Gazdaság
A magyaroknak már 12 millió forintos személyi kölcsön sem elég
Már nem elég a magyaroknak a sokáig átlagosnak számító 6-7 millió forint összegű személyi kölcsön.
A piaci igényekre reagálva már a harmadik bank csatlakozott a 10 millió forint feletti személyi kölcsönt nyújtók köréhez – vette észre a BiztosDöntés.hu.
Jelzáloghitel helyett személyi kölcsönt veszünk fel
Lassan eltűnik a különbség a személyi kölcsön és a szabad felhasználású jelzáloghitel között, legalább is, ami a kamatot és az összeget illeti. Míg a lakáshitelek kamata jó ideje 6-7 százalék körül mozog, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata magasabb szinten maradt. A 10 évre igényelt, 10 millió forint összegű jelzáloghitel kamata 10 százalék fölé is felkúszik.
Ezzel párhuzamosan a személyi kölcsönök kamata már betekint a 10 százalékos határ alá. Ezzel jelentősen csökken az olló a két hiteltípus között.
A szabad felhasználású jelzáloghitelt igénylők egyre nagyobb összegeket vesznek fel. Míg az átlagos hitelösszeg tavaly januárban 15,38 millió forint volt, idén januárban már átlagosan 17,04 millió forint hitelösszegre kötöttek szerződést az igénylők.
A személyi kölcsön adta kereteket tehát úgy tűnik, hogy kinőttük, már nem elég a korábban általánosnak számító maximum 6-7 millió forint. Nem is csoda, hiszen a személyi kölcsönnél gyakori hitelcélokra, mint amilyen az autóvásárlás vagy a lakásfelújítás, már igazán elég ekkora összeg. Egy elektromos autó vásárlásával vagy egy teljes lakásfelújítással könnyen meghaladhatjuk a 12 millió forintot – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A személyi kölcsön népszerűsége elvitathatatlan az igénylők körében. Míg 2025 januárjában mindössze 6,6 milliárd forint értékben igényeltek az adósok szabad felhasználású jelzáloghitelt, addig személyi kölcsönből ugyanebben a hónapban 74 milliárd fogyott.
Akár 15 millió forint személyi kölcsön
Ennek megfelelően már több bank emelte fel a nála igényelhető személyi kölcsön maximumát, reagálva az egyre erősödő piaci igényekre.
Az Ersténél 12 millió forint már eddig is elérhető volt, de a bank tovább növelve a tétet március 24-től már 15 millió forintig engedi nyújtózkodni azokat az ügyfeleket, akik megfelelnek a konstrukció feltételeinek.
Bár a személyi kölcsön még mindig magasabb kamat mellett elérhető, előnye azonban, hogy nem kell hozzá sem fedezet sem kezes, online igényelhető és mindössze néhány dokumentum kell hozzá. A kölcsön összege napokon belül az ügyfél számláján lehet, és induló költséggel alig kell számolni.
A jelzáloghitel versenyelőnyét csökkenti a magas induló költség, a hosszabb igénylési folyamat és hogy ingatlanfedezet szükséges hozzá.
Ettől függetlenül továbbra is jobban járnak a szabad felhasználású jelzáloghitellel azok, akik igazán nagy összeget igényelnének. A jelzáloghitel további előnye a hosszú lehetséges futamidő, amellyel a törlesztőrészlet nagyságát lehet csökkenteni.
Aki azonban előnyben részesíti a gyors és egyszerű igénylést, annak továbbra is a személyi kölcsön lehet a jobb választás, és mostanra az összeg tekintetében sem igazán kell kompromisszumot kötni.
Szintén 15 millió forint a maximális személyi kölcsön összeg a CIB Banknál. Legfeljebb 12 millió forint igényelhető az UniCredit Banknál, a Raiffeisennél és az OTP Banknál is, 10 millió forint pedig szinte már minden banknál elérhető, holott korábban ez volt az elméleti maximum, amit csak kevés bank biztosított – emeli ki Gergely Péter.
A legjobb kamatokhoz magas jövedelem kell
A BiztosDöntés.hu arra figyelmeztet, hogy nagy összegű személyi kölcsönnél magas törlesztőrészlettel érdemes számolni, így a bankok jól megnézik, hogy kinek adják, előfordul a havi nettó 5-600 ezer forintos jövedelem elvárás is.
Bankváltással, illetve aktív számlahasználattal kamatkedvezmény szerezhető, de a CIB Bank kifejezetten kiemeli, hogy bankváltás nélkül is biztosítja ugyanazt a kamatot, amit azon ügyfeleik kapnak, akik náluk számlát nyitnak.
A náluk számlát nyitóknak az UniCredit és az Erste Bank is 10 százalék alatti kamatot kínál, a CIB bank pedig számlanyitás nélkül biztosít kedvező kamatot.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




