Gazdaság
Az AI korában a STEM szakmák is jövőállóak
Középiskolás lányok kerülhetnek közelebb a STEM-szakmákhoz
Tízből hét nő nem választaná magának a műszaki-technológiai pályát, a mesterséges intelligencia használatát pedig már iskolás korban el kell sajátítani – derül ki a CETIN Hungary országos reprezentatív felméréséből. A kutatás szerint a technológiai tudás mellett az emberi készségek is egyre fontosabbnak számítanak a személyes fejlődésben. Ezek fejlesztésére indítja el harmadik alkalommal a vállalat a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE) közösen a STEMpowered by CETIN programot, amely a középiskolás lányokat segíti abban, hogy közelebb kerüljenek a technológia világához.
Továbbra is kevés a nő a műszaki és technológiai területeken, noha a digitális gazdaságban egyre nagyobb szükség van a sokszínű szemléletre és így a kreatív problémamegoldásra. A CETIN Hungary friss országos kutatása szerint a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék. A felmérés alapján a nők pályaválasztását elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezet határozza meg:
- 37%-uk szerint az iskolákban nem kap elég figyelmet, hogy a lányok érdeklődését is felkeltsék a technológia iránt,
- tízből három magyar azt mondja, a kortársak nyomása a visszatartó erő,
- míg a válaszadók negyede szerint családjuk, ismerősi körük inkább férfiszakmának tartja ezeket.
A felmérésből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia gyors térnyerése alapjaiban változtatja meg a munka világát, mégis a magyarok nagy része még csak most ismerkedik az eszközzel. A válaszadók 45 százaléka alap, 16 százaléka pedig kezdő szintűnek jelölte tudását az AI használatával kapcsolatosan, és mindössze 3 százalék számolt be magas szintű ismeretekről. A mesterséges intelligencia azonban gyorsan a mindennapok részévé válik, a többség már felismerte, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz ez a tudás: a megkérdezettek közel 70 százaléka szerint az AI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.
Mindemellett a jövőt nem pusztán technológiai, hanem emberi készségek is formálják. Ezt jelzik a felmérés azon eredményei, amelyek szerint a legtöbben a kommunikációs készséget (49%), a problémamegoldást és projektalapú szemléletet (38%), a mentális egészséget és önismeretet (38%), valamint a pályaorientációs tudatosságot (31%) tartják legfontosabbnak a személyes fejlődés szempontjából.
Ezekre a területekre is fókuszál a CETIN és a NaTE által életre hívott STEMpowered by CETIN program, amely immár harmadik éve támogatja díjmentesen a középiskolás lányokat abban, hogy közelebb kerüljenek a technológiai és mérnöki pályákhoz. A program az élmény- és felfedezésalapú tanulásra épít: a résztvevők csapatban, valódi problémákat megoldva tapasztalják meg, hogyan lehet a technológiát kreatívan és felelősen használni. Az idei program első eleme egy Hackathon, ahol a diákok innovatív – például okosvárosokhoz, 5G-megoldásokhoz vagy kiberbiztonsági kihívásokhoz kapcsolódó – ötleteket dolgoznak ki. A legjobban teljesítő lányok innen kerülnek be a több hónapon át tartó fejlesztőprogramba, amely workshopokat, intézménylátogatásokat, karrierbeszélgetéseket és csapatépítő alkalmakat is kínál. A CETIN tapasztalt szakemberei abban segítenek, hogy a lányok megtalálják saját erősségeiket, bátrabban gondolkodjanak a jövőjükről, és valós képet kapjanak a STEM-pályák sokszínű lehetőségeiről.
„A program nemcsak a pályaorientációban segít, hanem az önismeret, a kommunikáció, a kreativitás és az együttműködés fejlesztésében is. Ezek azok a készségek, amelyeket a kutatásunk szerint a fiatalok is kulcsfontosságúnak tartanak a jövő munkahelyein. A tavalyi tapasztalatok alapján a résztvevő lányok éppen ezeken a területeken fejlődtek látványosan – magabiztosabban, tudatosabban és bátrabban terveznek a jövőjükkel kapcsolatban”
– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN vezérigazgatója.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a mesterséges intelligencia előretörése fényében mely szakmákat tartják a legjövőtállóbbnak a magyarok. Az olyan STEM-munkakörök képviselőinek munkája, mint a mérnök, informatikus, AI fejlesztő és kiberbiztonsági szakértő, a lakosság 43%-a szerint lesz pótolhatatlan a jövőben. A szintén STEM területhez tartozó orvosok, állatorvosok esetében ez az arány 42%. A válaszadók szerint a rangsort a fizikai munkakörök (például asztalos, villanyszerelő) és a személyi szolgáltatások (például fodrász) vezetik, előbbi 47%, míg utóbbi 46%. A megkérdezettek legkevésbé a gépjárművezetést (16%) és az adminisztratív munkaköröket (9%) tartják jövőbiztosnak.
A STEMpowered by CETIN program éppen ezt a célt szolgálja, hogy már középiskolás korban megerősítse azokat a készségeket és érdeklődést, amelyek révén a jövő STEM-szakemberei magabiztosan léphetnek be ezekbe a pályákba. A tehetségprogram 2025-ben HRBEST ezüst minősítést nyert. A következő évfolyam 2025. november 4-én rendezendő előválogatójára a NATE https://nokatud.hu/stempowered-felhivas/ oldalán lehet jelentkezni. A programba október 30-ig várja a CETIN és a NATE a jelentkezőket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




