Gazdaság
Nincs innováció társadalmi és gazdasági haszon nélkül
Az innovációk hatással vannak az emberek mindennapjaira, kulcsfontosságúak a társadalmi és a gazdasági kihívások megoldásában is. A nemzetközi Bosch Tech Compass felmérés kiemeli az okostelefon utóbbi két évtizedben betöltött, egyedülállóan meghatározó szerepét, mint – a válaszadók szerint – a legfontosabb innovációt globálisan és Magyarországon is.
A technológiai fejlődés motorja azonban egy olyan komplex innovációs ökoszisztéma, ahol a képzett szakemberek, az oktatási és kutatási intézmények, valamint az ipari szféra összehangolt együttműködése alapvető a piacképes megoldásokhoz. Érdekes módon, míg a válaszadók szerint világszerte az IT és telekommunikáció áll az élen, addig Magyarországon a gyártás a fő innovációs hajtóerő.
Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja
Kétségtelen, hogy az okostelefon az elmúlt két évtized technológiai fejlődésének megkerülhetetlen mérföldköve. Hatása az élet minden területén érezhető. A Bosch Tech Compass felmérés egyértelműen alátámasztja globális jelentőségét. Világszerte a válaszadók 60 százaléka – Magyarországon 61 százalékuk – jelölte meg az okostelefont az elmúlt 20 év legmeghatározóbb innovációjaként. A résztvevők szerint az okostelefonnal szorosan összefüggő technológiák is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.
Világszerte a navigációs alkalmazások (24 százalék), a közösségi média (24 százalék) és az azonnali üzenetküldés/videokonferencia (23 százalék) állnak a rangsorban. Hazánkban pedig a közösségi média (27 százalék), a navigációs alkalmazások (23 százalék) és az e-kereskedelem (23 százalék) bizonyultak a legfontosabbnak.
„A kutatás eredményei rávilágítanak az okostelefon mindennapi életünkben betöltött központi szerepére és a vele járó digitális ökoszisztéma erejére. Ez is jól mutatja az ökoszisztémák jelentőségét, legyen szó fizikai vagy digitális környezetről. A Bosch szakértelmével hidat épít a két világ között, hogy olyan teljes körű, összekapcsolt megoldásokat kínálhasson, amelyek jobbá teszik az emberek életét”
– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.
Az innováció mozgatórugója az ökoszisztéma
Az innováció nem egy elszigetelt folyamat, hanem egy komplex ökoszisztéma eredménye. A nemzetközi kutatás rámutat azokra a kulcsfontosságú tényezőkre, melyek egy nemzet innovációs képességét befolyásolják. Globálisan a képzett szakemberek és az oktatási intézmények (35 százalék), valamint az erős kutatási képességek (34 százalék) kapják a legnagyobb hangsúlyt. Ezeket a sorban a versenyképes vállalatok (31 százalék) követik. Magyarországon hasonló mintázat figyelhető meg: a válaszadók a képzett szakembereket és oktatási intézményeket (32 százalék), a versenyképes vállalatokat (30 százalék) és az erős kutatási képességeket (27 százalék) emelték ki a felmérésben. Ezek az adatok alátámasztják az együttműködések kulcsszerepét a sikeres innovációs folyamatokban.
„A sikerhez vezető út ma már egyértelműen az együttműködéseken át vezet. A Bosch számára alapvető fontosságú, hogy az innovációs ötleteket a valós piaci igényekkel hangolja össze. Ehhez szinergiára van szükség az egyetemek, a kutatóhelyek és a startupok friss nézőpontjai, valamint az ipari szereplők komplex tapasztalatai között. Egy ilyen ökoszisztéma piacképes és emberközpontú megoldásokat teremt, olyan innovációkat, melyek a gazdaságnak és a társadalomnak is hasznosak”
– hangsúlyozta Szászi István.
A magyarok szerint itthon a gyártás áll az innováció élvonalában
Az innováció fókuszpontjai országonként eltérhetnek. Magyarországon a válaszadók szerint a gyártási szektor vezeti az innovációs rangsort, ami jelentős eltérést mutat a globális trendektől. A felmérésben résztvevők 24 százaléka gondolta úgy, hogy ezen a területen a legélénkebb a fejlődés, míg globálisan ez az arány csupán 16 százalék. Az IT és telekommunikáció (22 százalék), valamint a logisztika (20 százalék) Magyarországon szintén kiemelkedőnek számít. Ezzel szemben világszerte az IT és telekommunikáció (31 százalék), a repülőgépipar és hadiipar (25 százalék), valamint az egészségügy (21 százalék) került előtérbe. Hazánkban a repülőgépipar és hadiipar (8 százalék), illetve az egészségügy (10 százalék) azonban kevésbé domináns az innovációs térképen. A hazai adatok tehát egyedi nemzeti innovációs profilt mutatnak, ahol a felmérés kitöltői szerint a gyártás hajtja előre a fejlődést.
Innovatív magyar fejlesztések
Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A fenntartható és gazdaságos innovációk, valamint az MI adta lehetőségek kiaknázása évek óta a Bosch stratégiájának fókuszában áll, melyet a hazai fejlesztések és az egyetemi együttműködések is jól példáznak.
A Bosch ikonikus IXO akkumulátoros csavarbehajtója 2003 óta készül Miskolcon. A több mint 20 millió példányban eladott eszköz igazán sokoldalú: nem csupán csavarozásra, hanem kiegészítőivel számos kreatív feladatra is alkalmas. A termék fejlesztése és fenntartható gyártása a miskolci kéziszerszámgyárban dolgozó szakemberek innovatív erejét és környezettudatosságát is szimbolizálja. Az MI-alapú gyártási megoldások a miskolci autóipari gyárban is jelentős előrelépést hoztak. Az eBike-meghajtást gyártó sorok hibaelemzésével a termelési folyamat hatékonysága javult és csökkent az állásidő. Jó példa az akadémiai együttműködésre a Bosch és az ELTE közös projektje: a Bosch hatvani gyárában tesztjelleggel működő ipari csomagoló robot. Az MI-alapú berendezés hatékony és rugalmas megoldást kínál a gyárakba a legkülönbözőbb kiszerelésekben naponta beérkező alapanyagok, alkatrészek és egyéb komponensek kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére. A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, az elmúlt években a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált. A Bosch nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, elsősorban olyan jövőt formáló megoldásokra fókuszálva, mint az automatizált vezetési megoldások, az elektromobilitás, vagy a mesterséges intelligencia.
„A hazai Bosch-gyárakban és fejlesztőközpontokban a mérnökök olyan ötleteken dolgoznak, melyek aktuális kihívásokra adnak hatékony és konkrét válaszokat. A kreatív ötletek, az innovációk és az MI ma már a mindennapjaink része. A magyar mérnökök által fejlesztett gyártási folyamatok optimalizálásától, a minőségjavításon át a fenntarthatósági célok eléréséig terjedő alkalmazások pedig bizonyítják a technológia sokoldalúságát”
– tette hozzá Szászi István.
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén nyolc országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét







