Gazdaság

Miért nélkülözhetetlen egy profi rendszergazda a céged sikeréhez?

Kép: Unsplash

A mai világban szinte már nincs olyan vállalkozás, amely ne támaszkodna valamilyen informatikai rendszerre. Legyen szó egy egyszerű irodai hálózatról vagy egy összetett szerverinfrastruktúráról, ezek működtetése, karbantartása és védelme elengedhetetlen a hatékony üzletmenethez. Ez egyértelműnek mondható, de vajon mi van a felszín alatt, mitől tud jól működni egy cég, milyen puzzle daraboknak kell illeszkednie ahhoz, hogy a kívülről látható, flott céges működés megvalósuljon, mit takar a rendszerek működtetése, karbantartása és védelme? Nos, itt lép be a képbe a rendszergazda, hiszen ő az, aki biztosítja, hogy a céges működés mögött álló informatikai rendszerek megfelelőek legyenek, kiszolgálják a vállalkozások igényeit. Ebben a cikkben azt nézzük meg jobban, hogy hogyan működik ez a folyamat, a háttérben milyen feladatokat végeznek el a rendszergazdák.

Ki a rendszergazda és mivel foglalkozik, mi a rendszergazda szolgáltatás?

A rendszergazda olyan informatikai szakember, aki a rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felel. A sysadmin, ahogyan angolul hívják teljes körű rendszergazdai szolgáltatást nyújt, legyen szó kis- és középvállalkozásokról vagy nagyobb cégekről. A rendszergazda célja, hogy ügyfeleinek stabil, biztonságos és jól működő IT-rendszert biztosítson, amely egyfelől megteremti a céges kereteket, alapot ad azoknak a működéséhez, másfelől segíti is az üzleti növekedést.

Mit csinál pontosan egy rendszergazda?

A rendszergazda elsődleges feladata tehát az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása. De mit takar ez valójában, milyen feladatokat vet fel?

Az informatikai infrastruktúra zavartalan működésének biztosítása magába foglalja:

A szerverek, hálózatok és munkaállomások felügyeletét;
A szoftverek telepítését, frissítését és karbantartását;
A felhasználói támogatást és problémamegoldást;
A biztonsági mentések készítését, helyreállítási tervek kidolgozását;
A kiberbiztonság megteremtését (tűzfalak, vírusvédelem, jogosultságkezelés)

A rendszergazda gyakran a háttérben dolgozik és csak akkor válik láthatóvá, amikor felmerül egy probléma. Sok esetben egyébként még ilyenkor sem, mert ha időben észrevesz és megelőz egy problémát,akkor az rögtön javításra kerül, így nem okoz károkat.

Miért ennyire fontos ez egy cég szempontjából?

Az IT-rendszerek leállása nem csak bosszúságot jelent: egy-egy kritikus hiba akár órákra, napokra is megbéníthatja a munkát, amiből közvetlen anyagi kár keletkezhet. Ennél is súlyosabb következménye lehet egy adatvesztésnek vagy egy kibertámadásnak – ezeknek a helyreállítása nemcsak költséges, de a cég hírnevét is komolyan veszélyeztetheti, sőt volt már olyan is, hogy egy vállalkozás végét jelentette.

Egy rendszergazda nemcsak a problémákat hárítja el, hanem segít is megelőzni azokat.

Ennek az érdekében:

Biztosítja a rendszeres mentéseket,
Felügyeli a jogosultságokat, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá érzékeny adatokhoz;
Frissen tartja a szoftvereket és javítócsomagokat telepít;
Folyamatosan monitorozza a hálózat működését, észreveszi az anomáliákat

Ki a külsős rendszergazda, miért éri meg vele dolgozni?

Sok cég számára nem indokolt vagy nem költséghatékony egy teljes állású IT-szakember alkalmazása. Itt jön a képbe a külsős rendszergazdai szolgáltatás.

Ennek az előnyei, hogy:

Ez egy költséghatékony megoldás, fix havidíjjal vagy eseti díjazással;
A külsős rendszergazda széles körű tapasztalattal rendelkezik, különböző iparágakból;
A szolgáltatások rugalmasak, igényre szabhatóak;

Mik a tipikus problémák, amiket egy rendszergazda megold? Hogyan teszi meg ezt?

A rendszergazdák kezelik, megoldják, pótolják a következőket:

Lassú, akadozó hálózatok;
Elavult, biztonsági résekkel rendelkező szoftverek;
Rendszertelen vagy hiányzó biztonsági mentések;
Jogosultságkezelési hibák (például egy volt kolléga hozzáférései aktívak maradnak);
Vírusok, zsarolóprogramok, adatszivárgások, védőháló kialakítása

Mindezek nemcsak kellemetlenséget okozhatnak, de hosszú távon veszélyeztethetik a cég működését. Kézenfekvő megoldás tehát a megelőzés, aminek a kialakításához számos feladat elvégzése szükséges.

Összefoglalás: miért van szüksége minden cégnek rendszergazdára?

A közhiedelemmel ellentétben egy megbízható rendszergazda nem azzal foglalkozik, hogy „javítgatja a számítógépeket”. Egy ilyen szakember stratégiai partnerré válhat a vállalkozás működésében, főként, ha a kezdetektől jelen van, ha vele együtt alakul a cég és már az indulástól biztos alapokat és korszerű, a cég igényeinek megfelelő megoldásokat alakít ki. A rendszergazda által biztosított stabil és biztonságos informatikai háttér ugyanis nélkülözhetetlen a hatékony és zökkenőmentes munkavégzéshez.

Ha fontos számodra, hogy céged informatikai rendszere mindig megbízhatóan működjön, érdemes rendszergazdát keresned.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:informatika rendszergazda

Up Next

A hazai üzleti szolgáltatók körében is gyorsul az ESG előretörése

Don't Miss

Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!