsszavakat írnak egy keresőbe, hanem konkrét élethelyzeteket, igényeket és problémákat fogalmaznak meg. Ebben a környezetben a hirdetés közvetlenül egy releváns beszélgetéshez kapcsolódhat, például amikor valaki laptopot keres, szolgáltatót választana vagy egy vásárlási döntéshez kér segítséget.
„A ChatGPT-hirdetések megjelenése jóval több egy újabb reklámfelület indulásánál. A márkák most először kerülhetnek ilyen közel ahhoz a pillanathoz, amikor a felhasználó részletesen megfogalmazza, mire van szüksége. Ez teljesen új gondolkodást kíván a cégektől”
– hívja fel a figyelmet a JabJab szakértője.
Már egyetlen mondatból is célzás lehet
A rendszerben a hagyományos kulcsszavas célzás helyett kontextusjelzések segítik a megfelelő közönség elérését. A hirdető egy mezőben írhatja le, kiket szeretne megszólítani, milyen témákhoz kapcsolódna, és milyen felhasználói kérdések mellett jelenne meg szívesen. Ezek az információk iránytűként szolgálnak a rendszer számára, pontos egyezésű kulcsszavak azonban egyelőre nem állíthatók be. Ez a megközelítés a hirdetők szövegalkotását is átalakíthatja. Egy ChatGPT-ben megjelenő reklámnak nem csupán figyelemfelkeltőnek kell lennie, válaszként is természetesen kell kapcsolódnia a beszélgetéshez.
„A klasszikus reklámszövegek egyszerű átemelése várhatóan kevés lesz. Olyan üzenetekre lesz szükség, amelyek értik a felhasználó helyzetét, és valódi következő lépést kínálnak. A relevancia ezen a felületen még fontosabbá válhat, mint a hagyományos hirdetési rendszerekben”
– tette hozzá Geiger Tamás.
Drágább belépő, komoly verseny
Az amerikai tapasztalatok alapján a kattintási árak 3 dollár körüli szintről indulhatnak, ami több hazai digitális hirdetési csatornához képest magas belépési költséget jelenthet.
„Egy érdemi, egy hónapos teszthez legalább néhány százezer forintos költségkerettel érdemes számolni.
Várakozásaink szerint már az indulástól erős verseny jellemezheti a felületet, különösen az év végi, intenzív hirdetési időszakban”
– mondja a szakértő. Hozzáteszi: Azok a márkák kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben elkezdik tesztelni a célzási logikát, a kreatívokat és a mérési megoldásokat.
A hirdetési rendszer kialakításának köszönhetően az is mérhetővé válik, hogy a felhasználó a ChatGPT-ben látott reklám után vásárol, ajánlatot kér, regisztrál vagy más fontos műveletet végez. Az e-kereskedők már termékkatalógust is bekapcsolhatnak a rendszerbe, amely rképes kezelni többek között a termék nevét, márkáját, árát, elérhetőségét, kategóriáját, fotóit és különböző változatait. A felhasználó ráadásul egy beszélgetéshez kapcsolódva több ajánlatot is láthat.
A webshopok számára jöhet a legnagyobb fordulat
„A webshopoknak most a hirdetéseik mellett a termékadataikat is fel kell készíteniük az AI-alapú környezetre. Minél pontosabban írják le egy termék tulajdonságait, annál könnyebben tudja a rendszer eldönteni, milyen kérdésre és milyen helyzetben lehet releváns az ajánlat. A hiányos megjelenítés hamarosan közvetlenül elveszített láthatóságot és bevételt jelenthet”
– emeli ki Geiger Tamás.
Már nem elég a Google-ben látszani
A ChatGPT-hirdetések magyarországi megjelenése új szakaszt nyithat a digitális reklámpiacon. A keresési, közösségi és piactéri jelenlét mellé egyre hangsúlyosabban léphet be a beszélgetésalapú hirdetés, ahol a márkáknak konkrét kérdésekhez és döntési helyzetekhez kell kapcsolódniuk. A korai indulók számára most még lehetőség nyílhat arra, hogy kisebb tapasztalati előnyt építsenek fel a célzások, a kreatívok, a termékadatok és a konverziómérés terén. A piac azonban gyorsan telítődhet, ezért a JabJab szakértője szerint a következő hónapok a tesztelésről, a tanulásról és az új hirdetési logika megértéséről szólhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Olvadni kezdtek a betéti kamatok, de még így is verik az inflációt, érdemes sietni a lekötéssel
Az MNB kamatvágásainak hatására sorban csökkentik az akciós lekötött betétek kamatait a bankok, és ilyen lépések várhatóak tőlük a közeljövőben is.
A kínálatban azonban még mindig találni a jelenlegi és várható éves inflációt jócskán meghaladó ajánlatokat, ezért az ezeket összesítő BiztosDöntés.hu szakértői szerint érdemes minél hamarabb lépni annak, aki lekötött betétben akarja kamatoztatni a pénzét.
A Magyar Nemzeti Bank elmúlt hónapokban végrehajtott kamatvágásai a lakossági lekötött forintbetéti kamatoknál is éreztetik hatásukat. A közelmúltban több pénzintézet is csökkentett az akciós konstrukciói kamatain, illetve bejelentett későbbi időponttól érvényes változásokat. A mostanra 5,50 százalékra csökkent jegybanki alapkamat, illetve a pénzpiaci kamatkörnyezet kedvezőbbé válása nyomán az előttünk álló hetekben több bank is dönthet úgy, hogy tovább mérsékli egyes akciós betéteinek kamatát. Ezért most egyáltalán nem érdemes halogatni a lekötéseket.
Elemzői várakozások szerint a jegybank tovább mérsékelheti az alapkamatot az év hátralévő részében, ha ehhez eléggé kedvezően alakulnak a külső körülmények. Ez azt jelenti, hogy 2026 végére akár az 5 százalékos szintig is csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami – több más befektetési és hiteltermék mellett – a lekötött forintbetétek kondícióinál is éreztetheti hatását.
Magasan verik az inflációt a legjobb kamatok
A már megtörtént, és várható kamatcsökkentések ellenére még mindig bőven találhatók a jegybanki alapkamatnál is magasabb, illetve a jelenlegi, 1,2 százalékot inflációt többszörösen meghaladó éves betéti kamatok a bankok kínálatában.
A BiztosDöntés.hu lekötött forint betét kalkulátorának adatai szerint az akciós kamatoknál legtöbbször a friss forrás elhelyezését szabják feltételül a pénzintézetek, de előfordulnak az új ügyfeleket célzó konstrukciók is.
A Magyar Cofidis Bank most tette közzé, hogy szeptember 15-től több futamidőnél is csökkenti a Cofidis Takarékszámlán leköthető betétek kamatát. Így például az 1 éves futamidőnél 6-ról 5,50 százalékra mérséklődik az éves kamat, a 6 hónaposnál pedig 5-ről 4,50 százalékra csökken. Nem változik ugyanakkor a 4 éves futamidejű lekötött betét kamata – marad évi 3 százalék –, de a látra szóló egyenlegre is változatlanul évi 4 százalékos kamatot fizet a pénzintézet.
A Gránit Bank több akciós lekötött betétet is kínálatban tart. Ezek közül a 3 hónapos futamidejű eBank betét jelenleg évi 6,85 százalékos kamatot fizet. Ennél a konstrukciónál feltétel a friss forrás elhelyezése, és az ügyfélnek a futamidő alatt végig rendelkeznie kell a bank aktivált mobilapplikációjával is. A pénzintézet befektetéssel kombinált, Hozampáros nevű betétjénél a betéti rész futamideje 3 hónap, az éves kamat pedig 8 százalék.
Az MBH Bank MBH Akciós 3 hónapos betétjénél most 6,50 százalékos az éves kamat. Az ajánlat a lekötést megelőző 31 napon belül beérkezett összegekre vonatkozik, a leköthető minimális összeg 100 000 forint.
A Trive Bank kínálatában változatlanul a 12 hónapos futamidejű, eBetét Kamatbónusz nevű konstrukciónál a legmagasabb – évi 7,5 százalékos – az elérhető kamat. Itt legalább 100 000 forint megújuló lekötése a feltétel, illetve az, hogy az ügyfélnek legfeljebb egy hónapja legyen számlája a pénzintézetnél. Utóbbi már nem követelmény az egyébként hasonló feltételekkel elérhető eBetétnél, amelynél 6,5 százalék az éves kamat.
A MagNet Bank 3 hónapos futamidejű Prizma lakossági forint betétjénél 5,81 százalék az éves kamat. Ennek feltétele, hogy legalább 500 000 forint friss forrást helyezzen el az ügyfél. A hat hónapos futamidőnél 4,83 százalékos, a 12 hónaposnál 4,51 százalékos, éves kamatot kínál a pénzintézet.
A K&H 90 napos futamidejű Rajt betétjénél 7 százalékos az éves kamat. Ennek feltétele, hogy a betétes legalább 500 000 forint új forrást helyezzen el, és legalább egy hónapja legyen lakossági folyószámlája a pénzintézetnél. A privátbanki ügyfelek 1 százalékponttal magasabb éves kamatra számíthatnak a Rajt betétnél.
Az OTP Bank 6 hónapos futamidejű, akciós OTP Prémium betétjénél legalább 100 000 forint friss pénzt kell elhelyezni, az éves kamat jelenleg 5 százalék. A konstrukciót a pénzintézet prémium ügyfelei igényelhetik.
A CIB Bank Tandem megtakarítás néven futó, befektetéssel kombinált betétjénél 6 hónap a betéti rész futamideje, az éves kamat pedig 7 százalék. Fontos, hogy a betéti rész az elhelyezett összeg egyharmada, de legalább 100 000 forint lehet. Magnifica (prémiumbanki) kedvezménnyel a betéti rész éves kamata 10 százalék ennél a konstrukciónál.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nőtt az árengedmény a használt ingatlanok piacán
Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest.
A meghirdetett és a tényleges eladási ár közötti különbség a használt házaknál átlagosan 10,8 százalék, a téglalakásoknál 7,1 százalék, a panellakásoknál pedig 6,1 százalék volt. A területi adatok alapján a nagyvárosokban jellemzően kisebb, a kisebb településeken és a vízpartokon nagyobb alkura nyílt lehetőség.
Az idei év első hét hónapjában mindhárom használt ingatlanszegmensben nőtt a teljes árengedmény mértéke 2025 azonos időszakához képest. A legkisebb elmozdulás a használt házak piacán történt, ahol a két időszak közötti különbség egy százalékponton belül maradt. A téglalakások esetében ugyanakkor 2 százalékponttal, míg a panellakásoknál 2,4 százalékponttal nőtt az alku mértéke idén.
A panellakások esetében az árengedmény mértéke 6,1 százalék volt, így továbbra is a házgyári lakásoknál a legkisebb az alku mértéke. A legkevesebb engedményt az agglomerációban lehetett elérni, ahol a lakások a meghirdetett árnál 4,6 százalékkal alacsonyabb összegért keltek el. A megyei jogú városokban szintén mérsékelt, 5,4 százalékos értéket mért az Otthon Centrum. A régióközpontokban és a főváros pesti oldalán 6 százalék körül alakult az árengedmény, míg Budán 6,6 százalékot tett ki. A legnagyobb, 8,5 százalékos árengedmény a kisebb vidéki városokban fordult elő.
A téglalakások árából az említett időszakban átlagosan 7,1 százalékot engedtek az eladók, miközben a területi különbségek jóval markánsabbak voltak, mint a panellakások esetében. A nagyvárosokban továbbra is kisebb alkura nyílt lehetőség, míg a kisebb településeken az eladók idén is nehezebben találtak vevőt. Emiatt az eredetileg elképzelt árból, a sikeres eladás érdekében nagyobb engedményt kellett adniuk.
A téglalakások piacán a legkisebb alkura a külső pesti kerületekben nyílt lehetőség, ahol a tulajdonosok végül a meghirdetett ár 5,3 százalékát engedték el. Ezzel szemben a megyei jogú városokban 6,3 százalék volt az árengedmény mértéke, míg az agglomerációban és Budapest belvárosi kerületeiben 7 százalék körül alakult ez az érték, miközben Budán átlagosan 7,9 százalékot tudtak a vevők a meghirdetett árból alkudni. A vízparti településeken mért 9,4 százalékos árengedmény már meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb alkura ebben a szegmensben is a kisvárosokban és a községekben nyílt lehetőség. Ezeken a településeken átlagosan 11 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból a sikeres értékesítés érdekében.
A használt házaknál idén átlagosan 10,8 százalékos alkura nyílt lehetőség. Ez az érték ugyan kismértékben nőtt a tavalyi évhez képest, de így is átlagosnak mondható.
Ebben a szegmensben a budai kerületekben és az agglomeráció településein volt a legkisebb az alku lehetősége, egyaránt 8,2 százalékkal. A kisvárosokban és a külső pesti kerületekben 11 százalék, a megyei jogú városokban 11,5 százalék, a községekben pedig 13 százalék volt az árengedmény mértéke. Ennél is többet engedtek a vízparti települések eladói: ott a teljes árengedmény elérte a 19 százalékot.
Az elmúlt negyedévek trendjei alapján a használt lakások piacán az év hátralévő részében kismértékben tovább nőhet az árengedmény mértéke. A házak piacán ezzel szemben stagnálás, illetve minimális csökkenés várható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Ipar2 hét ago
Az LG electronics megkezdte 5G-alapú intelligens telematikai megoldásának tömeggyártását
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél
-
Ipar2 hét ago
Automatizálás egy erdélyi ásványvízüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése
-
Tippek2 hét ago
Vigyázzunk egymásra! Kampány a fiatalok biztonságáért
-
Okoseszközök2 hét ago
Nem ugyanaz a jó képernyő tízévesen és húszévesen




