Soha annyi robotot nem állítottak még munkába, mint 2021-ben, de az új gépek egyre nagyobb arányban szolgálnak az emberi munka támogatására, nem pedig a teljes kiváltására.

Tavaly az észak-amerikai vállalkozások több mint 2 milliárd dollár értékben csaknem 40 ezer robotot állítottak munkába, hogy a gépek segítségével birkózzanak meg az egyszerre fellépő rekord kereslettel és a világjárvány okozta munkaerőhiánnyal. A robotok ezzel egyre több iparágban vetik meg a lábukat, és a mostani hullám már jóval túlmutat a korábban az autóiparhoz kapcsolódó történelmi felfutásukon: üveget és fémet válogatnak az újrahasznosító üzemek futószalagjain, vagy kis méretű kis fogyasztási cikkeket csomagolnak kartondobozokba az e-kereskedelmi raktárakban.

A Reuters vonatkozó riportja az Association for Advancing Automation (A3) iparági szervezet statisztikáját idéti, amelynek alapján az amerikai gyárak és más ipari felhasználók összesen 39.708 darab robotot rendeltek meg 2021-ben. Ez 28 százalékos növekedésnek felel meg a 2020-as adatokhoz képest, és a korábbi, 2017-es csúcsot is megdöntötte, amikor valamivel kevesebb mint 35 ezer robotot telepítettek a tengerentúlon.

Az arányokra az is jellemző, hogy amíg 2016-ban még több mint kétszer annyi robotot adtak el autógyártóknak, mint ahányat az összes többi iparágban együttvéve értékesítettek, addig 2020-ra már megfordult a dolog, és 2021-ben még tovább nőtt a nem autóipari cégekhez kerülő robotok rátája. Az A3 szerint a megrendelések számának leggyorsabb növekedése a fémfeldolgozó iparban, az élelmiszeriparban és a fogyasztási cikkek gyártásában tapasztalható.

Nem mindig az állásunkból akarnak kitúrni

Egy másik, hasonlóan gyorsan fejlődő ágazat az e-kereskedelem, ahol egyre kevesebb embert foglalkoztatva növelik egyre látványosabban a termelést. A hírügynökség egy kaliforniai logosztikai társaság vezetőjét idézi ezzel kapcsolatban, akinek a nagy felismerése szerint az emberek teljesítményére hatással van, hogy éhesek és fáradtak-e, vagy hogy megitták-e a kávéjukat. A robotok ehhez képest mindig gyorsan dolgoznak, és szüneteket sem akarnak tartani.

A dolog mégsem (teljesen) az emberi munkaerő kiiktatásáról szól. Az A3 adatai jellemzően a hagyományos ipari robotok rendeléseiről szólnak, tehát az olyan nagy rendszerekről, amelyek mondjuk a futószalagok egész szakaszait kezelik. Ezen a területen is gyorsan növekszik azonban az úgynevezett kobotok aránya, amelyeket már arra tervezték, hogy az emberekkel közösen dolgozzanak, akár a futószalagok mellett is.

A robotizáció elsőszámú hajtóereje ezek szerint sem feltétlenül a spórlás és a drága emberi munkaerő kivezetése, hanem éppen a munkaerőhiány. Az Universal Robots becslése szerint az Egyesült Államokban naponta 2 ezer „baby boomer”, vagyis 1946 és 1964 között született munkavállaló vonul vissza a gyátóiparban, ami a létszám mellett a rendelkezésre álló munkatapasztalat tekintetében is fájdalmas veszteség az üzemeknek.

A kobotok így sok olyan iparágba is betörnek, amelyek sokáig ellenálltak az automatizálásnak, de az autóiparban is elkezdtek olyan feladatokat végezni, amelyek az ágazat magas szintű robotizáltsága mellett is kizárólag emberi munkára épültek. Ide tartozik, hogy a koronavírus-járvány első évének nagy visszaesését követően a vállalatok már újra több álláshelyet hirdetnek, mint amekkora az álláskeresők aktuális létszáma – derül ki a Reuters beszámolójából.

Forrás: BitPort