Ipar

Vállalati használatra készült az LG és a Userful közös, szoftveres AV-over-IP megoldása

Az intelligens, központi vezérlésű, digitális kijelzők hálózatát kezelő platform javítja a teljesítményt, csökkenti a telepítés és karbantartás komplexitását, a költségeket és a CO2-lábnyomot.

Szoftvervezérlésű, end-to-end AV-over-IP megoldást hozott létre az LG Electronics európai üzleti megoldások divíziója és a kanadai Userful szoftvercég. A megoldás a Userful vizuális hálózati platformját és az LG webOS Signage platformját egyesíti, és alkalmas arra, hogy optimalizálja a vezérlőtermek, digitális kijelzőhálózatok, üzleti kijelzők és videofalak kijelzőrendszereit. Az LG folyamatosan azon dolgozik, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki partner-ökoszisztémáján belül, így a legmodernebb megoldásokat kínálhassa az ügyfeleknek – ez a bejelentés e munka fontos állomása.

Az LG és a Userful együttműködésének eredményeként a digitálisan integrált vállalkozások világszerte a kulcspiacokon mostantól IT-vezérlésű szolgáltatásokat telepíthetnek lényegében bármilyen forrásból a webOS kijelzőkre, amelyek fejlett streaming funkciókkal, rugalmas telepítési lehetőségekkel és NIST-kaliberű biztonsággal rendelkeznek. Legyen szó azonnali videó- és adatszolgáltatásról valós idejű streamingprotokollokon (RTSP) keresztül a vezérlőtermek számára, vagy 8K-s tartalom több száz kijelzőn történő megjelenítéséről, a kijelzőket vezérlő személyzet és a végfelhasználók is a kiváló teljesítményű, jól összehangolt kijelzőhálózat-menedzsment élményét kapják a Userful platformjával és az LG kijelzőivel.

Az LG Electronics üzleti megoldások divíziójának európai értékesítésért felelős alelnöke, Harri Ekholm szerint az együttműködés a jövő kijelzőhálózat-menedzsment megoldását kínálja, amely még éppen időben érkezik ahhoz, hogy a vállalatok kihasználhassák az AV-over-IP piac előrejelzések szerinti exponenciális növekedését az elkövetkező öt évben.

„Az LG és a Userful egy olyan, a digitális kijelzők hálózatát kezelő platformot hozott létre, amellyel az LG kijelzőinstallációk egyszerűen kínálnak biztonságot, a tartalmak gyors megjelenítését, valamint rugalmasságot a tartalomszolgáltatás és a kijelzők telepítése szempontjából is”

— mondta Harri Ekholm.

„Az új szolgáltatások érkezése és a digitális transzformáció felgyorsulásával egyértelmű, hogy szükség van egy központi platformra, ahol a vizuális szolgáltatások adatokkal, IoT-vel és mesterséges intelligenciával kombináltan menedzselhetők”

— tette hozzá a szakember.

„A Userful szoftvervezérelt platformja mindezeket egyedülállóan integrálja, és privát vagy nyilvános felhőszervereken keresztül juttatja el a hálózatra optimalizált webOS üzleti kijelzőkre, ezzel elérhetővé téve az audiovizuális szolgáltatásokat egy egész vállalat/szervezet számára.”

A vállalatok 2019-ben közösen ismerték fel az AV-over-IP növekedési potenciálját, és megkezdték egy egyedi, könnyű szoftvermegoldás fejlesztését, amely az LG webOS Signage platformján fut lapos és közvetlen nézetű LED-kijelzők számára, az egyszerűségre, megbízhatóságra, rugalmasságra és biztonságra fókuszálva. A Userful szerint a létrejött platform a várakozások szerint jelentős hardverköltség- és energiamegtakarítást eredményez majd, miközben segít a karbonlábnyom csökkentésében is.

A piaci növekedés lehetőségei igen szélesek, a feladatokhoz elengedhetetlen kijelzőmegoldásoktól a vállalati szintű kijelzőhálózatok kiépítésén át az irodaházak lobbyjában elhelyezett digitális videofalakig és a nagyméretű konferenciatermi kijelzőkig. A Maia Research elemzése szerint az AV-over-IP piac értéke a jelenlegi 3 milliárd dollárról 2027-re 51 milliárd dollárra nő, e növekedés 85 százaléka pedig a vállalati, kormányzati és oktatási szektorban várható, ami lehetővé teszi az LG és a Userful közös megoldása számára, hogy kielégítse a kijelzőhálózatokkal kapcsolatos fejlesztések és új funkciók iránti igényeket.

A Userful ügyvezető igazgatója, John Marshall mindkét vállalat kemény munkáját méltatta és megjegyezte, hogy más kijelzőgyártók nem tudtak megfelelni az LG szoftverintegrációs szintre vonatkozó követelményeinek, ami még különlegesebbé és értékesebbé teszi az együttműködést.

„Az iparág alábecsüli a hagyományos AV-termékek IT-környezetre való optimalizálásának nehézségeit, különösen a hálózatba építés és a vállalati alkalmazás kihívásait”

— mondta Marshall.

„Az AV piac hagyományosan NAB kodekekkel és szabványokkal dolgozott, a legjobb minőségű HDMI-kábeles jeltovábbításra fókuszálva, de a többféle protokollal vezérelt hálózatok teljesen új kihívást jelentenek. Az, hogy az LG képes volt ezeket az IT protokollokat integrálni alapvető, a médiacsatorna központjaként funkcionáló firmware-jébe, lenyűgöző teljesítmény. Egyszerűen fogalmazva, ez a megoldás megkönnyíti az IT munkáját, és csökkentheti a telepítés és a karbantartás komplexitását.”

Az LG mellett a Userful más kijelzőgyártókkal is dolgozott, de ezek

„kudarcot vallottak abban, hogy az IT-szabványokat ilyen kifinomultan integrálják a firmware-jükben” — mondta Marshall. „Az ilyen fejlesztések rávilágítottak a különbségre az olcsó kijelzők gyártói és a korszerű, informatikai használatra kész kijelzők között, amelyek megfelelnek a modern vállalatok igényeinek. Büszkék vagyunk arra, hogy együtt dolgozhatunk, és előremutató munkát végezhetünk az iparág számára, és új megoldásokat kínálhatunk a vállallati üzleti működés javítására.”

Related Topics:av használat ip LG megoldás userful vállalati

Up Next

A befektetők számára a technológiai szektor a legvonzóbb

Don't Miss

Az európai chipgyártás nagyobb forráshoz fog jutni

Ipar

Kik Európa innovátorai?

Kijött a szabadalmi lista- ezek az országok és cégek vezetnek.

2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz – derült ki szervezet közléséből.

A legtöbb bejelentés a számítógépes technológia területére érkezett. Ezt követte a legerősebb növekedést felmutató „elektromos gépek, berendezések és energia” szektor, amelyet elsősorban a tiszta energia technológiák, köztük az akkumulátorinnovációk hajtottak. Harmadik helyen szerepelt a digitális kommunikáció, amelyet az orvosi technológia, majd a közlekedési szektor követ.

A benyújtott szabadalmak terén ugyanakkor nem dominálnak az EU-központú vállalatok: az első ötben távol-keleti, illetve amerikai cég található. A legnagyobb európai szereplő, a Siemens a hatodik helyre került fel.

A legtöbb bejelentést adó vállalatok rangsora, és szabadalmi bejelentések száma:

Samsung (5107)
Huawei (4322)
LG (3623)
Qualcomm (3015)
RTX (2061)
Siemens (1830)

A teljes lista elérhető itt.

Kik adnak be szabadalmakat?

Szervezeti megbontás szerint a legtöbb szabadalmi bejelentést (71%) a nagyvállalatok adtak be, melyet a KKV-k, egyéni bejelentők (22%), illetve az egyetemek, kutatási intézmények (7%) követnek.

Míg a legtöbb innovációs bejelentés az USA-hoz kötődik, az európai országok tekintetében a toplista így alakult:

Németország (25033 szabadalmi bejelentés)
Franciaország (10980 szabadalmi bejelentés)
Hollandia (7054 szabadalmi bejelentés)
Svédország, (4936 szabadalmi bejelentés)
Olaszország (4853 szabadalmi bejelentés)

Magyarországról 139 szabadalmi bejelentést regisztrált a szervezet, ezzel hazánk Görögország (107 bejelentés) és Szlovénia (156 bejelentés) között foglal helyet. Közvetlen szomszédaink közül Szlovákia 62 bejelentéssel, Románia pedig 63-mal szerepel a listán, míg Ausztriából 2146 szabadalmi bejelentés érkezett.

Tavaly az európai szabadalmi bejelentések negyedében legalább egy női feltaláló is szerepelt. A legtöbb női innovátort felmutató ország közé Spanyolország (42%), Belgium (32%) és Franciaország (31%) tartozik.

A legnagyobb európai szereplő

Legnagyobb európai, vállalati szereplőként, a Siemens 1830 szabadalmat adott be a tavalyi év során, melyek negyede a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia területére vonatkozott. A német székhelyű technológiai vállalat munkatársainak közel 16 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztés területén, mely tevékenységre tavaly 6,3 milliárd eurót fordított a cég. Az alkalmazottak hozzávetőlegesen 5 300 újítást jelentettek be világszerte. Ez éves szinten számolva – 220 munkanappal – napi 24 innováció.

A Siemens így világszerte összesen 41 700 engedélyezett szabadalommal rendelkezik. A vállalat megoldásai többek közt az intelligens adatelemzéstől, a digitális ikrek szimulációjáig terjednek, hozzájárulva a hatékonyabb és fenntarthatóbb gyártáshoz, energiaellátáshoz, mobilitáshoz és infrastruktúrához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A vivo bejelentette a Robotics Lab létrehozását

Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke

2025. március 25-én kezdetét vette a Boao Fórum Ázsiáért éves konferenciája Hainan szigetén, Boao városában.

A vivo, amely immár negyedik egymást követő éve a rendezvény stratégiai partnere, és idén a Boao Fórum Ázsia Igazgatótanácsának új tagjaként is bemutatkozott, forradalmi innovációit tárta a világ elé. A vállalat bemutatta a Blue Technology Matrix technológiai ökoszisztémáját (BlueImage, BlueLM, BlueOS, BlueChip, BlueVolt), a vivo Vision kevert valóságú technológiával ellátott headsetet, a 6G fejlesztéseit és még sok mást. Emellett a hamarosan megjelenő csúcskategóriás okostelefonja, a vivo X200 Ultra elnyerte a „Boao Fórum Ázsiáért hivatalos okostelefonja” címet.

A vivo jövőképe a technológia és az emberiség kapcsolatáról

Március 25-én délután a Boao Fórum keretében megtartott „vivo Release Moment” eseményen Hu Baishan, a vivo ügyvezető alelnöke, operatív igazgatója és a vivo Központi Kutatóintézet elnöke beszédében a „Technológia jövője és az emberiség kapcsolata” témát járta körül. Hu szerint a mobiltelefon-ipar Kína technológiai innovációinak tükörképe, és a vivo fejlődése ennek az iparágnak az előrehaladását tükrözi. Hangsúlyozta, hogy a vállalat három évtizedes fejlődése során mindig három alapelv mentén haladt: a hosszú távú gondolkodás, az emberközpontú szemlélet és az együttműködésen alapuló fejlődés volt a kulcs.

A vivo négy egymást követő évben vezette a kínai okostelefon-piacot piaci részesedés tekintetében, és ma már több mint 500 millió felhasználót szolgál ki 60-nál is több országban és régióban.

Hu kiemelte, hogy az okostelefon-ipar az elmúlt évtizedekben új iparágak inkubátoraként működött, gyökeresen átalakítva az emberek életét és munkáját. Napjainkban az AI és a robotika a digitális és a fizikai világ csúcstechnológiai vívmányai, ám ezek a területek még mindig viszonylag elkülönülten léteznek. Az okostelefon-ipar, amely hatalmas felhasználói bázissal, előretekintő technológiai ökoszisztémával és széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik, híd lehet a digitális és fizikai világ között. A jövőben a robotika az okostelefon-ipar egyik kulcsterületévé válhat, ötvözve a digitális kapcsolatokat a fizikai képességekkel – mindezt emberközpontú megközelítéssel és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

A vivo standját számos érdeklődő látogatta meg a Boao Fórum Ázsiáért konferencián

A vivo Robotics Lab és az első kevert valóságú headset bemutatása

Hu bejelentette, hogy a vivo hivatalosan is létrehozta a vivo Robotics Labot. A vállalat az elmúlt évtizedben megszerzett BlueTech tapasztalatát – amely olyan területeket ölel fel, mint a mesterséges intelligencia és a képalkotás – most a robotika fejlesztésére fordítja. A vállalat célja, hogy a robotok „agyának” és „szemének” fejlesztésére összpontosítson, kihasználva a valós idejű térbeli számítási képességeket, amelyeket a vivo Vision kevert valóságú headset fejlesztése során szerzett.

A vivo nemcsak ipari robotikában gondolkodik, hanem a fogyasztói piacra is fókuszál, és olyan robotikai termékeket fejleszt, amelyek a mindennapi élet részévé válhatnak az otthonokban és a személyes használat során. A vállalat célja, hogy a laboratóriumi innovációkat valódi élethelyzetekben alkalmazható megoldásokká alakítsa, folyamatos fejlesztéssel és a felhasználói visszajelzések alapján történő fokozatos termékfejlesztéssel.

A vivo Vision, amely a Boao Fórumon mutatkozott be először, a vivo kevert valóság (MR) technológiával kapcsolatos törekvéseinek mérföldköve. Ezt a lendületet tovább viszi a vivo X200 Ultra, amely a következő hónapban kerül piacra, és amely a vállalat legújabb képalkotási innovációit ötvözi.

A vivo hosszú távú célja, hogy a robotika révén még inkább megkönnyítse az emberek mindennapi életét, és ehhez iparági partnerekkel együttműködve dolgozik azon, hogy a robotok világszerte eljuthassanak az otthonokba.

Vivo Vision

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magyar kutatók fejlesztik a jövő intelligens járműveit

Évente több millió közúti baleset történik világszerte, és ezek túlnyomó többségét – mintegy 94%-át – emberi hiba okozza.

Vajon mi lenne, ha a járművek előre látnák a kockázatokat és gyorsabban reagálnának, mint akár a legjobb sofőrök? Egy magyar kutatólabor, a HUN-REN SZTAKI SCL a világ vezető technológiai és mérnöki vállalataival együttműködésben éppen ezen dolgozik.

karambolokon túl torlódásokat, üzemanyag-pazarlást és késéseket is okoz.

Képzeljünk el egy olyan autonóm rendszert, amely nem csak a közlekedési szabályokat követi, hanem képes előre „látni” a busz mögül hirtelen kilépő gyalogost, és aszerint beállítani az útvonalát, hogy elkerülje a balesetet, mielőtt az bekövetkezne. Egyre gyakrabban hallunk kisebb-nagyobb mértékben önvezető autókról, amelyek egyre fejlettebbek, de a valós közlekedési szituációkhoz és a kiszámíthatatlan emberi sofőrökhöz való alkalmazkodás sokkal nagyobb kihívás, mint azt a legtöbben gondolnánk.

Ezen akadályok leküzdése innovatív kutatást, fejlett algoritmusokat és a való világ sokféleségét megfelelően kezelő vezérlőrendszereket igényel – ezzel foglalkozik immár több mint 35 éve a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriuma (SCL).

Intelligensebb közlekedés, biztonságosabb utak

A HUN-REN SZTAKI SCL a matematikai rendszerelmélet és irányítástechnika egyik vezető hazai kutatóhelye. A laboratórium többek között a közlekedés valós kihívásainak megoldására összpontosít, olyan mesterséges intelligencia alapú vezérlő algoritmusok kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az autonóm járművek számára, hogy komplex környezetekben is jobban tudjanak előre jelezni, reagálni és tanulni.

„Az autonóm járműveknek képesnek kell lenniük egy olyan világban navigálni, amely még mindig tele van emberi sofőrökkel és kiszámíthatatlan helyzetekkel. Kutatásaink célja olyan modellek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy az önvezető autók biztonságosabb döntéseket hozzanak az utakon”

– magyarázza Gáspár Péter professzor, az SCL vezetője.

A laboratóriumban olyan helyzeteket szimulálnak és modelleznek, amelyek túl veszélyesek vagy egyenesen kivitelezhetetlenek a való életben történő teszteléshez. Gondoljunk csak arra, hogyan lehet az önvezető autót megtanítani arra, hogy megfelelően reagáljon a hirtelen úttestre lépő gyalogosra – például egy parkoló busz mögül előugró gyerekre. Itt jön képbe az SCL különleges tesztpályája, az „AI MotionLab”, ahol az elméletben és számítógépes szimulációk során már bizonyított modelleket a virtuális, illetve kiterjesztett valóság (VR, AR) és a kevert valóság (MR) alkalmazásával teszik próbára. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek virtuális gyalogosokat, kerékpárosokat vagy akár kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat hozzanak létre, amelyek valós járművekkel – az eredeti autók kicsinyített változatával – lépnek interakcióba. A digitális elemek éppúgy viselkednek, mint a való világ veszélyforrásai, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egy autonóm rendszer reakcióit biztonságos, megismételhető és költséghatékony módon vizsgálják.

Ez a módszer különösen fontos a ritka, de kritikus helyzetek kezelésének tanításában. Az SCL kutatói nem csupán a valós adatokra támaszkodnak, hanem virtuálisan generálják és szimulálják ezeket az extrém helyzeteket, lehetővé téve az önvezető rendszerek számára, hogy gyorsabban tanuljanak és megbízhatóbbá váljanak, mielőtt a nyilvános utakon bevetik őket.

A fejlett modellezés és a valós tesztelés kombinálásával az SCL nemcsak biztonságosabbá teszi az autonóm járműveket, hanem fel is gyorsítja fejlesztésüket, miközben minimalizálja a kockázatokat. Ez az innovatív megközelítés az oka annak, hogy időnként a hazai és külföldi technológiai és mérnöki vállalatok is a magyar kutatólaborhoz fordulnak fejlesztési javaslatokért. Így lehetséges az, hogy az SCL a piaci szereplőkkel közösen tevőlegesen is formálja az intelligens mobilitás jövőjét.

A mobilitáson túl

Az SCL munkája túlmutat az autonóm autókon. A kutatólabor a szélesebb körű közlekedési hatékonysággal, a járművek összekapcsolhatóságával, valamint a repülésben, a vasúti hálózatokban és az ipari energetikai megoldásokban használt biztonságkritikus vezérlőrendszerekkel is foglalkozik.

„Olyan alapkutatásokon dolgozunk, amelyek közvetlenül befolyásolják a mobilitás jövőjét. Algoritmusaink nem csupán az egyes autók jobb vezetését segítik, de hozzájárulnak akár teljes közlekedési rendszerek újratervezéséhez, hogy biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyék azokat”

– tette hozzá Gáspár professzor.

Bár az önvezető autók még nem lepték el tömegesen városainkat, a HUN-REN SZTAKI SCL-nél dolgozó hazai szakemberek egy olyan jövő felé építik az utat, amelyben az autonóm járművek biztonságosabbak, intelligensebbek és jobban felkészültek a kiszámíthatatlan vezetési helyzetekre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!