Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:áfa autó buktató büntetés céges

Up Next

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Don't Miss

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!