Többségüket hátrányosan érinti az ukrajnai háború.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége, a DIHK felmérése szerint a német vállalatok 78 százalékát érinti hátrányosan az ukrajnai háború és mindössze 22 százalék mondta azt, hogy még nem érezte a háború és az Oroszország ellen emiatt bevezetett szankciók hatásait – közölte a kamarák képviseleti szervezete pénteken.

A szervezet 3700 vállalatot kérdezett meg minden ágazatból és régióból. Az eredmények különösen riasztóak az ipar számára, mondta Martin Wansleben, a DIHK (Deutsche Industrie- und Handelskammertag) ügyvezető igazgatója.

Elsősorban az emelkedő árak és az ellátási láncok megszakadása érinti a vállalkozásokat hátrányosan, és 18 százalékban vevőket és beszállítókat is veszítettek a háború miatt. Az ipari vállalatok háromnegyedének vannak logisztikai és beszállítói gondjai, míg a gazdaság egészében ez az arány 61 százalék. Az iparban közel 90 százalék számolt be nyersanyag- és félkésztermék-hiányról (a teljes gazdaságban ez 66 százalék).

„Már az év elején is meglehetősen óvatosak voltunk gazdasági előrejelzésünkben a magas energiaárak miatt”

– mondta Wansleben. Azóta minden előrejelzésünket kidobhattuk. Februárban – még az ukrajnai orosz invázió előtt – a DIHK 3,0 százalékra csökkentette a német gazdaság idei növekedési előrejelzését. 2021-ben a gazdaság 2,8 százalékkal nőtt.

Minden ágazatban tízből kilenc vállalat a magasabb energiaköltségeket említi, mint a saját működésében érezhető hatást.

„Ez a hatás teljes erővel éri el az egész gazdaságot”

– mondja Wansleben.

„Már a háború előtt is a vállalatok mintegy kétharmada úgy látta, hogy ez kockázatot jelent az üzleti fejlődésére nézve.”

Az ipari vállalatok háromnegyede szenved az ellátási lánc és a logisztika zavarai miatt (61 százalék a gazdaság egészét tekintve), közel 90 százalékuk pedig a nyersanyagok és alapanyagok hiánya miatt (66 százalék a gazdaság egészét tekintve). Míg csak 9 százalékuk egyáltalán nem látja magát érintettnek, addig a vállalatok mintegy harmada érzi a háború, a szankciók és ellen-szankciók közvetlen következményeit” – majdnem kétszer annyian, mint a gazdaság egészében.

A költségek növekedésére való tekintettel a vállalatok kétharmada kénytelen az áremeléseket a fogyasztókra áthárítani.

„Ez további inflációs potenciállal fenyeget”

– figyelmeztet Wansleben. A cégek 32 százaléka növelte raktárkészletét, 30 százalékuk törölte vagy elhalasztotta beruházásait, 21 százalékuk felfüggesztette új partnerek keresését és az alkalmazottak számának a növelését.

A háború által közvetlenül érintett vállalatok közel háromnegyede az „üzleti partnerek elvesztését”, alig kevesebb mint fele pedig a „fizetési forgalom akadályozását” hozta fel a szankciók és az ellen-szankciók közvetlen következményeként, 40 százalékuk pedig „fokozott jogbizonytalanságról” számolt be. A vállalatok több mint egynegyedének okoz gondot a már leszállított áruk kifizetésének az elmaradása.

Forrás: Computerworld