Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia?

A Xylem kutatása szerint az AI-forradalom 2050-re közel 130 százalékkal növeli a globális vízfelhasználást – Magyarország adatközpont-ambíciói is új kihívást hoznak a vízgazdálkodásnak. Az AI robbanásszerű terjedése nemcsak az energiahálózatokat terheli meg – egyre inkább a vízellátást is.

A Xylem és a Global Water Intelligence (GWI) közös, 2026 elején megjelent tanulmánya szerint az AI-ipar vízigénye 2050-re 129 százalékkal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. Miközben Magyarország is aktívan törekszik arra, hogy adatközpont-befektetéseket vonzzon az országba, a vízgazdálkodási következmények egyelőre kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.

Harminc perc intenzív AI-használat – kódgenerálás, kutatás, összetett lekérdezések – összesen több mint 616 milliliter vizet igényel. Összehasonlításképp: egy csésze kávé elkészítéséhez körülbelül 190 liter víz szükséges a teljes termelési láncot figyelembe véve – az AI ezzel persze nem versenyez, de a globális felhasználás mértéke mellett az egyéni lekérdezések vízigénye összeadódva már komoly terhelést jelent a vízkészletekre.

Mindez a Magyarországon is aktív víztechnológiai cég, a számos vízművel és ipari felhasználóval dolgozó Xylem friss, Watering the New Economy (Az új gazdaság öntözése) című tanulmányából derül ki, amelyet a világ egyik vezető vízipari think tankjével, a Global Water Intelligence-szel együttműködve publikáltak.

Az AI vízlábnyoma nem ott van, ahol a legtöbben keresik

Kiderült az is: a legtöbb víz azonban nem ott “folyik el”, ahol a legtöbben keresik. A közvélemény figyelme az adatközpontok közvetlen hűtővíz-felhasználására irányul, holott a tanulmány szerint a legnagyobb terhet az energiatermelés jelenti: a várható vízigény-növekedés mintegy 54 százaléka az áramtermelésből, elsősorban a szén- és atomerőművek hűtési igényéből fakad, 42 százaléka a chipgyártásból, és csupán 4 százaléka az adatközponti üzemeltetésből. A három szektort együttesen az AI-értéklánc gerincének tekinthetjük – és mindhárom megbízható, tiszta vizet igényel.

Különösen súlyos kockázatot jelent, hogy a világ adatközpontjainak közel 40 százaléka olyan területen működik, amelyek vízkészletei már mai is nagy terhelésnek vannak kitéve, és a jövőbeni bővítések is várhatóan érzékeny vízgyűjtőkön valósulnak meg. Az AI tehát nem csak globális kihívás, hanem helyi feszültségek előidézője is.

Magyarország sem marad ki az AI-infrastruktúra globális versenyéből. A 2025-ben megújított nemzeti MI-stratégia 2026-ig a hazai számítási kapacitások megháromszorozását irányozza elő, dedikált MI-infrastruktúra – az úgynevezett MI Üzem – kiépítése mellett. Kormányzati szinten megfogalmazott cél az is, hogy az adatszuverenitás szempontjából elengedhetetlen, hogy a nagy számítási kapacitású adatközpontok Magyarországon legyenek – és a feltételek ehhez nagyrészt adottak, illetve megteremthetők. Mindez azt jelenti, hogy a hazai vízgazdálkodásnak is fel kell készülnie egy olyan infrastruktúra kiszolgálására, amelynek vízigényét eddig senki nem tette az egyenlet részévé.

„A klímaváltozás és az AI-forradalom egyszerre teszi próbára a vízrendszereket. Az adatközpont-fejlesztések tervezésekor nem elég az energiaigényt és a területhasználatot számításba venni – a vízigényt is be kell emelni az egyenletbe. Aki most épít adatközpontot, annak ma kell gondolkodnia arról, hogy 2030-ban vagy 2040-ben honnan veszi a vizet”

– mondta el Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.

A megoldás már létezik – csak alkalmazni kell

A tanulmány fő tanulsága, hogy az extra vízigény nem feltétlenül jelent végzetes terhelést az ivóvízkészletekre – ha a megfelelő víztechnológiai megoldásokat időben bevezetik. A világ szennyvízrendszerei évente 320 ezer milliárd liter vizet dolgoznak fel; miközben például az elavult városi vízhálózatokból, repedéseken, réseken a földbe elszivárgó vízmennyiség önmagában is eléri a 100 ezer milliárd litert. Ez a két forrás, vagyis a szennyvíz újrahasznosítása és az infrastruktúra modernizálása fedezhetné az AI-ipar teljes előrejelzett vízigény-növekményét 2050-ig – mindez persze komoly beruházásokat igényelne. Tehát a megelőzés és a körültekintőbb vízgazdálkodás, szennyvízkezelés már önmagában segíthetne ezen a problémán.

„A mesterséges intelligencia új igényeket támaszt a vízellátással szemben, de a kihívás kezeléséhez szükséges eszközök már rendelkezésre állnak. A fejlett vízkezelési technológiák lehetővé teszik, hogy újrahasznosítsuk a vizet ahelyett, hogy elveszne. A digitális rendszerek valós időben segítenek kezelni a kínálatot, csökkentve a szivárgásból eredő veszteségeket. Ideje elindítani a vízátállás folyamatát, amely célzott beruházásokon és az ipar, a közművek és a kormányzatok közötti együttműködésen alapul – hogy a vízrendszerek egyaránt támogatni tudják a növekedést és a közösségek rezilienciáját”

– mondta el Matthew Pine, a Xylem elnök-vezérigazgatója.

Konkrét példa is akad arra, hogy az ilyen együttműködés mit érhet el: Mexikóvárosban és Monterreyben az Amazon és a Xylem közösen, intelligens csőhálózati fejlesztésekkel és valós idejű szivárgásdetektálással évente több mint 1,3 milliárd liter vizet takarít meg – miközben a helyi lakók vízellátásának megbízhatósága is javul.

A teljes tanulmány innen tölthető le angol nyelven.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?

Tapasztalt HR-szakemberrel erősítette meg csapatát a Prohuman, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson a HR területén a vállalatok versenyképességének megőrzésében.

A Prohuman 2026 augusztusától kiemelt partnerség keretében nyerte meg Nagy Andrea fejlesztő szakembert, aki a SkillCompass csapat HR-szakértőjeként erősíti a céget.

„Ez az új szolgáltatási terület segít abban, hogy egy-egy vállalat pontosabban lássa, milyen tudásra és készségekre van szükség ma, és mire lesz szükség holnap. Felmérhetjük, mennyiben tudja ezeket biztosítani a cég jelenlegi szakemberállománya, hol vannak hiányok, és milyen képzésekkel érdemes fejleszteni a munkatársakat. Akár egyéni szinten is megmutathatjuk, ki hol tart, milyen fejlődési lehetőségei vannak, és megfelelő képzés után mely munkakörben tudja legjobban hasznosítani a képességeit. Ez segít abban, hogy a vállalat időben felkészüljön a változásokra, és rendelkezésére álljon a működéshez és a növekedéshez szükséges szakértelem és létszám”

– mondta el Nagy Andrea.

tb-photo.hu

A szakember több mint 25 éve dolgozik a HR és a szervezetfejlesztés világában. Vállalati HR-vezetői tapasztalatára építve immár 15 éve támogat vezetőket, csapatokat és szervezeteket a fejlődésben. Munkájának fókuszában a vezetőfejlesztés, a kultúraváltás, a kompetenciafejlesztés és a stratégiai szervezeti átalakulások állnak.

Az AI mindent felülír, de fel lehet készülni arra, hogy versenyben maradhasson a vállalat

A munka világa egyre inkább a képességek, feladatok és döntések összekapcsolódó hálózatára épül, miközben a hagyományos, merev munkaköri keretek önmagukban már egyre kevésbé adnak választ a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira. A Prohuman SkillCompass rendszere ezt a szemléletváltást támogatja azzal, hogy láthatóvá teszi a szervezetekben rejlő kompetenciákat, segíti azok tudatos fejlesztését, és olyan alapot teremt, amelyre a fejlesztés, a tehetségmenedzsment, az utánpótlás-tervezés és a szervezeti átalakulás is építhető.

„A jövőálló szervezetek nem munkaköröket terveznek, hanem célokat bontanak le feladatokká, és azokat képességekhez illesztik, szükség szerint fejlesztik ezeket a képességeket, és olyan működést építenek, ahol a változás nem kényszer, hanem tudatosan alakítható lehetőség. Ez nem egy HR-trend, hanem egy működési logika. Amikor a szervezet nem munkakörökben, hanem projektekben, feladatokban, képességekben és fejlődési lehetőségekben kezd gondolkodni, sokkal gyorsabban tud reagálni a változásokra, és jobban képes kiaknázni az emberekben rejlő potenciált”

– fogalmazott Nagy Andrea.

A Prohuman kiemelt szerepet bíz Nagy Andreára a SkillCompass szakmai képviseletében, a módszertan gyakorlati bevezetésének támogatásában és a skillalapú szervezeti gondolkodás hazai erősítésében. Nagy Andrea számára mindez egy új stratégiai fókuszterületet jelent, miközben továbbra is a Parrish & Crawler International szakmai vezetőjeként folytatja tréneri, coaching- és szervezetfejlesztési tevékenységét.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban

Továbbra is jelentősen elmarad a nők aránya a logisztikában, ráadásul 10 év alatt ebben alig volt előrelépés. A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hirdeti meg negyedik alkalommal az Év Női Logisztikusa díjat a Navigátorvilág szakmai médiummal közösen.

A kezdeményezés a fuvarozásban, a szállítmányozásban és a logisztikában dolgozó női szakemberek eredményeire irányítja a figyelmet és a pályaválasztás előtt állóknak is megmutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket. Az Év Női Logisztikusa mellett idén is keresik az Év Fiatal Női Logisztikusát, az ajánlásokat pedig 2026. november 11-ig várják a szervezők.

A logisztikához sokan még mindig elsősorban a kamionokat és a raktárakat társítják, miközben az ágazat a szállítmányozástól az ellátási láncok tervezésén át a digitális fejlesztésekig számos szakmai és vezetői karrierutat kínál.

Még mindig kevés a női vezető

Ráadásul jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. A raktározásban és a szállítást támogató tevékenységekben dolgozók női aránya 26 százalékos volt az EU-ban 2024-ben, ami minimális előrelépést jelent a 2014-es 25 százalékhoz képest az European Labour Authority felmérése szerint.

A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hozta létre 2023-ban a Navigátorvilág szaklappal együtt az Év Női Logisztikusa díjat. A díjra olyan női szakembereket várnak, akik szakmai tudásukkal, eredményeikkel és munkatársaikra gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Az ajánlásokban a sikeres projektek és a szakmai életút mellett annak bemutatása is fontos, hogyan járul hozzá a jelölt vállalata fejlődéséhez, illetve miként támogatja és ösztönzi a környezetében dolgozókat.

„Sok kiváló női szakember dolgozik a logisztikában, de az eredményeik gyakran csak a saját vállalatukon belül ismertek. Ezzel a díjjal szeretnénk megmutatni, kik ők, milyen utat jártak be, és mit értek el. A korábbi nyertesek történeteiből az is látszik, hányféle módon lehet ebben az ágazatban sikeres karriert építeni. Azt szeretnénk, hogy ezek a példák azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik most gondolkodnak a pályaválasztáson”

– mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.

Szakmai eredmények és példamutató pályák

Az Év Női Logisztikusa díjat elsőként, 2023-ban Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője nyerte el, míg a különdíjat Unger Tímea, a Continental Magyarország logisztikai vezetője vehette át. 2024-ben megosztott első helyen Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője kapta az elismerést. 2025-ben Juhászné Seres Orsolya, a Trans-Sped Kft. szállítmányozási osztályvezetője lett az Év Női Logisztikusa. A díjazásakor bemutatott pályafutása során junior szállítmányozóból egy harmincfős csapat vezetőjévé vált.

A 2024-ben elindított Év Fiatal Női Logisztikusa kategória első nyertese Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója volt. 2025-ben pedig Varasdi-Mestyán Gitta Margit, a Speed Sped’03 Kft. logisztikai vezetője érdemelte ki az elismerést, aki önálló logisztikai osztály felépítésével és belső rendszerek fejlesztésével is bizonyította rátermettségét.

Így lehet ajánlani jelöltet

A korábbi évekhez hasonlóan ajánlás útján lehet bekerülni a versenybe. Az ajánlásban a jelölt szakmai pályafutását, meghatározó eredményeit és esetleges korábbi elismeréseit kell bemutatni, valamint röviden megindokolni, miért érdemes a díjra. Az ajánlást maga a jelölt is beküldheti.

A pályázatokat Word- vagy PDF-formátumban, jó minőségű, nagy felbontású fényképpel együtt várják a szervezők 2026. november 11-ig a marketing@waberers.com vagy a bandy@kozlekedesvilag.hu elérhetőségekre.

A részletes pályázati feltételek és az Év Fiatal Női Logisztikusa kategória jogosultsági feltételei a 2026-os pályázati kiírásában elérhetőek itt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének

Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.

A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.

Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.

„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”

– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.

„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”

– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss