Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ipari intelligencia alkalmazása

Az előállított termékekből származó bevétel akár 15 százalékát is kitehetik a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteségek a Schneider Electric friss felmérése szerint.

A „2026 Industrial AI in CPG Survey” című kutatás egyik fő megállapítása, hogy a fogyasztói csomagolt termékek gyártói fokozódó költségnyomásra és a termelési hatékonyságot csökkentő tényezők erősödésére számítanak, amire reagálva az „ipari intelligenciával” igyekeznek fokozni versenyképességüket.

A következő években jelentős mértékben emelkedhet a gyártási problémák miatti veszteségek árbevételhez viszonyított aránya a fogyasztói csomagolt termékek (CPG – Consumer Packaged Goods) gyártóinak várakozásai szerint. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által nyilvánosságra hozott „2026 Industrial AI in CPG Survey” című felmérés szerint míg idén még csak 15 százalékos lehet a csúszásokból, nem tervezett leállásokból, utólagos javításokból, minőségi problémákból és az eszközök nem optimális használatából adódó veszteség, addig jövőre már 21,37 százalékos, 2030-ra pedig akár 29,14 százalékos lehet ez az érték. A kutatás további fontos megállapítása, hogy a megkérdezett gyártók jelzései alapján a termelésben tapasztalható késések, leállások és a berendezések hibái becslések szerint már most a végtermékek gyártási költségének mintegy ötödét adják.

A felmérésből kiderült az is, hogy sok gyártó bízik a mesterséges intelligencia (MI) ipari célú felhasználásában, a technológiától azt remélik, hogy segítségével mérsékelhetik az elkerülhető veszteségekből adódó károkat. Jelenleg a kutatásban résztvevő gyártók mindössze 13 százaléka jelezte, hogy az MI-t már végponttól-végpontig terjedően beépítették a kulcsfontosságú műveleteikbe és a döntéshozatalba. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada azzal számol, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia a működésük központi eleme lesz, ami azt jelenti, hogy mindössze négy év alatt háromszorosára nőhet a CPG-gyártók körében a technológiát széleskörűen alkalmazók aránya.

A kutatás alapján az érintett vállalkozásoknál azzal számolnak, hogy az MI projektek a jövőben majd nagyon gyorsan visszahozzák a befektetett összegeket. A válaszadók harmada 2030-ra 50–74 százalékos megtérülést vár az MI-projektektől, közel tizedük pedig 100 százalék felettit, ami azt jelenti, hogy várakozásaik szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán végrehajtott befektetések kevesebb mint egy év alatt megtérülnek. Ilyen szintű teljesítménnyel jelenleg csak a Világgazdasági Fórum által Példaképként jellemzett üzemekben, illetve az autonóm gyárakban találkozhatunk.

Bár a jövőbeli, MI befektetésekkel kapcsolatos megtérülési remények igen optimisták, a jelenben már korántsem ennyire derűlátók a megkérdezett vállalkozások. A válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy jelenleg 20 százalék alatt van a mesterséges intelligencia projektjei esetében a ROI (Return of Investment), közel harmaduk pedig 5 százalékos, vagy annál alacsonyabb megtérülést lát. Vagyis megállapítható, hogy az ágazat egyelőre csak korlátozottan tud élni az MI-beruházásokban rejlő lehetőségekkel.

„A gyártók 2030-ra a végponttól-végpontig terjedő MI megoldások használatában háromszoros növekedést várnak és ugrásszerű javulást remélnek a beruházásaik megtérülési ütemében is, ami olyan szintet érhet el, amely napjainkban legfeljebb csak a Példakép és autonóm gyárakra jellemző. Ezek az elvárások évek óta a legerőteljesebb jelzések arra, hogy sürgős lépésekre van szükség. A mesterséges intelligencia csak akkor hozhatja el a tőle várt, valóban mélyreható átalakulást, ha valódi ipari intelligenciát nyújt: azt a képességet, hogy a valós idejű üzemeltetési adatok, a modern automatizálás és a mesterséges intelligencia együtt segítik az egymással összhangban lévő, a hatékonyságot nagy mértékben javító döntések meghozását. Sok szervezet még mindig küzd a régi rendszerekkel és a nem egységes adatokkal, gátolva ezzel a mesterséges intelligencia bevezetését és azt, hogy a technológia valóra válthassa a benne rejlő lehetőségeket. Jelenleg a CPG-szektor számára a szándékok és a felkészültség között meglévő szakadék áthidalása az egyik legfontosabb versenyképességi prioritás”

– mondta Neil Smith, a Schneider Electric CPG területért felelős elnöke.

Az ipari intelligenciához szükséges felkészültség hiánya a fő akadály

A mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek iránti erős bizalom ellenére a technológia szélesebb körül alkalmazását több, főként strukturális akadály is gátolja. A válaszadók 43 százaléka emelte ki az MI-vel és az adattudományokkal kapcsolatos ismeretek hiányát, míg az elavult automatizálási rendszereket és infrastruktúrát 37,5 százalékuk említette a gátló tényezők között. Szintén sokan, a megkérdezettek több mint harmada jelezte, hogy komoly problémát okoz a megfelelő, kontextusba helyezett adatok hiánya. A munkavállalók részéről tapasztalható ellenállást a válaszadók negyede, míg a kiberbiztonsági, valamint jogi megfelelési problémákat kicsit több mint ötödük emelte ki.

„A kutatás eredményei alapján egyértelmű, hogy ahhoz, hogy mindössze négy év alatt sikerüljön elérni azt a szintű fejlődést a ROI-ban, amit az ipari mesterséges intelligencia kapcsán várnak a felmérés résztvevő, jelentős változásra van szükség az együttműködés, az átláthatóság és a közös szabványok terén. Az SE Advisory Services révén máris világszerte alkalmazzuk ügyfeleinknél a saját Példakép gyárainkban felhalmozott tudást, segítve őket abban, hogy digitális ambícióikat mérhető eredményekké alakítsák. Hisszük, hogy a bevált gyakorlatok és az ágazatspecifikus szakértelem megosztása és alkalmazása beindítja az ipari digitális átalakulás következő hullámát”

– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.

A Schneider Electric és az AVEVA együttműködésében megjelent új tanulmány, melynek címe: „Beyond the Hype: Practical AI for Competitive Consumer Goods Manufacturing”, útmutatást nyújt a mesterséges intelligencia sikeres bevezetéséhez, többek között az élelmiszeriparban és az italgyártásban. A tanulmány felvázolja, hogyan vezet az ipari adatok hasznosítása, a moduláris automatizálás, az elektrifikáció és az ipari mesterséges intelligencia bevezetése az autonóm működéshez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar műholdak, amelyek éjjel és felhős időben is „látnak”

Felhős időben és éjszaka is megbízható adatokat ad majd a vízügy, a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára a magyar HULEO földmegfigyelő műholdprogram.

A program űrszegmens fővállalkozója (prime contractor), a REMRED Zrt. versenyeztetési eljárás során az olasz MetaSensing vállalatot választotta ki a rendszer két radaros műholdja legfontosabb berendezésének, a radarnak a fejlesztésére.

A HULEO összesen nyolc műholdból álló magyar földmegfigyelő műholdrendszer lesz. Hat műhold nagy felbontású optikai felvételeket készít majd, kettő pedig radar segítségével figyeli a Föld felszínét. Az optikai műholdak működését befolyásolják a fény- és időjárási viszonyok, a radaros műholdak viszont felhőkön keresztül, esőben, hóban és éjszaka is képesek adatokat gyűjteni. Ez a gyakorlatban sokat számít: egy árvíz vagy viharkár idején gyakran éppen akkor borítja felhő a térséget, amikor a legnagyobb szükség van friss felvételekre. A két technológia együtt megbízhatóbb és folyamatosabb megfigyelést tesz lehetővé, így a gazdálkodók és a katasztrófavédelem kiszámíthatóbban juthatnak hozzá a szükséges adatokhoz.

„A HULEO-val nem csupán egyszerűen műholdakat építünk, hanem egy olyan komplex, műholdas földmegfigyelési kompetenciát hozunk létre Magyarország számára, amelyben a különböző technológiák egymást erősítik. A MetaSensing SAR-technológiájának bevonása fontos lépés ebben: az optikai és radaros megfigyelés kombinációjával a konstelláció lényegesen szélesebbkörű és rugalmasabb alkalmazási lehetőségeket kínál majd. Különösen fontos számunkra, hogy mindezt erős európai technológiai partnerségekre építve, magyar rendszerintegrációs képességekkel valósítjuk meg, hiszen a műholdak integrációja és tesztelése a REMRED martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központjában történik majd.”

– mondta Zábori Balázs, a REMRED alapítója és technológiai igazgatója.

A MetaSensinget széles körű piacfelmérési és versenyeztetési eljárás után, több lehetséges beszállító közül választották ki. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy technológiája akár 20 centiméteres földfelszíni felbontást is lehetővé tehet, a radarnyaláb elektronikus irányításával pedig gyorsan és rugalmasan változtatható, hogy a műhold mely területet figyelhet meg. A vállalat jelentős európai tapasztalattal rendelkezik a radaros műholdtechnológia fejlesztésében; referenciái között szerepel az olasz IRIDE földmegfigyelő műholdrendszer NOX SAR küldetése is.

„Büszkék vagyunk arra, hogy SAR-technológiánkkal és szakértelmünkkel hozzájárulhatunk a HULEO programhoz. A fejlett radaros képességek és a több szenzorra épülő földmegfigyelő konstelláció kombinációja jelentős lehetőséget teremt a gyorsabb és megbízhatóbb adatgyűjtésre. A HULEO egyben jó példája annak is, hogyan kapcsolhatják össze az európai vállalatok a specializált technológiáikat és rendszerszintű képességeiket a földmegfigyelési infrastruktúra következő generációjának közös létrehozása érdekében”

– mondta Adriano Meta, a MetaSensing ügyvezető igazgatója és alapítója.

A REMRED fővállalkozóként a teljes HULEO földmegfigyelési műholdrendszer (űrszegmens) megvalósításáért felel. A műholdak összeszerelése, integrációja és tesztelése a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központban történik az európai űripari ECSS szabványoknak megfelelően, így a program kulcsfontosságú munkafázisai Magyarországon valósulnak meg, és a hazai űripar képességeit és az innovációt erősítik.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric segíti a Levi Strauss és a Marks & Spencer kezdeményezését

A megújuló forrásból származó villamos energia divatiparban történő szélesebb körű alkalmazását tűzte ki célul a Levi Strauss & Co. és a Marks & Spencer (M&S) új, a Schneider Electric globális tanácsadó részlegével, az SE Advisory Services-szel együttműködve elindított kezdeményezése.

A „Fashion Renewable Collaborative” (FRC) nevű program célja, hogy elősegítse a globális divatipari ellátási láncokban a megújuló villamos energia használatát, és támogassa a gyártókat annak megértésében, elérésében és széles körű bevezetésében.

A divatmárkák új módszereket keresnek annak érdekében, hogy az egyedi klímavédelmi vállalásaikat a komplex globális ellátási láncokban is mérhető, tartós kibocsátáscsökkentést eredményező programokká alakítsák át. Bár számos vállalat tűzött ki magának ambiciózus klímavédelmi célokat, a beszállítók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállás a piaci akadályok, a korlátozott erőforrások, az együttműködés hiánya, valamint a különböző ügyfelek eltérő igényei miatt. Pedig a kínálkozó lehetőség nagyon komoly: az „Apparel Impact Institute” szerint a textilfeldolgozást végző, a globális divatellátási láncok középpontjában álló szövetgyárak és festőüzemek a ruházati ipar kibocsátásának több mint felét teszik ki, vagyis az ebbe a körbe tartozó beszállítók megújuló források használatára történő átállása az egyik leggyorsabb és leginkább skálázható út a klímavédelmi törekvések elérése felé.

A New York-i Klímahéten (Climate Week NYC 2026) bejelentett FRC-t azzal a céllal hozták létre, hogy egy átfogó keretrendszer révén – ami egyrészt csökkenti az érintett beszállítók terheit, másrészt pedig felgyorsítja az egész divatiparban a változást – megoldást nyújtson erre a kihívásra. A „World Resources Institute” és az „Apparel Impact Institute” „Roadmap to Net Zero” című programja szerint a gyártás megújuló energiára való átállítása a legnagyobb hatással bíró dekarbonizációs eszköz, amely az ágazat beazonosított kibocsátáscsökkentési potenciáljának körülbelül kétharmadát teszi ki.

„Az M&S-nél tisztában vagyunk azzal, hogy az igazi változás akkor következik be, ha együttműködünk. „Plan A” nevű fenntarthatósági programunk keretében elköteleztük magunkat amellett, hogy 2040-re az egész értékláncunkban nettó zéró kibocsátású vállalattá váljunk, és ez azt jelenti, hogy másokkal együttműködve megkönnyítjük beszállító partnereink számára a megújuló forrásból származó villamos energiára való átállást. Az ellátási láncunk dekarbonizációját célzó Re:Spark nevű programunk keretében már folyamatban lévő munkára építve a „Fashion Renewable Collaborative” gyakorlati támogatást, erőforrásokat és jobb hozzáférést biztosít a megújuló villamos energiához, segítve a beszállítókat abban, hogy lépjenek és elősegítve a változást a divatipari ellátási láncban”

– mondta el Katharine Beacham, az M&S „Sustainability and Materials in Fashion, Home & Beauty” részlegének vezetője.

Az FRC az egyik első olyan divatipari kezdeményezés, amely arra összpontosít, hogy valódi megújuló villamosenergia-megoldásokat biztosítson. Azokkal a programokkal ellentétben, amelyek elsősorban kötelezettségvállalásokra vagy egy ütemtervre koncentrálnak, az FRC lehetőséget biztosít a beszállítóknak, hogy hozzáférjenek azokhoz az eszközökhöz, ismeretekhez és támogatáshoz, amelyekkel felgyorsíthatják az energiaátmenetüket. Ez magában foglalja a digitális oktatást – amelyet a Resource Advisor+, az SE Advisory Services mesterséges intelligenciára épülő energia- és fenntarthatósági információs platformja támogat –, piaci iránymutatást, valamint jelentős támogatást a megújuló forrásból származó villamos energia értékelésében és beszerzésében.

Az FRC kezdeményezésben részt vevő márkák élvezhetik a közös megközelítés előnyeit, míg a beszállítók olyan támogatáshoz jutnak hozzá, amelynek célja a komplexitás csökkentése és a megbízható megújuló villamosenergia-megoldásokhoz való hozzáférés javítása, ideértve az áramvásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC), a helyszíni és elosztott megújuló energiatermelést, az energiatárolást, valamint egyéb bevált beszerzési és bevezetési módszereket.

A koordinált támogatásban rejlő lehetőségek

A „Fashion Renewable Collaborative” létrehozói arra biztatják a többi divatmárkát, hogy szponzorként és tagként csatlakozzanak a kezdeményezéshez, hogy ezáltal is szélesítsék azt a beszállítói kört, amelyhez eljuthat a megújuló villamos energia terén nyújtott oktatás, erőforrások és támogatás.

„Teljesen egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés terén a leghatékonyabb út a beszállítókkal való együttműködés. Az ilyen kezdeményezések jobb munkakapcsolatokat és hatékonyabb fejlődési lehetőségeket teremtenek. A „Fashion Renewable Collaborative” a bevezetés egyszerűsítésével, a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölésével lehetővé teszi azoknak a beszállítóknak a hatékonyabb támogatását, akik megújuló forrásból származó villamos energiához szeretnének hozzáférni vagy növelnék annak felhasználását, de eddig ezt nem tudták megtenni. Ez természetes kiterjesztése a saját beszállítóinkkal már eddig is folytatott munkánknak, és örülünk, hogy ezt a tapasztalatot be tudjuk vonni az M&S-szel és az SE Advisory Services-szel közös kezdeményezésbe”

– mutatott rá Jennifer DuBuisson, a Levi Strauss & Co. fenntarthatósági ügyekért felelős igazgatója.

Az FRC-kezdeményezés a már folyamatban lévő, sikeres együttműködési erőfeszítésekre épül. A két programba együttesen közel 500 beszállítói létesítményt regisztráltak, ami jól mutatja a dekarbonizációhoz vezető jó gyakorlatokat kereső beszállítók növekvő érdeklődését.

Az FRC-t az SE Advisory Services támogatja, amely a program globális megvalósítási partnereként tevékenykedik. A Schneider Electric kiterjedt tapasztalattal rendelkezik a nagy léptékű ellátási lánc-dekarbonizációs programok tervezésében és irányításában. Jelenleg világszerte több mint 20 ilyen, aktív kezdeményezésben vesz részt a cég, amelyekhez 3 100-nál is több beszállítócég és 16, több vevőből álló megújulóenergia vásárlásra létrehozott csoport tartozik. A világ egyik vezető energiatechnológiai vállalataként a Schneider Electric ötvözi a mélyreható energiapiaci szakértelmet, a digitális platformokat és a helyszíni megvalósítási támogatást, hogy támogassa a beszállítókat a vállalástól a végrehajtásig vezető úton.

„Számos divatmárka tett egyéni vállalásokat. Most arra kell összpontosítani, hogy segítsük a beszállítókat ezek teljesítésében. A „Fashion Renewable Collaborative” célja, hogy gyakorlati támogatást és együttműködési lehetőségeket nyújtson a beszállítóknak, amelyek segítségével felgyorsítható a megújuló forrásból származó villamos energia széles körű bevezetése. Örömmel támogatjuk a Levi Strauss & Co.-t, az M&S-t és a jövőben csatlakozó márkákat abban, hogy közös erőfeszítéseikkel jelentősen hozzájáruljanak az ellátási lánc szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez”

– hangsúlyozta Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

Az FRC az SE Advisory Services „Resource Advisor+ for Supply Chain” termékét fogja használni a beszállítók programba történő bevonásának támogatására, az elkötelezettség nyomon követésére, a felkészültség felmérésére és a kezdeményezésben résztvevők előrehaladásának nyomon követésére.

Az FRC kezdeményezésről itt érhető el további információ.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI

A mesterséges intelligenciát (MI) is használó megoldásokkal felszerelt épületek energiafogyasztása akár 22 százalékkal is kisebb lehet, mint a hagyományos vezérlőrendszereket használó ingatlanoké – derül ki a Schneider Electric új, a New York-i Klímahét (Climate Week NYC 2026) során bemutatott kutatásából.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi díjak mellett éves szinten 13 600 és 49 300 dollár közötti megtakarítást hozhat a technológia bevetése, ráadásul az elkerült szén-dioxid-kibocsátás mértéke több mint százszorosa az MI-rendszer ökológiai lábnyomának.

Az épületek a globális energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás mintegy 37 százalékáért felelősek. A Schneider Electric új kutatása, az „AI for Climate: Quantifying the Energy and Carbon Impact of Building Optimization” megállapította, hogy ha az intelligens épületirányítási rendszerekben mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a fűtés, a szellőztetés és a légkondicionálás (HVAC) optimalizálására, az további 7,2-12,7 százalékos megtakarítást jelenthet az épületek energiafogyasztásában. Ez az eredmény jól mutatja, hogy az MI milyen mértékben képes javítani az energiahatékony felhasználásán, enyhítve ezzel az épületek rendszereire és összességében a villamosenergia-hálózatra nehezedő terhelést.

A kutatás további fontos megállapításai:

  • Évente akár 60 metrikus tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülése is elérhető épületenként (59 869 kg CO₂e), ami egyenértékű azzal a környezeti hatással, mintha 2 700 kifejlett fát ültetnének el.
  • Egyes épülettípusok és felhasználási módok esetében éves szinten több mint 200 MWh energiamegtakarítás realizálható, ami elegendő több tucat átlagos háztartás áramellátására egy évig.
  • A mesterséges intelligencia alkalmazásával több mint kétszer akkora energiamegtakarítás érhető el, mintha csak önmagukban használnának intelligens épületvezérlő rendszereket.
  • Mind a felhőalapú, mind a helyszíni MI-felhasználás jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet.

„Az épületmenedzsment jövőjét az határozza meg, hogy az üzemeltetők milyen hatékonyan kapcsolják össze és helyezik kontextusba azokat az adatokat, amelyeket korábban szigetszerűen tároltak. A meglévő üzleti rendszerekre épülő mesterséges intelligencia réteg a komplexitást intelligenciává, az intelligenciát pedig cselekvéssé alakíthatja, ezzel egyidejűleg csökkentve a kibocsátást, a költségeket és javítva a teljesítményt. Ahogy az energiaigény tovább növekszik, kulcsfontosságú lesz az üzleti és a fenntarthatósági célok eléréséhez, hogy ezeket az eredményeket egyszerre tudjuk elérni ahelyett, hogy választani kellene közülük”

– mondta el Földvári Péter, a Schneider Electric kereskedelmi és ipari épületekért felelős értékesítési vezetője.

A kutatáshoz valós környezetben végzett teszt bevezetések alapján modellezték az épületek energiafelhasználását annak felmérésére, hogy az MI-alapú HVAC-vezérlés hogyan befolyásolja az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és az üzemeltetési költségeket Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Államokban különböző ingatlanok esetében.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy a digitális épületirányítási rendszerekre telepített mesterséges intelligencia réteg hogyan képes összekapcsolni a korábban egymástól elszigetelt adatforrásokat, folyamatosan elemezni az épületek állapotát, valamint valós időben automatizálni a HVAC rendszerek optimalizálását. A használati szokásokból, időjárás-előrejelzésekből, a berendezések teljesítményéből és egyéb üzemeltetési adatokból származó információk beépítésével az MI lehetővé teszi az épületek hatékonyabb működtetését, miközben csökkenti az üzemeltetésben részt vevő csapatok terhelését.

A kutatás azt is megállapította, hogy a kis és közepes méretű épületek (9300 négyzetméternél kisebbek) jelentős mértékben profitálhatnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Eddig az energiagazdálkodási rendszereket túl bonyolultnak vagy költségesnek tartották a kisebb létesítmények számára, ahol ráadásul többnyire a hatékony létesítményüzemeltetéshez szükséges szakértelem is gyakran korlátozottan érhető el. Azáltal, hogy automatizálja és leegyszerűsíti az üzemeltetés optimalizálását, a mesterséges intelligencia hozzáférhetőbbé teheti a kifinomult épületirányítási megoldásokat, lehetővé téve a kisebb épületek esetében is az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek és a kibocsátás csökkentését.

„A mesterséges intelligencia a kisebb épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek kezébe adja az energiaintelligencia erejét. Ami korábban jelentős szakértelmet és beruházást igényelt, ma már egyszerűbben és nagyobb léptékben valósítható meg, ez pedig segíti a szervezeteket az energiapazarlás csökkentésében, a költségek mérséklésében, a teljesítmény javításában, valamint abban, hogy magabiztosan hozzanak okosabb döntéseket”

– tette hozzá Földvári Péter.

A teljes tanulmány itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss