Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Védtelenek vagyunk a mesterséges intelligenciával szemben? – A Médiaunió kísérlete bebizonyította: bármelyik korosztály becsapható…

A „Kulcs te vagy!” kampány keretében a Médiaunió Alapítvány egy többgenerációs kísérletben vizsgálta, hogyan hat a mesterséges intelligencia az emberek valóság érzékelése.

Fiatalok és idősebbek próbálták eldönteni, mely tartalmak valódiak és melyeket készítette MI. A kísérlet eredménye egy látványos kisfilmben is megtekinthető.

Európai felmérések szerint a 13-18 évesek 96 százaléka használt már mesterséges intelligenciát az utóbbi egy évben (40 százalékuk napi rendszerességgel), a tinédzser fiúk 51 százaléka pedig érzelmi vagy „romantikus” beszélgetéseket is folytat ezekkel az eszközökkel. A felnőttek körében sem más a helyzet: az EU-ban dolgozóknak immár 30 százaléka alkalmaz AI-t a munkája során. A Médiaunió Alapítvány és a KiberPajzs friss kísérlete azt mutatta meg, hogy a magas arányszámok ellenére korántsem biztos, hogy jobban felismernénk, mi valós és mi mesterséges. Sőt, a legújabb pénzügyi elemzések szerint mára minden második pénzügyi csalási kísérletnek része valamilyen módon az MI…

Fiatalok, idősek – és az MI

Egy fiú ikerpárnak és nagymamájuknak, valamint két évvel idősebb nővérüknek és egy nagypapakorú férfinak mutattuk meg ugyanazokat a képeket és videókat, és mindannyiuknak arról kellett dönteniük, hogy valódi felvételeket látnak-e, vagy mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. A kísérletben nem szerepeltek csalási szándékkal készült vagy érzelmileg megterhelő „unokás” videók: hétköznapinak tűnő jelenetek, tájképek, portrék kerültek a képernyőre. Volt köztük olyan is, amely első látásra reálisnak tűnt, de valójában abszurd részletet rejtett – például egy badacsonyi „karfiolültetvényt” –, és voltak olyan felvételek, amelyek minden pixele „hibátlan” volt.

A fiatalok magabiztosan keresték az MI tipikus jeleit: furcsa textúrákat, aránytalan színeket, kilógó árnyékokat, „videojátékos” bőrt, apró csúszásokat a szájmozgás és a hang között. Az idősebbek ezzel szemben azt nézték, mennyire életszerű, amit látnak: el tudják-e képzelni a helyszínt, „ilyenek-e” az emberek a valóságban. Bár a kontraszt látványos volt, a tévedések egyik generációnál sem maradtak el.

A kísérlethez kapcsolódóan Mezriczky Marcell deepfake- és MI-kutató részletesen elemezte, hogyan változtatja meg az MI a valóság érzékelésünket. Mint mondta, a fiatalok látszólag előnyben vannak, hiszen belenőttek az MI-eszközök használatába: természetes számukra, hogy a képek és videók lehetnek filterezettek, „megtuningoltak”, akár teljesen szintetikusak is.

„Ez a rutin ugyanakkor könnyen túlzott magabiztossággá válik. A fiataloknak kisebb a forráskritikájuk, elbízzák magukat, és nem feltételezik, hogy a digitális módosítás olyan élethű lehet, hogy ők sem veszik észre.”

Az idősebb generáció másképp téved, ők elsősorban az érzelmi meggyőződésre építenek: ha a szereplő hangja, tekintete, gesztusai ismerősnek hatnak, könnyebben fogadják el valódiként a tartalmat. Ez a logika a hétköznapi életben gyakran jól működik, az MI korában viszont éppen ez válik kockázattá.

„Az idősebb generáció érzelmi meggyőződés alapján hisz el egy tartalmat. Ez sebezhetővé teszi őket az MI-val felturbózott unokás csalásokkal és manipulált hívásokkal szemben.”

Nem véletlen, hogy a pénzügyi szakemberek 56 százaléka a social engineeringet, vagyis a pszichológiai manipulációt tartja ma az egyik legerősebb, MI által támogatott csalási technikának.

A manipuláció új kora: brainrottól a politikai deepfake-ig

Mezriczky Marcell szerint fontos különbséget tenni az egyre többféle MI-tartalom között, mert míg a szintetikus, úgynevezett „brainrot” videók nyíltan vállalják mesterséges eredetüket – szándékosan túlzó, trash-jellegű, szórakoztató alkotások, amelyek nem akarnak valóságosnak tűnni –, a deepfake videók célja épp az, hogy megtévesszenek. Ez az ugrásszerű erősödés akkor vált igazán kézzelfoghatóvá, amikor a technológia „demokratizálódott”, és megjelentek azok a telefonos alkalmazások, amelyek egyetlen szelfiből is hiteles arccserés videót készítenek. A platformok ontják magukból ezeket a tartalmakat, a felhasználók pedig sokszor már nem is tudják, mi készült valósan és mi mesterségesen. A helyzetet tovább rontja, hogy a politikai kommunikációban is megjelent a deepfake, ami – a kutató szerint –

„egyfajta legitimációt is ad a technológiának, ami kifejezetten káros példa”.

A deepfake-ek elterjedése nemcsak technikai, hanem társadalmi értelemben is komoly veszélyt jelent. Technikai oldalról nézve már most is egyre nehezebb felismerni a manipulált tartalmakat: a modellek ugyan néha még hibáznak a pislogásban, a bőrtónusban vagy a mozgás finomságaiban, de ezek a hibák gyorsan eltűnnek. A felismerhetetlenség pedig új típusú kockázatokat hoz magával. A beleegyezés nélküli „vetkőztetős” AI-képektől kezdve az unokázós csalásokon, hamis videóhívásokkal és kamu profilokkal pénzügyi kárt okozó átveréseken át egészen a testképzavart erősítő szintetikus képekig és a politikai manipuláció céljából készült deepfake-ekig, a technológia egyre több élethelyzetben válik veszélyforrássá. A pénzügyi szakemberek 44 százaléka már találkozott deepfake-alapú csalási technikákkal, ami jól mutatja, hogy a mesterségesen előállított arcok és hangok ma már valódi anyagi kockázatot is jelentenek.

Mit tehetünk? Lassítás, ellenőrzés, közös felelősség

A kérdés tehát nem az, meg tudjuk-e állítani a technológiai fejlődést, hanem az, hogyan alkalmazkodunk hozzá. Mert szabályozások elméletileg már most is vannak: az EU-s AI Act például előírja, hogy a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat egyértelműen jelölni kellene, mégsem szerepel mindenhol ez a jelzés. A jogalkotás rendkívül lassú, a technológia pedig közben óriási léptekkel halad előre. A kutató szerint az oktatásra kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, hiányzik ugyanis az MI-specifikus média- és digitális műveltség beépítése az iskolai tantervbe.

Mezriczky úgy gondolja a mindennapi biztonság egyik alapja egy egyszerű, de annál fontosabb reflex lenne:

„Hiába kényelmetlen, inkább ellenőrizzünk mindent háromszor.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy erős érzelmi reakciót kiváltó videó vagy hangüzenet esetén nem azonnal cselekszünk, hanem más csatornán is ellenőrizzük az információt, és nem hozunk átgondolatlan pénzügyi vagy bizalmi döntést egyetlen impulzus alapján. Ez különösen fontos a pénzügyi manipulációk esetében, ahol a csalók gyakran banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy a család egy tagjának adják ki magukat. Az ilyen rosszindulatú próbálkozások kivédésének legegyszerűbb módja, ha van egy „családi jelszó” – egy olyan szó, amit csak a valódi személyek ismerhetnek: így ha ezt nem mondják ki, biztosak lehetünk benne, hogy a hívás nem valódi. Fontos továbbá, hogy a bank sosem kér jóváhagyási kódot, belépési adatot, nem kér arra, hogy „tesztforgalmat” indítsunk vagy „biztonsági számlára” utaljunk. Ha ilyet látunk, az biztosan csalás.

Kardos Ferenc, a Médiaunió ügyvezetője szerint a kísérlet legfontosabb tanulsága az volt, hogy egyik generáció sem sebezhetetlen:

„A kísérlet megmutatta, nem az számít, ki mennyi időt tölt a digitális térben – egyik generációnak sincs biztos kapaszkodója. A fiatalok technikai jelzésekre hagyatkoznak, az idősebbek a tapasztalataikra, de a mesterséges intelligencia mindkét logikát képes kijátszani.”

Másképp gondolkodunk, másképp hibázunk, mégis ugyanazokkal a kockázatokkal nézünk szembe. A mesterséges intelligencia nemcsak a technológiáról szól, hanem arról is, hogyan tanulunk együtt eligazodni egy olyan világban, ahol mindannyiunknak újra kell értelmezni a látottakat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?

Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.

A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.

A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.

2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval

A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:

2025

2026 I. félév

Beérkezett feljelentések

18

16

Regisztrált bűncselekmények

10

1

Az adott évben lezárt ügyek

47

20

  – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható

8

1

  – lezárva: a bűncselekmény elévült

30

14

  – lezárva: az ügy szankcióval végződött

1

0

Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.

 

Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek. 

A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.

A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja

A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.

Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések. 

„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.

Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”

– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.

Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok 

A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.

A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.

„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”

– mondja Pletkus. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál

Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.

Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese. 

A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.

Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése. 

Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz. 

Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott: 

„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”

Takács Gergely Magyar Telekom


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása

Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.

A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.

Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett

A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.

A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.

A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.

Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben

A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.

A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.

Tudatos építkezés az ICT-piacon

A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.

„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”

– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss